Seng Si-caj (kínai írással: 盛世才, pinjin: Shèng Shìcái, Wade–Giles: Sheng Shih-ts'ai; 1897 – 1970. július 13.) kínai hadúr és irányítója (1937-től kormányzója) volt 1933 és 1944 között.
Élete 1897-ben, a mandzsúriai Liaoningban született mandzsu családban. Japánban tanult, majd 1919-ben részt vett a május negyedike mozgalomban. mandzsúriai hadúr alatt kezdte meg katonai karrierjét, akinek 1925-ös sikertelen lázadást követő kivégzése után visszatért Japánba és a Japán Császári Hadserege Akadémiáján folytatott tanulmányokat 1927-ig. Ebben az évben részt vett az északi hadjáratban, mint Csang Kaj-sek vezérkarának a tagja. 1930-ban i kormányzó kérésére utazott Ürümcsibe.
Részt vett a kumul lázadás 1931-es leverésében, szovjet segítséggel, melyért cserébe számos engedményt volt kénytelen nekik tenni és a tényleges hatalmat hamarosan az Ürümcsiben lévő szovjet konzul gyakorolta. A tartományt szovjet szatellitállamnak tartották, mely teljesen az ő irányításuk alatt van. 1936-ban kazah ba telepítését követően a vezette huj kínai muzulmán erők népirtást hajtottak végre a muzulmán kazahok között, melyet csak 135-en éltek túl.
1937-ben belső tisztogatásokba kezdett Sztálin csisztkájával egy időben, a háború idején. Ehhez segítséget kapott az NKVD-től, mely egy „trockista” és „fasiszta összeesküvést” leplezett le, melynek célja „a Szovjetunió elpusztítása volt”. 435 személyt gyanúsítottak meg, köztük a szovjet konzult is. 1938 augusztusában Sztálin akaratára csatlakozott a Szovjetunió Kommunista Pártjához és moszkvai titkos látogatása alkalmával az . számú párttagkönyvet kapta meg Molotovtól.
1942-ben, az addig elért német sikerek hatására antikommunistává vált, kiutasította a szovjet tanácsadókat és sok kínai kommunistát, köztük t, testvérét is kivégeztette, azt remélve, hogy ezzel megszerezheti a támogatását. Amikor azonban a háború a szovjetek javára fordult a sztálingrádi csata után, a nemzetiekkel próbált meg szakítani és újra a Szovjetunió támogatását kérte Sztálinnak írt levelében. Ő azonban ezt elutasította és megküldte a levelet a vezetőjének, Csang Kaj-seknek, aki augusztus 29-én leváltotta a kormányzói posztról.
1944. szeptember 11-én hagyta el a tartományt, hogy csatlakozzon a központi kormányzathoz, mint földművelésügyi- és erdészeti miniszter. Mintegy 50 teherautó szállította személyes ingóságait, köztük 1500 kg aranyat és kilogramm ezüstöt. A kínai polgárháborúban elszenvedett vereség után a központi kormányzattal együtt Tajvanra menekült, ahol feleségével és négy gyerekével (három fiával és egy lányával) haláláig élt.
Források
Fordítás
Kategória:A Kínai Köztársaság hadurai Kategória:1897-ben született személyek Kategória:1970-ben elhunyt személyek