Szlavoviczi Klauzál Gábor (Pest, 1804. november 18. – Kalocsa, 1866. augusztus 3.) reformkori magyar politikus, miniszter.
Élete Klauzál Gábor Pesten a nemesi származású szlavoviczi Klauzál családban született. Édesapja, szlavoviczi Klauzál János Nepomuk (1761–1831),https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DCY3-6R9?i=835&wc=M6W2-7WL%3A101519101%2C105316401%3Fcc%3D1542666&cc=1542666 császári királyi huszár ezredes, édesanyja Babarczy Ágnes (1771–1822),https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DCY3-XBV?i=836&wc=M6W2-7WL%3A101519101%2C105316401%3Fcc%3D1542666&cc=1542666 Babarczy Ferenc tanácsnok (1785–86-ban Szeged polgármestere) és Szubics Jozefa leánya volt. Klauzál János Nepomuk 1793. június 13.-án szerzett nemességet és címert I. Ferenc magyar királytól.A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 57. kötet - 288 - 294. oldal
A fiatal Klauzál Gábor a gimnázium mind a hat évfolyamát a pesti piaristáknál végezte 1812 és 1818 között, eminens tanulóként.Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti gimnázium levéltára, Régi levéltár (III.9.a), Anyakönyvek Egyetemi tanulmányai után 1824-ben tett ügyvédi vizsgát, és Csongrád megye törvényszéki ülnöke lett. A tehetséges fiatalember elismertsége gyorsan nőtt. Már 1827-ben országgyűlési követté választották, de ezt betegsége miatt nem fogadta el. Csak 1832-től lett Csongrád vármegye országgyűlési követe, és három nevezetes országgyűlésen, (1832-1836, 1839/1840, 1843/1844) a liberális ellenzék oszlopos tagjává, sőt 1843-1844-ben egyik vezetőjévé vált. 1844-ben lényegében visszavonult, politikai tevékenységét csak a forradalom kezdete után folytatta, mint a pesti közcsendi bizottmány tagja. Az első felelős magyar MinisztériumLd.: 1848. évi III. törvényczikk független magyar felelős ministerium alakitásáról. 14. §. A ministeriumnak, azon tagján kívül, melly a Felség személye körül a 13. §-ban említett ügyekre ügyelend, következő osztályai lesznek: a) Belügyek; b) Országos pénzügy; c) Közmunka és közlekedési eszközök, és hajózás; d) Földmüvelés, ipar és kereskedés; e) Vallás és közoktatás; f) Igazságszolgáltatás és kegyelem; és g) Honvédelem osztályai. 15. §. Mindegyik osztálynak, valamint az ahhoz tartozó, s az illető osztályfőnökök vezérlete alatt állandó hivatalos személyzetnek élén külön minister áll. földművelés-, ipar- és kereskedés osztályának minisztere volt 1848-ban. Miniszterként egyezkedő, mérsékelt politikát képviselt, fellépett a szélsőséges, az udvarral szakítani kívánó politika ellen, követelte, hogy Lamberg Ferenc Fülöp gróf gyilkosait vonják felelősségre. Egészségi állapotára hivatkozva a fegyveres harcok kezdetén visszavonult birtokára és gazdálkodott. Az 1850-es években Kistétényben vásárolt magának telket. 1861-ben és 1865-ben Deák Ferenc pártjának tagjaként, Szeged képviselőjeként részt vett az országgyűlésen.
Házassága és leszármazottjai Klauzál Gábor 1853-ban feleségül vette az aradi vértanúnak, Nagysándor József (1804–1849) tábornoknak a jegyesét, Schmidt Emmát. A szabadságharc után, felesége és családja a "Kovács" vezetéknevet használta a Schmidt helyett.https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DCY3-X5C?i=833&wc=M6W2-7WL%3A101519101%2C105316401%3Fcc%3D1542666&cc=1542666 Klauzál Gábor és Kovács Emma gyermekei:
Klauzál Gábor, vallás- és közoktatásügyi minisztérium fogalmazó, aki feleségül vette Degré Katalint, Degré Alajos lányát, Klauzál Mária, Klauzál Emma.
Emlékezete Szellemi örökségét a budapesti Klauzál Gábor Társaság nevű civil szervezet ápolja tovább. Több közterület viseli a nevét: a budapesti Erzsébetvárosban Klauzál utca és Klauzál tér, Szegeden Klauzál tér, Újpesten Klauzál utca, Budatétényben a Baross Gábor-telepen Klauzál Gábor utca, Kecskeméten Klauzál Gábor tér, Szentesen Klauzál utca és Klauzál Gábor Általános Iskola, Budapest VII. kerületében a Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola.Az iskola 2007. június 30-ával megszűnt; ill. beolvadt egy másik fővárosi középiskolába. Halálának helyszínét Kalocsán ugyancsak emléktábla jelöli. Emlékét őrzi Móra Ferenc A vármegye emlői című írása (megjelent Móra Napok, holdak, elmúlt csillagok című kötetében).
Művei Czéhszabályokat módositó rendelet; Landerer-Heckenast Ny., Pest, 1848 Klauzál Gábor, Tanárki Gedeon május 22-ikén tartott beszédei; Wodianer Ny., Pest, 1861 Klauzál Gábor. Iratok, beszédek, megemlékezések; vál., szerk. Dobos Károly; Klauzál Gábor Társaság, Bp., 2009
Jegyzetek
Források
További információk
Szmollény Nándor: Klauzál Gábor. Az első magyar kereskedelemügyi miniszter és közgazdasági reformküzdelmeink; Klauzál Gábor Társaság, Bp., 2008
Kategória:Ellenzéki Párt-tagok Kategória:Felirati (Deák) Párt-tagok Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatti kormányok tagjai Kategória:Magyarország földművelésügyi miniszterei Kategória:Országgyűlési követek Kategória:Országgyűlési képviselők (Felirati Párt) Kategória:Országgyűlési képviselők (Deák Párt) Kategória:Országgyűlési képviselők (1848–1849) Kategória:Országgyűlési képviselők (1861) Kategória:Országgyűlési képviselők (1865–1869) Kategória:Szeged díszpolgárai Kategória:Székesfehérvár díszpolgárai Kategória:Pestiek Kategória:Budatétényiek Kategória:1804-ben született személyek Kategória:1866-ban elhunyt személyek