thumb|263px|Valentiny János: Cigányfiatalság (késő romantika) thumb|right|263px|Canzi Ágost: Szüreti ünnepély Vácz vidékén (késő romantika) thumb|right|263px|Munkácsy Mihály: Cigánytábor bélyegkép|263px|Id. Vastagh György: A kárvallott cigány, 1886. Olaj, vászon. thumb|right|263px|Kalyi Jag cigányzenekar

A magyarországi cigányok a cigány nép Magyarországon élő népessége. Ők alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert kisebbségét. A magyarországi nemzetiségek közül ők az egyedüliek (a ruszinon kívül), akik nem rendelkeznek anyaországgal, ezért nem nemzeti kisebbségként, hanem etnikai kisebbségként határozzák meg őket.Ez ellentmond egyes más országok gyakorlatának, ahol a cigányokat nemzeti kisebbségként ismerik el. Szintén nem egyeztethető össze a nemzetközi cigány szervezetek – az ENSZ és az EU által is elismert – politikai álláspontjával, miszerint a világ cigányai egy nemzetet alkotnak, a különböző államokban élő csoportjaik így nemzeti kisebbségnek tekintendők. Magyarországon hivatalosan az az ember cigány, aki magát a népszámláláson, a szavazásnál, az iskolában, az önkormányzatnál cigánynak vallja, mivel az 1992-es adatvédelmi törvény alapján az etnikai hovatartozást az érintett írásos beleegyezése nélkül nem lehet nyilvántartani.

A 2001. évi népszámlálás szerint Magyarországon 190 046 fő volt a cigány lakosság lélekszáma. A népszámlálási adatok szerint Magyarország 3200 települése közül 2000-ben élnek cigányok. Budapesten kívül a három északi vármegyében legnagyobb a népességük.

A népszámlálási adatok ugyanakkor jelentősen eltérnek a szociológusok felmérési eredményeitől. A felmérések szerint a magyarországi cigányok népessége jócskán meghaladja a hivatalosan közzétett adatokat.The New York City Times: Roma make up an estimated 8 to 10 percent of Hungary’s populationThe christian science monitor: "[...] the Roma, who account for between 8 and 10 percent of Hungary's 10 million people." Egy 1994-es felmérésnél azt vették alapul, hogy a nem cigány környezet kiket tekint cigánynak (ez nem feltétlenül jelent valós cigány származást). Eszerint több mint 500 ezer fő a magyarországi cigányok lélekszáma (összlakosság kb. 5%-a). Más becslések szerint 6-700 ezer között van a magyarországi cigányok számát.Roma szociológiai tanulmányok, 1997. A budapesti cigányok lélekszámát 80–100 ezer körülire becsülik.Demeter Zayzon Mária: A budapesti népesség nemzeti, etnikai arculata (Budapest, 1994)

A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézete által 2023-ban közzétett tanulmány 2011-ben a hazai népességen belül 554 ezer „roma kötődésű” emberről számolt be.Obádovics Csilla - A magyarországi, roma kötődésű népesség előreszámítása 2050-ig (Demográfia folyóirat, 2023.02.09.)

Életkörülményei jelentősen rosszabbak a többségi társadaloménál. Integrációjuknak többek között a pálinkafőzés liberalizációja jelentős gátat szab: az MTA Környezet és Egészség Bizottságnak a kutatása szerint az otthoni pálinkafőzés legalizációja után jelentősen megugrott a cigányok körében az amúgy is nagyon magas alkoholfogyasztás. Ez nagy szerepet játszik abban, hogy a cigányok közül kevesen érik meg az időskort, a többségi társadalom tagjaihoz képest a cigányok várható átlagos élettartama 10 évvel rövidebb, gyakoriak közöttük a daganatos megbetegedések, és magas a csecsemőhalandóság is. Sándor János, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának docense elsőként az otthoni pálinkafőzés szabályainak enyhítését említette példaként, ami rontott a cigányok egészségi állapotán.

Elnevezéseik A mai magyar nyelvben – más nyelvekhez hasonlóan – a roma és a cigány azonos értelmű szavak, köztük jelentésbéli különbség nincs, csak stilisztikai. Természetesen eme kifejezéseket ugyanilyen értelemben használják önmagukra nézve a különböző, csak magyarul, illetve magyarul is beszélő cigány népcsoportok Magyarországon és az egész Kárpát-medencében.

A roma kifejezés a rom szó többes számú alakja, amely „embert”, „cigány embert”, „férfit”, illetve „férjet” jelent romani (azaz cigány) nyelven, vagy a rom szó egyes számú vocativusa (megszólító / hívó eset). Jelentése kb. 'te ember!', 'te cigány!'.

A cigány elnevezés eredetije a görög ατσιγανος (atsziganosz), amelynek eredeti jelentése „érinthetetlen”. A magyarba feltehetően délszláv közvetítéssel került. Az első magyarországi írásos említések a 14. századból valók Zigan, Zygan, Zigany, Czigany, Chygan, Cygan alakban. Ezek azonban mint családnevek, illetve települések nevei jelennek meg, melyekről nem tisztázott, hogy köthetőek-e a cigányokhoz vagy sem. Mindenesetre az, hogy a cigány szó a magyar nyelvben ekkor tulajdonnévként is létezik, arra utal, hogy eredeti jelentésében már a korábbi időben meghonosodott és a nyelv szókincsének szerves részévé vált.

Érdemes még megemlíteni a cigányok „fáraók népe”, „fáraók ivadéka” elnevezését, amely arra vezethető vissza, hogy évszázadokig egyiptomi eredetűnek tartották őket. Innen ered a számos nyelvben használt, például az angolban gypsy formában létező szó, melynek jelentése egyiptomi. Ma már ismert, hogy a cigányok Indiából származnak, Egyiptom csupán egyik águknak volt hosszabb-rövidebb ideig hazája a Balkán-félszigetre való áttelepedés előtt.

Csoportjaik A magyarországi cigányoknak nyelvi és történeti szempontból, valamint önmaguk meghatározása szerint hat nagy csoportja különböztethető meg. A hat csoport közül három, a magyarcigányok, az oláhcigányok és a beások nagyobb létszámban élnek Magyarországon, míg három kisebb csoport, a kárpáti cigányok, a szintók és a román cigányok csupán néhány száz, illetve egy-két ezer tagot számlálnak. A magyarcigányok és a kárpáti cigányok összefoglaló neve romungrók, az alábbiakban is e név alatt tárgyaljuk őket. Csoport Romungrók Szintók Oláh cigányok Román cigányok Beások Gábor-cigányok Magyarcigányok Kárpáti cigányok Nyelv Magyar Magyar, a cigány nyelv kárpáti cigány dialektusa A cigány nyelv kárpáti cigány dialektusának szinti nyelvjárása A cigány nyelv oláhcigány nyelvjárásai (pl. lovári) Román Archaikus román dialektus Magyar, román, cigány Lakóhely A Kárpát-medence magyarlakta területei Szlovákia és Csehország, délszláv államok. Magyarországon csak néhány közösség Vándorolnak. Főleg Németország és Olaszország, Magyarországon kevesen vannak Magyarország minden része Magyarországon a román határ mellett, például Méhkerék, valamint Erdély románlakta területein Az Ormánság, Füzesabony, Tiszafüred Erdély

Romungrók

Ma már jórészt magyarul, elszigetelten a kárpáti cigány dialektust beszélő cigányok, más szóval magyarcigányok (romungro = 'cigány + magyar'). Közéjük tartozik a magyarországi cigányok mintegy 75-80 százaléka. Romungricának hívják a romungro csoporthoz tartozó nőket.

Magyarcigányok

A magyarcigányok vagy magyar nyelvű cigányok csoportjába tartozik a magyarországi cigányok többsége, kb. kétharmada. A magyarcigányok magyar anyanyelvűek, bár vannak közöttük, akik őseik nyelvét is beszélik. Csoportjuk a kárpáti cigányoktól, a hagyományos magyarországi cigányoktól (cigány nyelvű romungrók) származik. A magyarcigányok jellemző hagyományos mestersége a cigányzenekarokban való zenélés („muzsikus cigányok”). A másik jellemző hagyományos foglalkozásuk a régiség-, ékszer- és használtcikk-kereskedelem (például régiségüzletek). A magyarcigányok a 18. században alakult ki, amikor a romungrókat Mária Terézia igyekezett erőteljes törvényi szabályozással letelepíteni – részleges sikerrel. A romungrók többsége áttért a magyar nyelv használatára, azonban eredeti nyelvük számos szavát megőrizték, ami hatással volt a magyarokra is (szleng). A magyarcigányok ma Magyarország szinte minden jelentősebb településén élnek. A Kárpát-medence több más magyarlakta vidékén (Felvidék, Székelyföld) is laknak. Külföldön önmagukat magyarnak vallják, míg szülőföldjükön általában cigányok, akik elhatárolódnak a gádzsóktól (nem cigányok).

Kárpáti cigányok

A kárpáti cigányok, a cigány nyelv kárpáti cigány dialektusát beszélő romungrók (ősi nevükön paibánók) a legrégebb óta Magyarországon élő hagyományos cigány csoport, őseik a 15. században érkeztek. A mai kárpáti cigányok a régi magyarországi cigányoknak attól a részétől származnak, akik megőrizték a cigány nyelvet. A másik részük a 18. században a magyar nyelvre tért át (magyarcigányok). A kárpáti cigányok önmagukra a romungrók („magyar cigányok”) megnevezést használják. Ők voltak az úgynevezett netoţi cigány rabszolgák (netód).

A kárpáti cigányok nagyobb hányada ma Szlovákia és Csehország, valamint a délszláv országok területén él. Magyarországon csak néhány közösségük található Nógrád vármegyében, Budapest környékén (Piliscsaba, Csobánka) és a Dunántúl egyes településein. Hagyományos mesterségük szerint főleg muzsikusok, szegkovácsok és vályogvetők voltak. A „kárpáti cigányok” nevet a 19. század végén kezdték használni a nyelvészek először csak a felvidéki romungrókra, így különböztetve meg őket a dunántúli és délvidéki romungróktól (lásd pl.: A Pallas nagy lexikona).

A magyar nyelv (magyar szleng) cigány jövevényszavai a kárpáti cigány dialektus romungró nyelvjárásából származnak. Ilyen romungró szavak például: csaj („lány”), csávó („fiú”), manus („ember”), vakerál, dumál (mindkét ige jelentése: „beszél”), skerál („szalad”), bazsevál („zenél”), csóró („szegény”), baró („nagy”), benga („ördög”), kéró („ház”), séró („fej”), putri, rajkó, lóvé („pénz”), kaja („étel”), pia („ital”), dzsuva („kosz”), ácsi! („állj!”), purdé („gyerek”).

Szintók

A szintók mind kulturálisan, mind nyelvi szempontból is nagyon közel állnak a kárpáti cigányokhoz. A szinti nyelvjárást beszélik, amely a cigány nyelv kárpáti cigány dialektusának egy változata. A romungró nyelvjárástól abban különbözik, hogy számos német eredetű szót és németes nyelvtani elemet használ. A csoport tagjai önmagukat szintónak (sinto) vagy szintó romának (sinto rom) nevezik. A szintók általában ideiglenesen fordulnak meg Magyarországon, mint vándorcirkuszosok, valójában ugyanis egyes nyugat-európai országok (például Németország, Olaszország) állampolgárai. Lakhelyüket elsősorban a lakókocsik jelentik, amelyekben utaznak. Egy kisebb csoportjuk a második világháború után megtelepült Magyarországon. Ők körhintás, céllövöldés mutatványosokként járják az országot.

Oláhcigányok

A többi fő csoporttal szemben az oláhcigányok nem egységesek, hanem tíz-tizenkét egymástól kulturálisan és nyelvjárásváltozat szerint is elkülönülő csoportjuk van, például nonestyók, lovárik, csurárik, kelderások, drizárók. Ezek a csoportok hagyományosan egy-egy mesterség művelőit is jelentették. (Például a lovárik a magyarországi lókereskedelemmel foglalkoztak.) Az „oláhcigány” kifejezés inkább a történeti és nyelvi rokonság alapján használt összefoglaló név, ugyanis ezek a cigány csoportok Havasalföld román ("oláh") fejedelemsége irányából érkeztek Magyarországra a 19. században, és a cigány nyelv különböző oláhcigány nyelvjárásait beszélik. Önmagukat romának nevezik (a saját nyelvükön rom). Az ország minden részén élnek oláhcigányok. Az „oláhcigány” jelzőként való használata valamilyen oknál fogva azonban cigány megfogalmazásban negatív jelző. Egyik csoport sem ismeri el magát annak, általában haragosaikra alkalmazzák.

Beások

A beások anyanyelve a román (archaikus román dialektus). Önmagukat beásnak vagy cigánynak nevezik, a roma megjelölést általában kifejezetten elutasítják. Fő foglalkozásuk a famegmunkálás (fakanál, teknő stb. készítése) volt. A hagyományos mesterségek kiszorulása óta többnyire mezőgazdasági segédmunkások lettek, illetve a férfiak jellemzően az építőiparban dolgoznak.

Három fő csoportjuk van: Árgyelánok – leginkább Somogy, Tolna és Baranya vármegyék területén, ahol ők a cigányok „zöme”. Tipikus vezetékneveik a Bogdán, Ignácz, Kalányos és Orsós. Muncsánok – Alsószentmárton és környéke. Gyakran vezetéknevük: Csinos, Morás.