Simicska Lajos (Székesfehérvár, 1960. január 28. –) magyar üzletember, a Hír TV volt elnöke, 2016-ban Magyarország 9. leggazdagabb személye volt (2020-ban a 49.). Fia Simicska Ádám Lajos vállalkozó.
A közvélemény a Fidesz egyik legfőbb szövetségeseként és kedvezményezettjeként tartotta számon. A később a Fidesz magjául szolgáló Bibó-szakkollégiumi csapat tagja, majd a Fidesz pénztárosa, 1998–1999-ig az APEH elnöke, a Közgép tulajdonosa és a Mahir vezérigazgatója. Az ellenzék rendszeresen kritizálta, amiért az érdekeltségébe tartozó cégek a Fidesz kormányzása idején lényegesen több állami megrendelést kaptak. 2015 év eleje óta azonban nyilvános, Orbán Viktor miniszterelnökre tett vulgáris kijelentése után a média rendszeresen arról tudósított, hogy cégeit megpróbálták ellehetetleníteni. A Befolyás-barométer szerint 2014-ben ő volt Magyarország 3. legbefolyásosabb személye. A 2018-as országgyűlési választás után érdekeltségei nagy részét megszüntette vagy eladta, a nyilvánosságtól visszavonult.
A rendszerváltásig 1979-ben érettségizett a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban, matematikára szakosodott osztályban.http://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2012/11/telekisimicska.jpg A középiskolai évek alatt találkozhatott először Orbán Viktorral, aki ugyanabba a gimnáziumba járt, két évfolyammal alatta.http://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2012/11/telekiorbanvarga.jpg 1983-ban, másodéves egyetemistaként lett a Bibó István Szakkollégium tagja (ekkor még nem ezen a néven volt ismert a szakkollégium, azt csak 1985-ben vette fel.) Gyekiczki András, aki ekkor szintén bibós volt, egy későbbi interjújában úgy emlékezett vissza a kezdetre: „Negyedéves korunkban érkezett Simicska, Orbán Viktor és társaik a Budaörsi úti kollégiumba. Belépőjük nagyon visszhangos volt. Berúgtak, az üvegajtó kitört, de még nagyobb visszhangja volt annak, hogy alapjaiban akarták megreformálni a kari életet.”http://nol.hu/archivum/archiv-20733
A céljuk ugyanis az volt, hogy a hallgatói képviseleti rendszer vezetője ne automatikusan a KISZ titkára legyen. Végül részsikerrel jártak: az öttagú hallgatói bizottságba bejutott Simicska és Nagy Andor is, utóbbit beválasztották az egyetemi tanácsba is. Akkori diáktársaik – név nélkül nyilatkozva – évtizedekkel később úgy jellemezték Simicskát: a társaságban visszahúzódó volt, voltak viselkedési és öltözködési problémái, ám az agya egy zsenié. Egy 2012-es interjúban az egyik volt kollégista úgy fogalmazott: „Lajos rendkívül értelmes ember, a zseni kategóriába tartozik. (…) Előfordult, hogy a kollégiumban egy előadásra mackónadrágban és papucsban jött le. Úgy nézett ki, mintha ő lenne a gondnok, de amikor hozzászólt az előadáshoz, akkor mindenki elhallgatott.”
Kéri László politológus, aki ekkor tanárként segítette a Bibót, 2001-ben úgy emlékezett vissza rájuk: „Amikor 1982 őszén Viktorék elkezdték az egyetemet, két-három hónap után fölfogtam, hogy velük nemigen lehet mit kezdeni. Nem fogok olyanokkal alkudozni, akik ellenfélnek tekintenek bennünket. Áderék, Kövérék, Szájerék kompromisszumkészek voltak. Óra után le lehetett ülni velük, sörözni, beszélgetni. Ezzel az engesztelhetetlen branccsal alig-alig. (…) 1983 novemberében, a szakkollégium alakuló ülésén Lenin-fiúknak neveztem Simicskát és őt [Orbánt], mert agresszív, kirekesztő, ellenségkereső viselkedésük az ő módszereikre emlékeztetett. Karácsonykor levelet írtam a kollégáimnak, hogy tűnjünk innen, mert megjött egy új korosztály, amellyel nem lehet szót érteni.”
