A Tajmiri Dolgán-Nyenyec járás () Oroszország Krasznojarszki határterületének egyik járása, különleges jogállású közigazgatási-területi egysége. A 2007. január 1-jén megszűnt Tajmiri (Dolgán-Nyenyec) autonóm körzetével azonos területen hozták létre. Önkormányzati szempontból egész területe egyetlen önkormányzati járást (муниципальный район) alkot. Székhelye Dugyinka, mely 1530 km-re van a határterület központjától, Krasznojarszktól. A járás elnevezése egyrészt a Tajmir-félszigetre utal, másrészt a terület őslakosainak egy részét alkotó dolgánokra és a nyenyecekre.

A területén elhelyezkedő Norilszk, valamint a hozzá tartozó két város és egy városi jellegű település (Talnah, Kajerkan és Sznyezsnogorszk) nem része a járásnak.

Területe, elhelyezkedése Közép-Szibéria és a Krasznojarszki határterület északi részén, az északi sarkkörön túl helyezkedik el. Ez Oroszország legnagyobb járása. Területe: , a határterületnek több mint 35%-a.

Keleten Jakutföld, nyugaton Jamali Nyenyecföld, délen a Krasznojarszki határterület Turuhanszki- és Evenki járása határolja, a szárazföld északi partjait a Kara- és a Laptyev-tenger mossa. A járáshoz tartozik a Nordenskjöld-szigetek és a Szevernaja Zemlja szigetcsoportja, a Szibirjakov-sziget (a Jenyiszeji-öböl „bejáratánál”) és több kisebb sziget is. Itt van az ázsiai kontinens legészakibb pontja, a Cseljuszkin-fok.

Nagy földrajzi tájai: az Észak-szibériai-alföld, a Tajmir-félsziget a Birranga-hegyvidékkel és a Gidai-félsziget keleti része. Délen a Közép-szibériai-fennsíkhoz tartozó Putorana-fennsík egy részét, délkeleten az Anabar-fennsíkot foglalja magába.

Legnagyobb folyója a Jenyiszej, amely csak alsó folyásának egy rövid szakaszával tartozik ide a Jenyiszeji-öböllel együtt, valamint a Verhnyaja Tajmira, a Pjaszina, a Heta és a Hatanga. Nagyobb tavai a Tajmir-félszigeten találhatók, köztük van Szibéria második legnagyobb állóvize, a Tajmir-tó (, 250 km hosszú).

Éghajlata Éghajlata rendkívül zord, hideg. A januári középhőmérséklet –32 °С, a júliusi 2–13 °С között váltakozik. A tél délen átlag 235 napig, északon 285 napig tart. A tenger közelsége ellenére a csapadék éves átlaga kevesebb mint 400 mm. Székhelyén, Dugyinkában a sarki éjszaka 65 napig, a sarki nappal 83 napig tart. A Szevernaja Zemlja legészakibb pontján pedig a sarki éjszaka 122 napig, a sarki nappal 138 napig. A folyók, a tavak, a tengerek és öblök a hosszú és kemény télen keményre fagynak. A terület legnagyobb részét állandóan fagyott talaj (permafroszt) uralja.

Legészakibb része a szigetekkel együtt a sarki fagysivatag övezetébe tartozik. A Szevernaja Zemlja szigetein örökjégmezők terülnek el, a hőmérséklet nyáron is csak ritkán emelkedik 0 °С fölé. A Jeges-tenger partja mentén 2–300 km szélességben a tundra övezet húzódik, jellegzetes növényei a mohák, zuzmók, törpecsejék (törpenyír, törpefűz), sokféle alacsony virágos növény. A tundra dél felé bokros-tundrába, majd erdős tundrába megy át, nyáron kiterjedt lápok jellemzik. Csak a járás legdélibb részein jelentkezik foltokban az északi tajga (Putorana-fennsík, a Kotuj völgye). A tundra a rénszarvasok igazi hazája, a Tajmiron is hatalmas csordáik legelnek.

Népessége 2002-ben 39 786 lakosa volt, melynek 58,6%-a orosz, 13,8%-a dolgán, 7,6%-a nyenyec, 6,1%-a ukrán, 1,9%-a nganaszan, 0,5%-a enyec. 2010-ben 34 431 lakosa volt. Az ún. őslakos kislétszámú északi népek lélekszáma a 2010. évi népszámlás adatai szerint fő volt, a járás népességének 29,5%-a. Megoszlásuk:A járás portálja / Vizitnaja kartocska dolgánok – 5393 fő nyenyecek – 3494 fő nganaszanok – 747 fő evenkik – 266 fő enyecek – 204 fő ketek – 19 fő szölkupok – 9 fő.

Keletkezése, közigazgatás és önkormányzat A járás mint különleges jogállású közigazgatási egység lényegében a korábbi autonóm körzet helyében jött létre.

A Szovjetunióban 1930. december 10-én alakították meg a Tajmiri (Dolgan–Nyenyec) nemzeti körzetet és 1934-ben a Krasznojarszki határterülethez csatolták. Nevét 1977-ben Tajmiri (Dolgan–Nyenyec) autonóm körzetre változtatták. Az 1930-as években a norilszki kombinát építéséhez felállították a Gulag rendszeréhez tartozó itteni munkatáborokat (NorilLag), melynek rabjai építették többek között a Dugyinka–Norilszk vasútvonalat és az első kikötőket (Dickson, Dugyinka) is. A Szovjetunió megszűnése után az autonóm körzet továbbra is a Krasznojarszki határterülethez tartozott, de – az Evenki járáshoz hasonlóan – az Oroszországi Föderáció egyik szubjektuma lett.

Hosszú előkészítő munka és a 2005-ben megtartott népszavazás eredményeként 2007. január 1-jén az autonóm körzet megszűnt, és helyébe lépett a Krasznojarszki határterület különleges jogállású Tajmiri Dolgan–Nyenyec járása. Ezzel megszűnt a terület addigi autonóm jogállása és vele a parlamentje is.Федеральный конституционный закон 6-ФКЗ (2005-10-14, hozzáférés: 2019-04-15)

Önkormányzati beosztás Az önkormányzati járást a Tajmiri Dolgan–Nyenyec autonóm körzet 2004. november 3-i törvényével hozták létre. Az önkormányzati rendszert az egész hatalmas, de rendkívül ritkán lakott területre kiterjedő egyetlen önkormányzati járás és annak alárendelve 2 városi község és 2 falusi község alkotja: Dugyinka városi község (), központja Dugyinka város Dickson városi község (), központja Dickson városi jellegű település Karaul falusi község (), központja Karaul falu Hatanga falusi község (), központja Hatanga falu.

Jegyzetek

Források A járás portálja / Természeti és éghajlati viszonyok (Hozzáférés: 2019-04-15)

Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly. A 2010-es népszámlálás adatai

Kategória:A Krasznojarszki határterület járásai