A turáni átok legendája szerint a magyarok közötti viszálykodás egy ősi átok következménye. Az átok eredete eltér a különböző változatokban, egyesekben a Szent István által üldözött táltosoktól ered, mások még régebbre mennek vissza, de mindegyikben közös az átok: a magyarok közt legyen széthúzás, ellenségeskedés. Vörösmarty Mihály 1832-ben írta Az átok című versét (Aurora hazai almanach 1833),Aurora hazai almanch 1933 amelyben a széthúzás eredetét a honfoglalás kori átokban látja.
A legenda valószínűleg a 19. század második felében keletkezett, korábbi ismert említése nincsen,Alaattin Oguz: The Interplay between Turkish and Hungarian Nationalism: Ottoman Pan-Turkism and Hungarian Turanism (1890–1918) és a magyarság turáni eredete is csak Max Müller német nyelvész 1861-es Nyelvtudomány című munkája nyomán terjedt el a köztudatban.Max Müller és a turáni átok A konkrét „turáni átok” szóösszetétel legkorábbi említése Herczeg Ferenc író és publicista nevéhez fűződik.Halálos párbajt követő fegyházbüntetése alatt indult a Horthy-korszak sztárírójának karrierje
Napjainkban A kifejezést a mai magyar közéletben Puzsér Róbert publicista használja, az általa szervezett Polgári Ellenállás – végül elhalasztott – „Megbékélésmenet” nevű tüntetése is erre épült. Célja a két ellenséges „törzs”, „Hunnia” és „Pannónia” megbékélése lett volna. Puzsér később úgy nyilatkozott, a magyar társadalom szerinte nem akar megbékélni, és jelenleg „nem is alkalmas megbékélésre”.
Jegyzetek
További információk Szendrei László: A „turáni átok”. Egy politikai mítosz születése és diadalútja; Attraktor, Máriabesnyő, 2021
Kategória:Magyar mitológia