Récsei Viktor Alfonz (1884-ig Ritschl) (Nagyszombat, 1858. július 12.Több forrásban július 11. szerepel születési dátumaként. – Bakonybél, 1908. október 14.) bencés szerzetes, gimnáziumi tanár, könyvtáros, régész.

Életútja Középiskoláit Nagyszombatban kezdte. 1874-ben felvették a bencés rendbe, majd ezután a pannonhalmi líceumot végezte el, és Győrött tett 1876-ben érettségi vizsgát. A tanárképzőt és a teológiát Pannonhalmán végezte el. 1880-ban hitoktató volt Győrszentmártonban. 1881-ben a kőszegi gimnázium hitszónoka és Lichtenstein Alajos herceg fiainak nevelője. Közben fél évet Dél-Tirolban, a nyári hónapokat pedig Stájerországban töltötte a hercegi családnál.

1881-ben szentelték pappá. 1887-ben tett tanári vizsgát a budapesti egyetemen. 1887-ben Zalaapátiban betegeskedett, ekkor levéltárosként működött. 1888-ban ideiglenesen nyugdíjban Kiscellen, majd Kassán élt, ahol a húszezer kötetes püspöki könyvtárat rendezte. 1889-ben Tihanyban lett könyvtáros. 1894-ben ókori régészetből, művészettörténetből és oklevéltanból doktorált Budapesten.

Rendtagként 1884-től 1887-ig Sopronban, majd 1891-től Esztergomban volt főgimnáziumi tanár. 1894-től a pannonhalmi főapátsági könyvtár és levéltár igazgatójává nevezték ki. 1905-ben vonult végleg nyugalomba Bakonybélbe.

Munkássága Értékes régészeti anyagot gyűjtött a pannonhalmi múzeum számára, illetve a millenniumi kiállításra. Közreadta a pannonhalmi könyvtár ősnyomtatványait és régi magyar könyveit.

Társasági tagságai A Magyar Tudományos Akadémia irodalomtörténeti bizottságának segédtagja, a Műemlékek Országos Bizottságának kinevezett tagja, az Országos Archaeológiai-Társulat és a Budapesti Philologiai-Társaság választmányi tagja volt. A Sopron megyei Régészeti Társulat főtitkáraként Sopron római kori régészeti emlékeit kutatta, valamint Esztergom középkori templomait és épületeit is ásatta. Egyik alapítója, majd főtitkára volt az Esztergomi Régészeti és Történeti Társulatnak. A Római Archaeologiai Akadémia levelező, az athéni Görög Archaeologiai Társulat külső tagja.

Művei 1887 Sopron ókori neve (Scarbantia) és a sopronmegyei római feliratok. Sopron 1887 A Sopronmegyei Régészeti Társ. első évkönyve. Sopron 1887 Dr. Vámbéry Ármin élete és tudományos működése. Sopron 1888 Vasmegyei írók. Bio- és bibliográfiai gyűjt. Sopron 1889 Felolvasások és leírások. Kassa 1891 A kassai püspökségi könyvtár codexeinek és incunabulumainak jegyzéke. Budapest 1892 Néhány kiváló őskori emlék Esztergom vidékéről. Archaeologiai Értesítő 1893 Az esztergomi Szent Lőrinc-templom maradványai. Esztergom 1893 Pannónia ókori mythológiai emlékeinek vázlata. Esztergom 1895 Balaton-vidéki régészeti kutatásaim némi eredménye. Veszprém 1896 Exemplaria duplicata bibliothecae centralis Archicoenobii O.S.B. de S. Monte Pannoniae. Veszprém 1896 A kassai dóm síremlékei. Budapest 1896 „Balassa Bálintnak Esztergom alá való készülete és eleste”. Rimai Jánosnak egykorú költeménye után közli. Esztergom 1897 Győr és Pannonhalma nevezetességei. Esztergom 1898 Révai Miklós levelei Paintner Mihályhoz. Esztergom 1899 Írás és könyv hajdan és most. Győr 1899 Pannónia római község maradványai Pannonhalma tövében. Budapest 1899 Seckau, Emaus és Brewnow. Szombathely 1900 Mozaik görögországi tanulmányutamról. Sopron 1900 Külországból. Utirajzok. Pécs 1901 M. A. Regulus - Római történeti szomorújáték. Írta H. J. Collin. Ford. Wesselényi Miklós br. Győr 1902 Kalászat a pannonhalmi kézirattárból. Budapest 1902 A pannonhalmi-főapátság könyvtárának jegyzéke 1658-ban... Budapest 1902 A pannonhalmi központi könyvtár kettős példányainak jegyzéke. Budapest 1902 A tersatói B. Asszony búcsújáró helyének emlékkönyve. Fiume (fordítás) 1903-1904 Ősnyomtatványok és régi magyar könyvek a pannonhalmi könyvtárban. Budapest 1904 Bábel és Biblia útivázlatkönyvemben. Budapest 1904 Régi magyar vitézek felirata egy római katakombában. Magyar Sion 1904 Szent László király leányának, Iréne csnénak síremléke és bazilikája Bizáncban. Budapest Keresztény templomépítés az ókorban; Stephaneum Ny., Bp., 1904 1905 A Rákóczi-templom Konstantinápolyban. Esztergom 1906 Gasius Antal humanista írónak De tuenda et proroganda... c. kéziratos munkája... Budapest 1907 A pannonhalmi képtár. Budapest Az esztergomi Sz. Lőrincz-templom maradványai; Laskai Osvát Antikvárium, Esztergom, 2012 (Libri veteres Strigonii)

További információk Magyar katolikus lexikon

1916 A pannonhalmi Szent Benedek-rend története VI/B. Budapest Magyar Könyvészet 1888-89, 1891, 1893-96, 1898-1900, 1902 A Pallas nagy lexikona XIV, 43; XVIII, 495. Bécsi Közlöny 1899, 307. Ipar- és kereskedelmi Naptár 1900-ra. Szerk. Darvas Aladár. Bécs Esztergom vármegye 1908, 157. Győr vármegye 1908, 202. Balogh Albin (szerk.) 1940: Az esztergomi szentbenedekrendi katolikus Szent István Gimnázium évkönyve az 1939/40. iskolai évről. Esztergom, 48 Gulyás Pál 1956: Magyar írói álnévlexikon. A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei. Budapest, 617. Magyar életrajzi lexikon II, 492. Berkó Pál – Legányi Norbert (szerk.) 1987: A pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára 1802–1986. Győr, 116. (899.) Történeti fogalom- és személynévtár

Jegyzetek

További információk Pannónia Könyvtár Balatonalmádi

Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Magyar bencés szerzetesek Kategória:Magyar könyvtárosok Kategória:Magyar régészek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Nagyszombatiak Kategória:Esztergomiak Kategória:Soproniak Kategória:1858-ban született személyek Kategória:1908-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek