Zalaszentlászló község Zala vármegye Zalaszentgróti járásában. A településen polgárőrség működik.

Fekvése Észak-déli irányban több kilométeren át elnyúló település Zala vármegye keleti részén, Zalaszentgrót déli szomszédságában. Központján és az attól délre elterülő Gyülevész településrészen is a 7336-os út halad keresztül, de déli határát érinti a Kehidakustánytól észak felé vezető 7335-ös út is. Még egy útja minősül országos közútnak, ez a településközpont északi szélétől közel egy kilométerre északi irányban, kelet felé kiágazó, Sényére vezető 73 201-es út. Szomszédja nyugat felől Kallósd.

Egy adat szerint a középkorban Zalaszentlászlónál is volt híd a Zala keleti és a nyugati partja között, amely 1408-ban vámszedőhely volt.Békefi István: Zalai utak. KPM Zalaegerszegi Közúti Igazgatósága, 1978

Érdekesség, hogy a települést érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal.

Története Zalaszentlászló nevét 1429-ben Poss Zenthlazlo néven említette először oklevél.

Nevét Szent László királyról kapta.

A Szentlászlói család birtoka volt, majd a Marczaliak kezére jutva Szentgyörgyvár tartozéka lett.

1910-ben 1013 magyar lakosa volt, ebből 1001 volt római katolikus.

1895-től 1974-ig erre haladt a Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy-vasútvonal.

A 20. század elején Zala vármegye Zalaszentgróti járásához tartozott.

1977-ben hozzácsatolták a szomszédos Gyülevész községet.

A magyarországi Szentlászló nevű települések létrehozták a Szentlászló Szövetséget.

2002. június 8-án Szentlászló nevű Kárpát-medencei települések kétnapos találkozójára került sor a közép-zalai Zalaszentlászlón, tíz község – köztük erdélyiek és horvátországiak részvételével.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Lóránt József (független) 1994–1998: Tóth Imréné (független) 1998–2002: Tóth Imréné (független) 2002–2006: Tóth Imréné (független) 2006–2010: Dr. Nagy Tibor (független) 2010–2012: Algay Iván Tibor (független) 2012–2014: Feketéné Tarpál Ibolya (független) 2014–2019: Bohár István László (független) 2019–2024: Bohár István László (független) 2024– : Bohár István (független)

1990–19941994–19981998–20022002–20062006–20102010–20142014–20192019–20242024–'10–'12'12–'14Lóránt JózsefTóth ImrénéDr. Nagy TiborAlgayIvánFeketénéTarpálIbolyaBohár István László – – – – – – –

A településen 2012. május 20-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el.

Önkormányzati választások

Önkormányzati választási alapadatok (1994-2014)Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: ; konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014ÉvLakókA lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014 – Polgármesteri tisztségKépviselő-testületA képviselő-testület adatai az egyes években: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014 – száma+/–jelöltekszámaa hivatalbanlévő indult?testületlétszámajelöltekszáma1994936−25 3?7141998881−55 17182002819−62 1772006829+10 27122010823−6 44720122012 tavaszán a képviselő-testület föloszlatta önmagát, arra hivatkozva hogy nem tudtak együttműködni a 2010-ben megválasztott polgármesterrel, Algay Ivánnal. . Május 20-án tartották meg az időközi választást. 2––2014812−9 2411

Részvétel az önkormányzati választásokon (1994-2014)A részvételi adatok a polgármester-választási adatokból származnak. (Némi eltérés elképzelhető a képviselő-választások adataihoz képest.) Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az "érvénytelen / hiányzó" rovat a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg. A 2006-os jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E), az érvényesen szavazatok száma az (I) mezőben szerepel. A 2010-es jegyzőkönyvben sorrendben ugyanezek az adatok a (C), (E) és (H), a 2014-es jegyzőkönyvekben az (A), (B) és (G) mezőknek felelnek meg.ÉvVálasztó-jogosultSzavazóÉrvényesszavazatÉrvény-telenfő%199474842356,6%4200,7%199869235551,3%31411,5%200267328642,5%2734,5%200670435550,4%3404,2%201070737753,3%3731,1%201271737552,3%3672,1%201472239254,3%3890,8%

+ Polgármester-választási eredmények (1994-2014)ÉvMegválasztott polgármesterSzavazatElőnya 2. előtt(%p)névszervezetdbjogosultakarányábanszavazókarányábanérvényesszavazatokarányában1994Tóth Imrénéfüggetlen33044,1%78,0%78,6%61,21998Tóth Imrénéfüggetlen31445,4%88,5%100,0%-2002Tóth Imrénéfüggetlen27340,6%95,5%100,0%-2006Dr. Nagy Tiborfüggetlen18826,7%53,0%55,3%10,62010Algay Ivánfüggetlen10715,1%28,4%28,7%1,62012Feketéné Tarpál IbolyaFeketéné Tarpál Ibolya 2014 tavaszán – néhány hónappal az önkormányzati választások előtt – lemondott a tisztségéről. Időközi választást nem tartottak. független27838,8%74,1%75,7%51,52014Bohár Istvánfüggetlen26737,0%68,1%68,6%37,3

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,1%, cigány 0,93%, német 4,5%. A lakosok 58,5%-a római katolikusnak, 0,46% reformátusnak, 0,46% evangélikusnak, 7,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (33,2% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

2022-ben a lakosság 86%-a vallotta magát magyarnak, 5,7% németnek, 0,6% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek, örménynek, románnak és szlováknak, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,1% volt római katolikus, 1% református, 1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1% egyéb katolikus, 9,3% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).Zalaszentlászló Helységnévtár

Nevezetességei Makovecz Imre által tervezett faluháza Híres szülöttei

Gombár Vince (1906-1967) latin-ógörög szakos tanár

Források Csánki Dezső: Hunyadiak kora

Jegyzetek

Kategória:Zala megye települései Kategória:Szent László nevét viselő települések Kategória:Zala vármegye települései