Türje

Türje község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban. A településen polgárőrség működik.

Fekvése

Türje Zala vármegye északkeleti részén a Zala kanyarulatától kissé keletre, a Keszthelyi-fennsíkot a Kemenesháttól elválasztó árok síkságán fekszik (Alsó-Zala-völgy).

A települést jelentősebb közút nem érinti, de minden irányból jól megközelíthető mellékutakon. Legfontosabb útja a Sümeg és Zalaegerszeg között húzódó 7328-as út, keleti határában pedig a Keszthely térségét Jánosházával összekötő 7331-es út halad végig (a két út Türje és Szalapa határvonalán keresztezi egymást). Zalaszentgrót felől a 7353-as út vezet idáig, a 8-as főút bögötei szakasza felé pedig a 7355-ös út indul a falu nyugati részén. Keleti határszélét egy rövid szakaszon érinti még az Ukktól idáig vezető 7337-es út is.

Zalaszentgróttal sűrű autóbusz összeköttetésben áll, de rendszeresen járnak járatok Sümeg és Zalaegerszeg irányába is, továbbá Budapest, Győr és Veszprém is közvetlenül elérhető a községből.

Türje megállóhely a on található, ahol Zalaegerszeg és Celldömölk között közlekedő személyvonatok állnak meg (ezek közül néhány vonat Celldömölktől Győrön át gyorsvonatként tovább közlekedik Budapestre). A megállóhely közvetlenül a 7355-ös út mellett helyezkedik el.

Története

Türje kialakulása a 11. századra tehető. A premontrei monostor 13. század eleji alapításakor már valószínűleg jelentősebb helynek számított, mivel a rend csak ilyen helyekre költözött. Első említése 1234-ből való. Ekkor a Türje nemzetség birtokolta, mint valamennyi környező települést. (A nemzetség esztergomi érseket is adott az országnak.) A prépostság 1268 és 1358 között hiteles helyként is működött. A 14. századi Türje három részből: Kis-, Nagy- és Szenttamástürjéből állt. Az utóbbi kettőben templom is működött. A 15. századtól a birtokos nemesei több vitába is keveredtek, amelyek során sokszor raboltak ki jobbágyokat is. Türje ekkor jelentős településnek számított a Budáról Velencébe tartó kereskedelmi út mentén.

A törökök először 1532-ben pusztítottak a településen. A károk enyhítése végett 1535-ben vásártartási jogot kapott Türje mezőváros. 1566-ban a sümegi vár csapatai elfoglalták és felgyújtották a templomot és a monostort, ami a két torony kivételével leégett. Később se kapta vissza a türjei prépost a templomot, hanem a veszprémi püspök birtokába került, aki végvárrá alakította azt. És bár a várat a törökök nem sokszor ostromolták, a lakosság rendszeres adót fizetett nekik. Az utolsó Bécs elleni támadás során szinte teljesen elnéptelenedett.

Az 1690-es években gyorsan visszatelepült. 1703-ban mezővárosi jogokat kapott a település egyik része Belső-Türje néven. A város mellett egy kisebb falu is létezett (Felső- vagy Kis-Türje néven). A Rákóczi-szabadságharcban Türje a kurucok egy jelentős támpontja volt, amelyet 1707-ben Rabutin tábornagy felgyújtott. Az 1720-as években kezdett visszatelepülni a premontrei rend: 1724 és 1779 között épült új rendházuk, amelyben 1785-ig a perneggi, majd a hradischi monostor irányítása alá tartozott, végül 1802-ben függetlenedett. Az 1850-es évekig a település folyamatosan nőtt. Birtokosa nagyrészt a prépostság volt. Magyar és német lakosai a földművelés mellett szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. század második felében lelassult a város fejlődése, megmaradt mezőgazdasági településnek. 1876-ban mezővárosi jogait is elvesztette.

Az Ukk–Csáktornya-vasútvonal 1890-es megnyitásával kezdődött Türje kis mértékű iparosodása. Itt volt a Balatonszentgyörgy felé vezető vonal leágazása is, amely azonban Zalabér-Batyk vasútállomás 1970-es megépültével elkerült innen.

