A következő lista az olyan jelenlegi, tévesen vagy helytelenül széles körben elterjedt elképzeléseket és hiedelmeket tartalmazza, melyek nevezetes témákkal kapcsolatosak, és mindezek mellett megbízható források is beszámolnak róluk. A lista bejegyzéseinek mindegyikét széles körben megvitatták a hozzá kapcsolódó szakirodalomban, csakúgy, mint az állítás szélesebb témakörét, valamint a rá vonatkozó tényeket. Megemlítendő, hogy az alább található listában a leggyakoribb tévedésekkel kapcsolatban bizonyított tények és magyarázatuk, nem pedig maguk a tévhitek szerepelnek.

Magyar törvények

A köztudatban gyakran keveredik az adószám és az adóazonosító jel fogalma. Az adóazonosító jel az, ami mindenkinek van és egy zöld színű kártyán szerepel, tíz számjegyből áll, kötőjelek nélkül, első számjegye 8-as. Az adószám vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek és cégek által igénylendő, 11 számjegyből áll, kötőjelekkel. Gyakran hallani, hogy Magyarország államformája az új alaptörvény óta már nem köztársaság. Ez nem így van, az államforma az alaptörvény szerint is köztársaság, pusztán a hivatalos névből került ki.

Történelem Az ókortól a kora modern korig bélyegkép|jobbra|250px|Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása. Valójában a mai napig nem ismert a török zászlóst magával rántó katona igazi neve

