Marie-Henri Beyle (kiejtése kb. „mári anri bel”), írói álnevén Stendhal (kiejtése kb. „sztendál” vagy „sztandál”; Grenoble, 1783. január 23. – Párizs, 1842. március 23.) 19. századi francia író. Egyike a realizmus első képviselőinek Vörös és fekete (Le Rouge et le Noir, 1830), illetve A pármai kolostor (La Chartreuse de Parme, 1839) című regényeiben.
Életpályája Jómódú, királyhű polgárcsaládból származott, őt azonban már gyermekkori lázongásai szembefordították családja konzervatív nézeteivel, a jakobinusokhoz vonzódott. Szülei, akik későbbi műveire semmilyen hatással nem voltak, a nevelését középszerű francia nevelőkre bízták.
1799-ben Párizsba költözött. Rokoni segítséggel Napóleon hivatalnoka, majd katonája lett. Részt vett a második itáliai hadjáratban, a milánói bevonulás élete legnagyobb élménye volt, majd Michaud tábornok hadsegéde lett. Az amiens-i békekötés után a hadseregből kilépett, de 1812-ben megint elkísérte a vezérkart Oroszországba.
Napóleon bukása után kezdte meg irodalmi pályafutását, eleinte csak fordításokkal, átdolgozásokkal, útirajzokkal. Milánót, kedves városát választotta lakhelyéül, itt élt 1821-ig, amikor az osztrákok kiutasították, s apja halálakor visszatért Párizsba, hogy szerény örökségét átvegye. A Bourbonok bukása után diplomáciai szolgálatba lépett. A júliusi forradalom után francia főkonzulként képviselte volna Lajos Fülöp Franciaországát Triesztben, minthogy azonban az osztrák kormány megtagadta tőle mint volt carbonarótól megbízólevele elfogadását, hasonló küldetésben a Pápai államba, Civitavecchiába ment.
Száműzetéshez hasonlatos magányában – amelyet csak ritkán szakított meg egy-egy párizsi utazás – írta remekműveit. 1842. március 22-én halt meg Párizsban. Sírjára kívánsága szerint olaszul vésték rá a nevét, s utána a maga fogalmazta sírfeliratot: „Arrigo Beyle / Milanese / Scrisse / Amò / Visse” – vagyis Arrigo Beyle (Arrigo az Imre név olasz megfelelője, de hangzásában hasonlít a francia Henryra), milánói, írt, szeretett, élt.
Stendhal mindennél jobban tisztelte a szenvedélyeket, és sohasem választotta el a művészetet az élettől. Szerelmei és az imádott asszonyok szinte minden művében megjelennek.
Művei Esztétikai munkái Lettres écrites de Vienne en Autriche sur le célèbre compositeur Jh Haydn suivies d'une Vie de Mozart etc. (Páris 1815) Vies de Haydn de Mozart et de Métastase (1817 új kiad. 1872), (A. C. Bombet álnéven) Del romantismo nelle arti (Firenze, 1819) De l'Amour (1822) Vie de Rossini (Párizs 1824, 2 köt) Racine et Shakespeare (uo. 1823–1825) Vie de Henry Brulard (1890) Souvenirs de l'égostime et lettres inédites (1892)
Útirajzok Rome, Naples et Florence (Párizs, 1817 és 1826) Promenades dans Rome (uo. 1829, 2 köt)
Regények Armance (1827) Vörös és fekete (Le Rouge et le Noir) (1830, 1831 és 1870) Vörös és fehér (Lucien Leuwen) (1835) A pármai kolostor (La Chartreuse de Parme) (1839–1846) Hagyatékából való még a Lamiel című regény (Párizs, 1889)
Magyarul 1944-ig Vörös és fekete; ford., bev. Salgó Ernő; Révai, Bp., 1905 San Francesco a Ripa / Vannina Vannini / A láda és a kísértet. Elbeszélések; ford. Moly Tamás; Athenaeum, Bp., 1913 (Modern könyvtár) A szerelemről; ford. Salgó Ernő; Révai, Bp., 1913 (Világkönyvtár) Vittoria Accoramboni. Regény / A Cencik / Gusztáv Adolf leánya. Elbeszélések; Tolnai Világlapja, Bp., 192? (Tolnai regénytára) Római történetek. Két novella; ford. Cserna Andor; Sacelláry, Bp., 1921 Vanina Vanini; ford. Pogány Elza; Világirodalom, Bp., 1922 (Világirodalom könyvtár. Új sorozat) A pármai Certosa, 1–2.; ford. Benedek Marcell; Révai, Bp., 1923 (A pármai kolostor címen is) A bájital. Regény és novellák; Tolnai, Bp., 1925 (Tolnai regénytára) Palliano hercegnő; ford. Cz. Toperczer Valéria; Lantos, Bp., 1925 (Kétnyelvű klasszikus könyvtár) Egy olasz nemes emlékei. Regény; Tolnai, Bp., 1926 (Tolnai regénytára) Elbeszélések; ford., bev. Farkas Zoltán; Franklin, Bp., 1930 (Élő könyvek. Külföldi klasszikusok) Erősebb a szerelemnél; Csongor, Bp., 1944 A láda és a kísértet; Modern Könyv-, Színpadi, Zeneműkiadó és Lapterjesztő, Bp., 1944