Politikai pályafutása A Fidesz 1988. március 30-án alakult meg, döntően az egykori bibósok vezetésével. Simicska nem volt az alapítók közt, és hivatalos pozíciója sem volt a pártban. Az 1990-es parlamenti választáson a Fidesz 5,44 százalékot szerzett, így 21 képviselővel bejutottak a Parlamentbe. Simicskára az ezt követő időkben a párt tanácsadójaként hivatkoztak, hivatalos pozíciót azonban csak 1993-tól töltött be, amikor Orbán felkérésére a Fidesz gazdasági igazgatója lett. Ehhez az időszakhoz fűződik a párt első nagyobb gazdasági botránya, a székházügy – igaz, ekkor már csak annyi történt, hogy a sajtó felkapta az ügyet, az események valójában még az előtt történtek, hogy Simicska hivatalos pozíciót vállalt volna a Fideszben. A kormány az MDF és a Fidesz számára titkos kormányhatározattal a nekik törvény szerint járónál jóval nagyobb alapterületű és rendkívül értékes ingatlanokat adományozott, amelyeket részben állami tulajdonú bankoknak adtak el igen magas áron.http://beszelo.c3.hu/00/04/05krono.htm A tranzakció törvényes volt, de sok kritika érte miatta a két pártot, és nagy sebet ejtett azon a képen, amely szerint a Fidesz nem működik együtt a kormányzó MDF-fel az üzletben, miközben a politikában támadja. Többek közt ezek is vezethettek ahhoz, hogy bár az 1992-93-as közvélemény-kutatásokat még toronymagasan a Fidesz vezette, az 1994-es választáson mindössze 7,7 százalékot szereztek, és ismét ellenzékbe szorultak.
A választási vereség után Simicska a Fidesz gazdasági igazgatója maradt – ekkor adta nagyon kevés interjújának egyikét is. 1994 októberében a Népszabadságnak arról beszélt: biztosítani kell "a párt finanszírozását úgy, hogy a Fidesz ne függjön külső erőforrásoktól (...) Mivel ezek a lobbik nem karitatív szervezetek, a Fidesznek a megalakulásától kezdve nem voltak külső támogatói. El akartuk tehát kerülni mind a belföldi, mind pedig a külföldi csoportok gyámkodását, viszont így saját forráshoz kellett jutnunk." "A politikához ugyanaz a három dolog szükséges, mint a háborúhoz" – utalt Montecuccoli híres mondására.
Ám ugyanebben az évben a figyelme már a politikán kívülre is fordult. Még a választás előtt, 1994 tavaszán privatizálták a közterületi reklámokkal foglalkozó, addig állami tulajdonú Mahirt, amely sok hirdetési felülettel rendelkezett, így a kampányban is fontos szerepe lett. A céget a B-Reklám Kft. vette meg, amelynek tulajdonosi körét Fidesz-közelinek jellemezték. Simicska ekkor még nem vállalt ott szerepet, ám 1994 júliusában igazgatósági tag lett, később pedig tulajdonrészt is vásárolt a B-Reklám Kft.-ben.http://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2011/08/b-reklam.pdf Több más vállalkozásban is érdekeltségeket szerzett: egy 2000-es összesítés mintegy 60 Fidesz-közelinek mondott céget számolt össze, ebből 24-ben volt érdekelt, és több cégnél megjelent felesége, Pusztai Zsuzsanna neve is érdekeltként. A nyilvánosság elől azonban egyre inkább eltűnt, és ezzel együtt a Fideszben betöltött posztjától is megvált.
Az APEH elnökeként A Fidesz megnyerte az 1998-as választást, Simicskát pedig az APEH elnökévé nevezték ki. (A kinevezése előtti parlamenti bizottsági meghallgatáson készült róla az a fotósorozat, amely után 14 éven át nem került ki a médiába újabb fénykép.) 1998-hoz köthető a Kaya Ibrahim-Josip Tot-ügy, amikor két külföldi vendégmunkás nevére került át tucatnyi Fidesz-közelinek mondott cég, így nem lehetett behajtani a vállalatok ellenzéki évek alatt összegyűjtött veszteségét sem. Arról később komolyabb vita folyt, hogy ők tényleg megvásárolták-e a cégeket, vagy csak az aláírásukat használta fel valaki, ám annyi biztos, hogy a cégektől a korábbi tulajdonosok megszabadultak fizetési kötelezettség nélkül. Simicska érintettsége nem bizonyított azóta sem, ahogy 1998 másik nagy port kavaró ügyében, a hosszú bájtok éjszakája kapcsán sem mutatta ki soha hivatalos szerv a szabálytalanságokat, amelyekről a pletykák szóltak.