Az 1960-as években ipar települt a községbe. Állami gazdaság, varroda és fuvarozó vállalat nyílt a faluban. Így a települést nem jellemezte, és nem jellemzi az elvándorlás.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Guitprechtné Molnár Erzsébet (független) 1994–1998: Guitprechtné Molnár Erzsébet (független) 1998–2002: Dr. Nagy László (független) 2002–2006: Dr. Nagy László (független) 2006–2010: Dr. Nagy László (független) 2010–2013: Mlinárik László (független) 2013–2014: Nagy Ferenc László (független) 2014–2019: Nagy Ferenc László (független) 2019–2024: Nagy Ferenc László (független) 2024– : Nagy Ferenc László (független)

A településen 2013. november 17-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a képviselő-testület tagjai szeptemberben minősített többséggel az önfeloszlatás mellett döntöttek, tekintve, hogy már régóta nem tudtak együttműködni egymással. A polgármesteri címért elindult a korábbi faluvezető is, de egyetlen kihívója 40 érvényes szavazattal többet kapott nála (398-at, 358 ellenében), ezáltal ő lett a község új vezetője.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,4%, cigány 7,6%, lengyel 0,18%, német 1,43%, román 0,65%. A lakosok 74,7%-a római katolikusnak, 0,24% ortodox kereszténynek, 2% reformátusnak, 0,55% evangélikusnak, 8,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,56% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

2022-ben a lakosság 87,9%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% cigánynak, 1,6% németnek, 0,3% ukránnak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek és bolgárnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,7% volt római katolikus, 1,8% református, 1,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 7% felekezeten kívüli (32,9% nem válaszolt).Türje Helységnévtár

Nevezetességei Plébániatemplom (barokk, román tornyokkal), aminek északi falán Szent László-legenda-freskót találtak. A mostani Magyarországon ilyen csak néhány helyen volt ismert eddig: Tereske, Ócsa és Vizsoly templomában, valamint két Felső-Tisza vidéki templomban. Volt premontrei rendház (ma szociális otthon)

Híres türjeiek Árvay Gergely (1790–1872) premontrei szerzetes, kanonok, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Bódiss Jusztin János (1863-1921) bencés pap, egyházi író, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1911). Göndör István (1950) politikus, országgyűlési képviselő (MSZP) Kunc Adolf (1841–1905) premontrei tanár, igazgató, Szombathely történetírója Párkányi József (1920–2012) római katolikus pap, jogász, nyugalmazott püspöki helynök, kanonok Sáfár Anikó (1948) színésznő Stekli Ilona (?) fazekas, népi iparművész Szacsky Mihály (1947) szomatológus Szacsky Róbert, zongoraművész, dzsessz-zenész, a Dimenzió együttes egykori tagja Szentgróti Fülöp (1218 körül–1272) esztergomi érsek Szigeti Ferenc (1930–2024) a Ferencváros labdarúgója, Dalnoki Jenő pályaedzője Szilvási Lajos (1932–1996) író Szunics László (1937–2015) agrármérnök, növénynemesítő Török Tivadar (1952–) festő, grafikus karikaturista Türje nembeli Dénes (?–1254) nádor Vértes Árpád (1940) Hévíz polgármestere Vértes Attila (1934–2011) Széchenyi-díjas vegyészmérnök, közgazdász gróf D’Orsay Olivér (1845–1932) ménesparancsnok Mezőhegyes. A Nóniusz tájfajta tenyésztője.

Irodalom Lángi József, D. Mezey Alice (2002): Beszámoló a türjei volt premontrei prépostsági templomban feltárt Szent László-legenda falképciklusról. Műemlékvédelmi Szemle, 2002/2. sz. Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest

Testvértelepülések Gyergyóalfalu, Erdély, Románia Hegyhátsál

A település az irodalomban Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 35. fejezetben); a történet szerint itt szenvedett kényszerleszállást II. János Pál pápa repülőgépe, ami után a Szentatya jót uzsonnázott az egyik helyi háryjánossal, a tönkrement gép maradványait pedig napok alatt széthordták a környező lakosok, a ház körüli eszközparkjuk feljavítására.

Légi felvétel galéria 2019

Jegyzetek

További információk Türje az utazom.com honlapján

Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései

Kategória:Türje nemzetség