Landerer Lajos (Pozsony, 1800. május 1. – Vác, 1854. február 1.) nyomdász, Landerer Mihály János (1765–1810) nyomdász fia, Landerer János Mihály (1726–1795) nyomdász unokája.
Életpályája bélyegkép|200px|Kossuth-bankó. Tervezte: Tyroler József Neves, német eredetű magyar nyomdászcsaládban született Apja Landerer Mihály, anyja Ráth Erzsébet (magyarosított nevek). Apja Temes megye, románul Fiscut halála, 1810. április 16-a után örökölte a család pesti és pozsonyi nyomdáját. Bölcsészeti tanulmányok után rövid ideig katonáskodott, majd Bécsben kitanulta a kőnyomtatást. Nyomdái tényleges vezetését 1824-ben vette át. Gyermeke ugyanebben az évben született, február 13-án. anyja neve Schwiling Josefa A későbbi főváros jelentőségét felismerve, elsősorban pesti nyomdáját fejlesztette jelentősen. 1833-ban, Magyarországon elsőként ő készített színes nyomatot. Az 1838-as pesti árvíz idején számos ember életét megmentette, ezért a város díszpolgárává választották. 1840-ben Heckenast Gusztáv könyvkereskedővel társulva Landerer és Heckenast néven nyomda és kiadóvállalatot alapított, amely Magyarországon az első, modern értelemben vett nagy teljesítményű nyomdaipari vállalkozás volt.
Landerer jó kapcsolatot tartott a bécsi udvari körökkel és az osztrák titkosrendőrséggelSándor Pál: A titkosrendõrség Magyarországon a reformkor kezdetén, tankonyvtar.hu is, így mikor a vállalkozás 1841-ben megindította a Pesti Hírlap kiadását, Metternich herceg javaslatára a lap szerkesztésére Kossuth Lajost kérte fel. Metternich arra számított, hogy ezzel a politikai fogságból éppen kiszabadult Kossuth Lajos tevékenységét a cenzúra keretei közé szoríthatja. A számítás nem vált be, ezért 1844-ben a bécsi udvar nyomására Landerer kiprovokálta Kossuth lemondását a szerkesztői posztról.Kossulth Grimm Vince nyomdájával tudta - a cenzúra kikerülésével - nézeteit terjeszteni. bélyegkép|200px|balra|A szabadsajtó első terméke Pesten 1848. március 15 bélyegkép|200px|A Tizenkét pont „Landerer és Heckenast uraknak minden mértéket meghaladó szennyes piszkosságát tovább tűrnöm lehetetlen. Dolgozom, mint a barom, kérkedés nélkül mondhatom, lelke, fenntartója vagyok a Pesti Hírlapnak… Sok ember mondotta már, hogy valósággal bolond vagyok az ő igavonó marhájuk lenni, s az örökös munkával, örökös bosszúsággal életemet, egészségemet érettük felemészteni…” – Kossuth Lajos
A lap szerkesztője ezután Szalay László lett. Landerer Lajos 1848. március 15-étől kezdve együttműködött a forradalmiakkal, az ő nyomdájában nyomtatták ki cenzori engedély nélkül a 12 pontot és a Nemzeti dalt, megvalósítva ezzel a forradalom egyik legfontosabb vívmányát, a sajtószabadságot. Később az általa berendezett bankjegynyomdában készítették a Kossuth-bankókat. A bankjegynyomda követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre és Aradra, majd a szabadságharc végén Lugoson működött. A világosi fegyverletételt követően bujdosni kényszerült, és visszatérése után sem vehetett részt vállalkozása irányításában.
A nyomda Landerer Lajos halálát követően még kilenc évig Landerer és Heckenast néven működött, majd 1863-tól nevében is Heckenast Gusztáv vállalkozásává vált. 1873-ban ebből a vállalkozásból alakult meg a Franklin Társulat.
1854. február 1-én hunyt el agyvérzésben, Vácott, bár több helyen – hibásan – Pestet említik. Vácott húnyt el, Pestet a lakhelye miatt említik: "pesti" A váci középvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra, február 3-án. Sírját 2012-ben a temető felszámolásakor elbontották.https://vaci-naplo.hu/2020/10/paratlan-fotok-a-kozepvarosi-temeto-nevezetes-sirjairol-amiket-mar-elbontottak/
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 [] Bükyné Horváth Mária: A Landerer-család és nyomdászati vállalkozásai, epa.oszk.hu Fitz József: A magyar nyomdászat, 1848-1849, mek.oszk.hu Kenyéri Kornélia: Perújrafelvétel Landerer Lajos ügyében
További információk
Heckenast, a besúgó Könyvkereskedők a régi Váci utcában Látható és láthatatlan március 15.
Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai Kategória:Magyar nyomdászok Kategória:Pozsonyiak Kategória:Német származású magyarok Kategória:1800-ban született személyek Kategória:1854-ben elhunyt személyek