A soha nem igazolt, ám nem is cáfolt híresztelések szerint vagy 1998 augusztusában, a Simicska elnökké kinevezését követő hétvégén, vagy halottak napján (vagyis eltérnek a pletykák arról is, mikor történt, annyiban egyeznek meg, hogy olyankor, amikor másnap nem járt senki ott) valaki vagy valakik behatoltak az APEH informatikai rendszerébe és ott több Fidesz-közeli cég adatait törölték vagy módosították. A későbbi vizsgálatok a megszellőztetett, ám meg nem erősített információk annyit megállapítottak, hogy külön informatikai szakember foglalkozott azzal, hogy lekérje az adatokat, amelyeket Simicska igényelt, ám hogy ezeket felhasználták vagy módosították-e, soha nem derült ki. Az is biztos a vizsgálatok szerint, hogy legalább tíz szakember összehangolt munkájára lett volna szükség a sikeres akcióhoz. Ám az is kiderült, hogy a Defend őrző-védő céghez több olyan adat is kiszivárgott, amelyhez szabályosan nem juthattak hozzá. Egy informatikus ellen indult végül eljárás.http://nol.hu/belfold/20120514-barandy_dolgoztatna_simicskaekkal
Azt, hogy az APEH szakmailag sikeresen működött ekkor, még az ellenzéki sajtó is elismerte: felállt az adórendőrség, az APEH felügyelete alá került a tb-behajtás, az adóbevételek pedig Simicska lemondásakor, 1999 közepén már meghaladták az előző év számait. Az adóhivatal 1999. július 31-ig csaknem 170 milliárddal több adóbevételt szedett, mint az előző év azonos időszakában. A személyi jövedelemadó 20 milliárddal, a tb-járulék 10 milliárddal több lett, mint amit terveztek, s az adótartozások behajtásából is 64 százalékkal több folyt be a tervezettnél, egyedül az áfabevételek maradtak el a várttól 50 milliárddal. A politikai támadások azonban állandósultak. Az SZDSZ vizsgálóbizottság felállítását követelte, hogy vizsgálják Simicska korábbi cégeinek ügyeit, ám ezt a kormánytöbbség nem vette napirendre.
Simicska 1999. augusztus 30-án mondott le az APEH-elnökségről. Indoklása szerint, amelyet a Napi Magyarországban tett közre, apja, majd apósa is váratlanul halt meg, aminek szerinte az ellenzéki támadássorozat miatti stressz volt az oka. "Megöltétek az apámat, az apósomat, az Úristen irgalmazzon néktek!" – szólt elhíresült, sokáig utolsó sajtónyilvános mondata. Ezek után hosszabb időre ismét eltűnt a nagy nyilvánosság elől.
Üzleti tevékenysége A lemondás után, majd a Fidesz két újabb ellenzéki ciklusa alatt nőtt igazán nagyra a Simicskához közvetlenül vagy közvetetten kötődő cégbirodalom. Igaz, a különböző tulajdonlások rendszere olyan bonyolult és átláthatatlan volt, hogy egészen 2012 tavaszáig a sajtóban alig lehetett bizonyíthatóan írni Simicska szerepvállalásáról. A Mahir mellett ekkor kezdett felfutni az építkezésekben egyre fontosabb szereplővé váló Közgép, melyről már ez idő alatt is pletykálták, hogy Simicska cége, ám csak 2012-ben vált ez bizonyítottá.http://nol.hu/gazdasag/20120416-simicskat_neveztek_meg_a_kozgep_tulajdonosakent A cégnek 2004-ben még alig 1,8 milliárd forint volt a nettó bevétele, ám ez a szám 2005-ben már 7,5 milliárdra ugrott, 2008-ban megközelítette a 20 milliárdot, 2009-ben pedig alulról súrolta a 40 milliárdot. Azt, hogy a valódi tulajdonosi szerkezet éveken át ismeretlen maradt, egy egyszerű módszerrel oldották meg: a társaság közgyűlésein egyedül Németh Miklós vezérigazgató jelent meg, akinek csak 0,03 százalékos részesedése van, így a közgyűlés érvénytelen lett. Azonban rövid idővel, akár egy órával később az ismételten összehívott közgyűlést már a részvényesek akármilyen kis hányadával, vagyis egy szereplővel is érvényesnek lehetett elfogadni.