bélyegkép|260px|jobbra|Atomerőmű látképe, Nogent-sur-Seine, Aube, Franciaország Az atomerőmű az erőműveknek azon típusa, amelyek a maghasadás vagy a magfúzió során keletkezett hőt használják áramtermelés céljára. Legfontosabb szerkezeti egységük az atomreaktor, ahol a magátalakulás során az energia felszabadul. A reaktorok száma, illetve ezek teljesítménye az atomerőmű legfontosabb paramétere. Egy reaktor hőtermelése jellemzően pár ezer MW, amiből az egy reaktorra épülő atomerőművi blokkok nagyságrendileg harmadannyi elektromos teljesítményt tudnak előállítani. A paksi atomerőműben például egy blokk elektromos teljesítménye 500 MW.Teljesítménynövelés , www.atomeromu.hu Az atomerőmű elektromos energia termelése a hőerőművekhez hasonlóan termodinamikai körfolyamattal történik.
Történetük A világ első kísérleti atomreaktorának Chicago (1942) még 6,2 t fémurán volt a fűtőanyaga, Szilárd Leó és Enrico Fermi építette meg, s ezzel igazolták a szabályzott láncreakció megvalósíthatóságát. Az első elektromosságot generáló nukleáris erőmű – kísérleti jelleggel – 1952. december 20-án készült el, az Amerikai Egyesült Államokban, Idaho államban, Arco város mellett.
A világ első közszolgálati atomerőművét a Szovjetunióban, Obnyinszkban állították üzembe 1954-ben.
Magyarországon egyetlen elektromos energiát termelő atomerőmű működik, a Paksi Atomerőmű a Tolna vármegyei Pakson, a Duna Dunaszentbenedekkel átellenes oldalán.
Az atomreaktorok fajtái A reaktorban végbemenő alapvető folyamatok alapján fissziós és fúziós reaktorokra osztjuk őket.
A fissziós reaktorokban felhasznált hasadóanyag leginkább az urán, de létezik plutónium és tórium alapú is.
A hasadóanyagtól függően különböző plutónium és tórium reaktorok tulajdonságait az illető szócikkek tartalmazzák. A mai atomreaktorok túlnyomó többsége urán hasadóanyagú reaktor.
A fissziós reaktorok típusai: A termikus reaktorok moderátort használnak a láncreakció fenntartásához A tenyésztőreaktorok esetében nincs szükség moderátorra
A termikus reaktorok fajtái (az alkalmazott moderátor alapján): Könnyűvíz forralóvizes reaktor (BWR) nyomottvizes reaktor (PWR) SSTAR Nehézvíz CANDU SGHWR Grafit RBMK gázhűtésű reaktor (GCR) PBMR
A fúziós reaktorok nem a maghasadást, hanem a magegyesülést (magfúzió) használják energiaforrásként. Bár fúzióval működő atomerőmű még nem létezik, ideális lenne a környezetterhelés szempontjából (minimális radioaktív hulladék, szinte kifogyhatatlan kiindulási anyagok), ha megoldanánk a felmerülő tudományos és technikai problémákat. A ma létező legjelentősebb kísérleti berendezés az angliai JET, és 2007 óta Franciaországban építés alatt áll az ITER, mely a várakozások szerint pozitív energiamérleggel fog bírni (azaz több energia keletkezik benne a fúziós reakciók révén, mint amennyit a plazma felfűtése és üzemben tartása igényel).
Az atomerőmű más erőmű típusokkal szembeállítva Az atomerőmű előnyei a többi hőerőművel szemben Nem bocsát ki káros gázokat Kis mennyiségű hulladék Olcsóbbak a kiindulási anyagok A hasadóanyagot a tüzelőanyagnál könnyebben lehet tárolni és szállítani (sokkal kevesebb kell belőle)
Az atomerőmű hátrányai a többi hőerőművel szemben A radioaktív hulladék egy része több tízezer évig is veszélyes Napjainkban csak nagy teljesítményű erőműtervek léteznek Nagy egyszeri beruházásigény A kiégett radioaktív elemek őrzése jelentős társadalmi stabilitást feltételez Nukleáris baleset lehetősége
Tisztázatlan szempontok A radioaktív hulladék kezelése nem megoldott Nincs összehasonlítás a fosszilis és az atomerőművek környezeti terhelése között Kisebb társadalmi elfogadottság
Ezen összehasonlítás a fissziós erőművekre vonatkozik. További szempontok olvashatók az energiafejlesztés szócikkben.
Atomerőművi balesetek jobbra|bélyegkép|260px|A csernobili atomerőmű 2013-ban. A történelem legnagyobb atomerőművi balesete a csernobili atomkatasztrófa volt 1986. április 26-án jobbra|bélyegkép|260px|A 2011. március 11-én bekövetkezett Fukusimai atomerőmű-baleset következtében keletkezett nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés kiterjedése 2011. március 24-én Az első (ismert) atomerőművi baleset a Windscale grafit moderátoros erőmű balesete volt 1957-ben, amely részben konstrukciós, részben kezelési problémákra vezethető vissza.
A Three Mile Island atomerőmű balesete (több sci-fi is hivatkozik rá) elsősorban képzési/kezelési hibák miatt következett be 1979-ben.
A majaki katasztrófasorozat során a Szovjetunió területén a hasadóanyagok előállítása közben többször nagy mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe, összes szennyezése a csernobilinak a többszöröse volt.
A történelem legnagyobb atomerőművi balesete a csernobili atomerőmű-baleset volt 1986. április 26-án. A baleset oka egy rosszul előkészített teszt, illetve konstrukciós problémák voltak.
2006 májusában lezárták Japánban a fukusimai atomerőmű hatos reaktorát, mert radioaktív gőz szivárgott belőle. Egy meghibásodott szelepen át jutott ki a szabadba kis mértékben sugárszennyezett forró pára. Néhány nappal korábban ugyanennek az atomerőműnek egy másik reaktorából szivárgott ki radioaktív anyag.Másodszor szivárgott radioaktív gőz egy atomerőműben Greenfo.hu, 2006. május 25. 2011 márciusában ugyanez az erőmű súlyos környezeti katasztrófát okozott Japánban a földrengés és a szökőár után.A becslések duplája a fukusimai szennyezés (Index, 2011. október 28.)
Magyarországon a Paksi Atomerőmű 2003-as üzemzavara volt a legsúlyosabb baleset.Jelentés Az Országos Atomenergia Bizottság Elnöke számára a Paksi Atomerőműben 2003. április 10-én bekövetkezett esemény hatósági kivizsgálásáról, haea.gov.huSúlyos üzemzavar Pakson, player.slideplayer.hu
Jegyzetek
További információk
A Paksi Atomerőmű honlapja A Magyar EURATOM Fúziós Szövetség honlapja Atomenergia – Atomerőmű – hírek, érdekességek John Hughes-Wilson: A katasztrófa küszöbén. Az atomenergia tragikus története Marie Curie-től Fukusimáig; ford. Németh Anikó Annamária; Corvina, Bp., 2023
Kapcsolódó szócikkek
Tórium Plutónium