1945– Vörös és fekete. Krónika 1830-ból. Regény; ford. Illés Endre, bev. Barabás Tibor; Révai, Bp., 1950 Vörös és fehér. Lucien Leuwen. Regény, 1–2.; ford., bev. Illés Endre; Szépirodalmi, Bp., 1953 A szerelemről; ford., bev. Kolozsvári Grandpierre Emil, versford. Jékely Zoltán, jegyz. Perczel József; Bibliotheca, Bp., 1958 A pármai kolostor. Regény; ford., bev., jegyz. Illés Endre; Európa, Bp., 1958 (A pármai Certosa címen is) Rossini élete és kora; ford. Rónay György; Bibliotheca, Bp., 1958 Séták Itáliában; vál. Szegzárdy Csengery József, ford., bev., jegyz. Rónay György; Gondolat, Bp., 1961 (Auróra) Vanina Vanini. Elbeszélések; ford. Benyhe János et al.; Európa, Bp., 1965 (Nők könyvespolca) Armance. Jelenetek egy párizsi szalonból 1827-ből. Regény; ford. Rónay György, utószó, jegyz. Réz Ádám; Magyar Helikon, Bp., 1966 (Helikon kiskönyvtár) Vanina Vanini vagy Különös részletek a karbonárók utolsó titkos összejöveteléről; ford. Illés Endre; Szépirodalmi, Bp., 1968 (Képes regénytár) H. B. Stendhal: A romantika születése; vál., bev. J. Starzynski, ford. Pődör László; Corvina, Bp., 1972 Az itáliai festészet története; jegyz. Benyhe János, ford. Németh Miklós; Európa, Bp., 1982 Színek, szerelmek, szenvedélyek. Stendhal aforizmái; vál., szerk., utószó Éles Csaba; Alföldi Ny., Debrecen, 1992 Vörös és fekete; rajz. Korcsmáros Pál, szöveg Cs. Horváth Tibor; Képes, Bp., 2006 (Az irodalom klasszikusai képregényben)
Stendhal művei, 1–10. (1967–1975) Szerk. Benyhe János; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1967–1975
1. Vörös és fekete. Krónika 1830-ból; ford. Illés Endre, jegyz. Lakits Pál, Illés Endre; 1967 2. Vörös és fehér. Lucien Leuwen; ford., jegyz. Illés Endre;1967 3. A pármai kolostor; ford., jegyz. Illés Endre; 1968 4. Armance; ford. Rónay György / Lamiel; ford. Benyhe János, jegyz. Lakits Pál, Benyhe János; 1968 5. Elbeszélések; ford. Antal László et al., jegyz. Nagy Géza, Benyhe János; 1968 6. Henry Brulard élete; ford. Somogyi Pál László / Egoista emlékezések; ford. Szekeres György, életrajzford., jegyz. Belia György, összeáll. Benyhe János; 1969 7. A szerelemről; ford. Kolozsvári Grandpierre Emil / Napoleon élete; ford. Lontay László, jegyz. Belia György, Benyhe János; 1969 8. Bizalmas írások, naplórészletek, levelek; vál., ford., jegyz. Réz Pál, életrajz Henri Martineau, ford. Belia György; 1970 9. Zenei írások / Haydn, Mozart és Metastasio élete / Rossini élete; ford. Rónay György, jegyz., utószó Benyhe János; 1973 10. Francia földön. Egy turista feljegyzései; ford. Lontay László, sajtó alá rend. Benyhe János; 1975
Irodalom Műveinek teljes gyűjteményét (18 kötet, Párizs 1855–56), valamint levelezését Correspondance inédit cim alatt (1885, 2 köt) Prosper Mérimée adta ki. Platon: Henry Beyle, a critical and biographical Hundy. London, 1874 Bourges: Essais de psychologie contemporaine, Párizs, 1883 Strijenski és de Ripo: Journal de Stendhal 1801–14. uo., 1888 Révai Erzsébet: Stendhal akarat-pszichológiája; Sárkány Ny., Bp., 1931 (Bibliothèque de l'Institut Français à l'Université de Budapest) Harsányi Zoltán: Stendhal; Gondolat, Bp., 1967 (Irodalomtörténeti kiskönyvtár) Stefan Zweig: Stendhal; ford. László Ferenc; Palatinus Könyvek, Bp., 1998 (ról-ről)
Források Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. osztálya számára 91–104. old. (Korona Kiadó, Budapest, 1992) Ki kicsoda a világirodalomban? (1975-ig), Könyvkuckó, Budapest 1999,
További információk
Kategória:Francia írók Kategória:Nevet változtatott francia személyek Kategória:1783-ban született személyek Kategória:1842-ben elhunyt személyek Kategória:A montmartre-i temetőben nyugvó személyek Kategória:Grenoble-iak Kategória:A Becsületrend lovagjai