Fogo () a Zöld-foki-szigetek tíz nagy szigetének egyike, az ún. „szélvédett szigetek” csoportjának tagja.Zöld-foki-szigetek A „Fogo” név (magyar jelentése „tűz”) arra utal, hogy ezen a szigeten emelkedik a szigetcsoport egyetlen ma is aktív vulkánja — utoljára 1995 március-áprilisában tört ki. A Pico do Fogo a szigetcsoport legnagyobb hegye (2829 m) a sziget mértani közepétől kissé keletre. A vulkáni kúp valaha jóval magasabb volt, de a történelem előtti időben egy nagy kitörés lerobbantotta a tetejét. Jelenleg az így kialakult kalderában növekvő másodlagos kúp a vulkán legaktívabb része.
Természeti viszonyai A sziget középső részén alakították ki a Fogo Nemzeti Parkot (Parque Natural do Fogo).
Domborzata thumb|right|220px|A sziget domborzata
A sziget egyetlen masszív vulkáni kúp, meredek lejtőkkel. A forró pont típusú bazaltvulkán felépítésében lávapadok és tufarétegek váltogatják egymást. A száraz éghajlaton a kémiai mállás szerepe alárendelt, ezért a lejtőket a tufa fizikai lepusztulásával keletkező fekete homok borítja. Ugyanilyen fekete, homokos-kavicsos a sziget partvidéke is.
A sziget déli oldalán néhány időszakos patak völgye fut le a tengerpartig.
Éghajlata A sziget fő csapadékforrása az a nedvesség, ami a vulkánnak ütköző felhőkből kondenzálódik a hegy oldalán (a Kanári-szigeteken ezt a természeti jelenséget „vízszintes esőnek” nevezik). Ezért az uralkodó széliránynak megfelelően az északi oldal meglepően termékeny, a déli viszont száraz, sivatagos.
Élővilága thumb|right|220px|A Pico do Fogo a nemzeti park határáról nézve thumb|right|220px|A jellegzetes, fekete kavicsos homokon növekvő tűzhányó kígyószisz (Echium vulcanorum)
A vulkán lejtőin kék méternél magasabbra is megnő az endemikus tűzhányó kígyószisz (Echium vulcanorum). A makaronéziai kígyósziszfélék közé tartozó cserjének ez az egyetlen élőhelye; még a szigetcsoport többi tagján sem fordul elő.
Fontosabb települések thumb|right|220px|Mosteiros látképe
A sziget fővárosa São Filipe.
Jelentősebb települések még: Santa Catarina do Fogo és Mosteiros.
Kisebb falvak: Ponta Verde São Jorge São Lourenço Achada Châ das Caldeiras Patim Salto Furna Figueira Pavão
Gazdasági élete
Az északi és nyugati részeken földimogyorót, babot, kávét, narancsot és dohányt termesztenek.
A vulkán kalderájában a 19. század elején a szigetre száműzött franciák kezdtek szőlőt ültetni — a szőlőt ma is hagyományos módszerekkel művelik. A bort is a hagyományos módon készítik: az itt termő szőlő erős, testes vörös bort ad. Mivel a szigeten kevés a hordókhoz szükséges faanyag, az italt régi petróleumtartályokban tárolják, ami bizarr utóízt ad neki. Ugyancsak beszerzési gondok miatt a bort többnyire használt sörös- és borosüvegekbe fejtik.
A tengerparti települések fő jövedelemforrása a halászat.
A turizmus gyakorlatilag két településre összpontosul: a turistákat egy napos programra a szigetre szállító repülőgépek a főváros repülőterén landolnak, és onnan buszok viszik fel a látogatókat a kalderában épült és borászatáról nevezetes Châ das Caldeirasba.
Közlekedése São Filipe kis repülőterét a 2000-es években újították fel. A vulkáni kúp körül körbefutó, illetve oda felvezető közutak többségét a helyben bányászott bazaltból faragott macskakővel burkolják. A főváros kikötője kisebb hajók fogadására alkalmas.
Látnivalók A fő megtekinteni való maga a vulkán — a kaldera és benne a másodlagos kúp. Jellegzetes a fekete, kavicsos homok.
São Filipe házainak jó része még a portugál koloniális stílusban épült.Zöld-foki szigetek utazás fakultatív kirándulások
Egyéb 2009 őszén a szigetcsoport négy szigetén ütötte fel a fejét a dengue-láz, különösen súlyos volt a helyzet Fogón.
Jegyzetek
Források Michael Bright - 1001 TERMÉSZETI CSODA. GABO Kiadó, Budapest, 2005 Strange Wonderful Things: Echium vulcanorum
Kategória:A Zöld-foki Köztársaság szigetei