A spártaiak nem dobták le a gyerekeiket a Taigetoszról, csak kitették ide az életképtelennek ítélt gyermekeket. Ez egyébként akkoriban általánosan elfogadott szokás volt; azokat a gyermekeket, akiket a családfő valamilyen okból nem akart felnevelni, Hellász-szerte kirakták az erre kijelölt helyekre, ahonnan tetszés szerint elvihette őket bárki. A spártai törvény, mely szerint a vének tanácsa ítélt a kitételről, valójában korlátozta az apának ezt a jogát. A harmadik pun háború során elfoglalt Karthágót nem szórták be sóval a rómaiak, ez a szokás ugyanis ismeretlen volt számukra. Csupán a Biblia két részén, Mózes ötödik könyvében (29, 22) és a Bírák könyvében (9, 45) jelenik meg, mint azok büntetése, akik elfordulnak az Úrtól. Karthágó kapcsán ez csak a Kr. u. 2. században került elő, és elterjedése valószínűleg a középkori krónikásokhoz köthető, akik szívesen vettek át jeleneteket a Szentírásból. bélyegkép|jobbra|250px|Erényöv egy 16. századi ábrázoláson A hiedelemmel ellentétben nem Nero gyújtatta fel Rómát, hiszen a tűzben palotájának és műkincsgyűjteményének egy része is elpusztult. Az Antiumban tartózkodó császár azonnal visszatért Rómába a hírekre és nagy erőfeszítéseket tett az emberek szenvedéseinek enyhítésére, megszervezte az oltást és a lakosság mentését. A tűzvészek oltásának megkönnyítése érdekében a császár több intézkedést is hozott, így például saját költségen építtetett oszlopcsarnokokat, hogy ezek tetejéről lehessen oltani a tüzet. A történetírók közül Suetonius tette egyértelműen felelőssé Nerót a történtekért, ennek már azonban Tacitus sem adott hitelt.Német György: Karthágó és a só - közkeletű tévhitek Róma történetében In: Rubicon XXIII. évfolyam 230–231. szám, 2012/4–5, ISSN 0865-6347, 34–35. oldal A legenda másik felével ellentétben Nero nem hegedülhetett a tűzvészt figyelve, hiszen ezt a hangszert csak 1500 évvel később találták fel. Attila hun királyt nem temették a Tiszába hármas koporsóba. A történet középkori vándormotívumokból jött létre, a hun temetkezési szokásokban ismeretlen volt az ilyen fajta temetés. Ugyanígy középkori vándormotívum a szolgák legyilkolása is a szertartás után. Igaz az állítás, miszerint a középkor folyamán, illetve ezt megelőzően a mainál rövidebb volt az emberek születéskor várható élettartama – ám ezt sokan úgy értelmezik, hogy abban az időben a legtöbb ember általában harminc év körüli korban hunyt el. Ennek ellenére bizonyított, hogy legfőképpen a magasnak számító csecsemőhalálozási ráta okozta az átlagosan várható élettartam alacsony értékét. Ennek megfelelően a felnőtt emberek általános élettartama sokkal magasabb volt ennél a számnál. A középkori Angliában lakó huszonegy éves, átlagos embernek például egy becslés adatai alapján hatvannégy év volt a várható élettartama. Nincsenek bizonyítékok arra a széles körben elterjedt elképzelésre, hogy a vikingek a középkorban szarvval ellátott sisakot hordtak volna. Bizonyított az a tény viszont, hogy a vikingek ilyen fajta sisakkal történő ábrázolása Richard Wagner A Nibelung gyűrűje (Der Ring des Nibelungen) címet viselő négydarabos operaciklusának egyik 1876-ból való színpadi feldolgozásának előadásából ered. Téves az a vélekedés, hogy Könyves Kálmán király betiltotta volna a boszorkányüldözést. Valójában csak a pogány eredetű, vérszívó boszorkányok (striga) létezését tagadta, a varázslást folytató, méregkeverő boszorkányok (malefica) ellen törvényeket is hozott. A strigák létének tagadásával – több más keresztény uralkodóhoz hasonlóan – a kereszténységet kívánta erősíteni. Nincs rá bizonyíték, hogy 855 és 858 között egy férfinak álcázott nő, Johanna ült volna a pápai trónon. A hiedelemmel ellentétben nincsenek bizonyítékok arra nézve, hogy a középkorban a földesurak rendelkeztek volna az első éjszaka jogával (ius primae noctis). A középkorban élt gazdag urak hosszabb távollétük előtt sem helyeztek erényövet asszonyukra, ezek a szerkezetek az újkor találmányai, és kizárólag szerelmi játékokhoz vagy a fiatalok önkielégítésének megakadályozásához készültek (Például egy John Harvey Kellogg nevű orvos is propagálta az alkalmazását ez utóbbi céljából.). A múzeumokban fellelhető darabok is csupán későbbi hamisítványok. Dugovics Titusz nem létező személy, csupán Dugovics Imre találta ki a 19. században, mivel a család nemességét vizsgálat alá vonták, és Imre hamisítással kívánta igazolni származását. A török katonát magával rántó hős csak két kortárs forrásban szerepel, neve nem maradt fent, így az eset valódisága még mindig kérdéses.Szende László: A mérgezett füge In: Rubicon XXIII. évfolyam 230–231. szám, Történelmi tévhitek, 2012/4–5, ISSN 0865-6347, 55. o. Dózsa Györgyöt kivégzésekor a hiedelemmel ellentétben nem ültették tüzes trónra, a fejére rakott korona volt izzó vasból. A tüzes trónról szóló legenda Petőfi Sándor A nép nevében című költeményével terjedt el szélesebb körben. A középkorban nem hitték azt az emberek, hogy a Föld lapos, a műveltebb réteg tisztában volt azzal, hogy a Föld nagyjából gömbölyű. Az ókori görög tudósok ezt már jóval korábban megállapították, az i. e. 3. században élt Eratoszthenész még a Föld átmérőjével kapcsolatban is pontos becslést fogalmazott meg. A Kolumbuszt hitetlenkedve hallgató tudósok és fejedelmek nem a Föld gömbölyű voltát nem hitték el, hanem a felfedező (később tévesnek bizonyuló) számításait a Föld méreteivel kapcsolatban. A vaslady vagy vasszűz (iron maiden) sosem volt középkori kínzóeszköz. Az általunk ismert – ma már múzeumi – darabok a XVIII. században vagy utána készültek.

Modern kori történelem bélyegkép|jobbra|180px|Charles Lock Eastlake Bonaparte Napóleon a Bellerophon fedélzetén a Plymouth Soundban címet viselő 1815-ös olajfestménye I. Napóleon francia császárról. Az uralkodó magasabb volt, mint azt beceneve, „a kis káplár” sugallja.

Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatának aláírására nem 1776. július 4-én került sor. A tizenhárom gyarmatnak a Brit Birodalomtól való függetlenségét megindokló és bejelentő dokumentum végleges nyelvezetét a második kontinentális kongresszus hagyta jóvá ezen a napon. A nyilatkozat kinyomtatására és terjesztésére július 4-én és 5-én került sor, a tényleges aláírás csak 1776. augusztus 2-án, szinte egy hónappal később történt meg.. „Fifty-five percent say it commemorates the signing of the Declaration of Independence (this is a common misconception, and close to being accurate; July 4th is actually the date in 1776 when the Continental Congress approved the Declaration, which was officially signed on August 2nd.) Another 32% give a more general answer, saying that July 4th celebrates Independence Day.” Antonio Salieri (1750–1825) olasz zeneszerző nem volt megvetéssel Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) iránt, és nem játszott semmilyen szerepet Mozart korai halálában sem. Habár Mozart feltehetően érzett egy bizonyos szintű bizalmatlanságot a nála idősebb Salierivel kapcsolatban, egyes beszámolók alapján barátság is volt közöttük, ezzel egyidejűleg viszont rivalizáltak egymással. Az egymás iránt érzett ellenszenvezésük – amelyet számos szépirodalmi munkában feldolgoztak, többek között az Amadeus címet viselő színdarabban és annak filmadaptációjában – valószínűleg annak volt betudható, hogy a klasszikus kor zenei életének német és olasz része is versengett egymással. A Bastille-t nem azért ostromolták meg a francia forradalom idején, mert a zsarnokság jelképe lett volna, hanem mert két nappal korábban 250 hordó puskaport szállítottak oda. A börtönben ekkor csak hét fogoly volt: négy váltóhamisító, két elmebeteg és egy szexuális perverziói miatt bezárt ember.Hahner Péter: 100 történelmi tévhit avagy amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, Budapest, 2010, , 157–159. o. Bonaparte Napóleon francia császár nem volt alacsony ember, sőt egy kicsivel magasabbnak számított, mint korának átlagos nagyságú férfi francia állampolgárai. A francia uralkodó 1821-ben bekövetkezett halálát követően megmérték a magasságát, amely akkor öt láb két hüvelyk volt francia lábban számítva. Ez angol mértékben öt láb és 6,06 hüvelyknek, vagyis 167,8 centiméternek felel meg. A császári gárda gránátosai közé azok léphettek be, akik 170,5 centiméter magasak voltak, így Napóleon csak centiméterekkel volt kisebb, mint elit katonái. Egyesek úgy vélik, hogy használták a megnevezésére a le Petit Caporal (’a kis káplár’ vagy ’a kis tizedes’) becenevet. Ez a név azonban valószínűleg inkább a szeretet kifejezésére, mintsem Napóleon valódi magasságára utalhatott. A reformkor idején terjedt el az a meggyőződés, hogy a franciák ellen 1809-ben vívott győri csata a magyar nemesi felkelők megfutamodása miatt végződött csúfos kudarccal. Az elmélet Petőfi Sándor „A nép nevében” című versének köszönhetően élt tovább. Valójában az osztrák vezérkar folyamatos tévedései, az elégtelen felderítés és a franciák minden téren meglévő előnye okozták a csatavesztést. A franciák a csata után elismerően vélekedtek a magyar katonákról. Nem igaz az a történet, ami szerint Julius Jacob von Haynaut élve boncolták volna fel. Valójában gyorsan érte a halál, amelynek beálltát a kiérkező orvos meg tudta állapítani. Nem igaz, hogy a Lusitania elsüllyesztése volt az ürügy az Amerikai Egyesült Államok első világháborúba való belépésére, hiszen az majdnem két évvel később, 1917. április 6-án történt, miután a britek megfejtették az ún. Zimmermann-táviratot, melyből kiderült, hogy a német kormány rá akarja venni Mexikót az USA megtámadására, nehogy utóbbi beavatkozzon az európai hadszíntéren. Helytelen állítás, hogy a maga a korlátlan tengeralattjáró-háború kihirdetése és/vagy a Zimmermann-távirat megfejtése, majd közzé tétele vezetett az Egyesült Államok hadba lépéséhez az első világháborúban. Valójában az USA gazdasági és hatalmi érdekeit szem előtt tartva lépett be a háborúba, megakadályozandó, hogy az irányába eladósodott antanthatalmak vesztesként kerüljenek ki a háborúból, illetve hogy egy erős európai állam létrehozzon egy az Egyesült Államoknál erősebb európai egységet.