Mászt (, ) Stomfa város településrésze Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.
Fekvése 150px|bélyegkép|balra|Habán házak Mászton Pozsonytól 15 km-re északra fekszik.
Története balra|150px|bélyegkép|A római katolikus templom
Horvátok által alapított település, 1533-ben Villa Crovacorum néven szerepel az összeírásban. 1953-ban csatolták Stomfához.
Vályi András szerint "MASZT. Tót falu Posony Várm. földe Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Somfának szomszédságában, és annak filiája, két nyomásbéli határja, gabonát, árpát, és káposztát terem, réttye, mezője jó, piatza Posonyban, erdője van."
Fényes Elek szerint "Mászt, tót falu, Poson vmegyében, ut. postája Stomfa mellett, 830 kath. lak., a posoni országutban. Határában ezelőtt több romai régiségek, mint lámpások, s hamvvedrek, s különféle pénzek ásattak ki; mezeje 2 nyomásra oszlik, s jó káposztát terem. F. u. gr. Pálffy család."
Pozsony vármegye monográfiája szerint "Mászt, kisközség, körjegyzőségi székhely. Hajdan Vöröskővár tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott. Határa gazdag rómaikori 90lelőhely, honnan már számos régiség került egyes muzeumokba. A XVI. századbeli portális összeírásban 18 portával szerepel. 1647-ben özv. Nagymihályi Ferncznének volt itt 4 portája. Később a borostyánkői uradalomhoz csatoltatott, míg végre a Pálffyak lettek az urai, ma pedig Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. A község alatt, a sziklába és a megkövesült agyagos homokba földalatti folyosók és tágas üregek vannak vájva, melyeknek rendeltetése ismeretlen. Az itt elterjedt hagyomány szerint ezek hajdan az őslakók búvóhelyéül szolgáltak. 1703–11 között három ízben leégett. A XVIII. században a pestis pusztított a községben. A mai kath. templom 1716-ban épült. A község lakosai tótok és vallásukra nézve róm. katholikus. A házak száma 140, a lakosoké 990. Postája, távírója és vasúti állomása Stomfa."Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye.
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott.
Népessége 1910-ben 852, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
Jegyzetek
Források Sándorfi Nándor 1886: A mászti templom- és iskolaszentelés. Magyar Állam. Prokešová, G. - Prokeš, S.: Mást - 700 rokov od prvej písomnej správy o obci 1314-2014.
Maszt Maszt