A 淮南子 az i. e. 2. században született kínai filozófiai mű állítólagos szerzője Liu An 劉安 (i. e. 179 – i. e. 122), aki a hercege címet viselte. A mű melynek csak 21 belső fejezete ( 內篇) maradt fenn, a kínai hagyomány az úgy nevezett "eklektikusak" közé előszavából megtudhatjuk, hogy a könyv formális irodalmi szimpózium, amely Liu An és az udvaránál tartózkodó vendégek között zajlott. A modern kutatások alapján a legtöbb kutató azon a véleményen van, hogy a alapvető gondolatait tekintve taoista szellemiségű mű. Ennek ellenére a különféle gondolati iskolák hatása, illetve a keletkezés körülménye következtében a hangnemében és nyelvi stílusában rendkívüli módon sokszínű és változó alkotás, jelentős műve az ókori kínai filozófiának és páratlan forrása például a kínai mitológiának.

A szerző A mű szerzőjének azt a Liu Ant 劉安 (i. e. 179–122) tartják, aki a Han-dinasztia alapítójának, nak 高祖 ( 劉邦) volt az unokája. Már apja 淮南 hercege, ő maga i.e. 164-ben kapta meg a címet. 劉長 (Liu An apja) anyját 趙 hercege adta a császárnak 199-ben. Még a rákövetkező évben, 198-ban a császár áthaladt államon, de elmulasztotta, hogy illendő módon látogatást tegyen a neki feleséget adományozó hercegnél, ezért a sértett herceg a állam megtámadására összeesküvést szervezett. Az összeesküvésüket 198-ban leleplezték, így a családra üldöztetés várt. Anyja megszülte ot, aki 196-ban hercege lett. idősebb féltestvére, 文帝 uralkodása alatt megölt egy herceget, akit öngyilkos anyja haláláért vádolt. ezek után császári méltóságot vett magára és „Keleti Uralkodó”-nak neveztette magát. Erre (a féltestvére) kitelepíttette 蜀 államba, azonban útközben halálra éheztette magát, így 174-ben meghalt. 164-ben a régi birtokot szétosztotta három fia között, így a legidősebb Liu An kapta a címet. Unokatestvére trónra kerülésekor bosszút akart állni, és 126-ban fellázadt, a császár ekkor még csak kisebb büntetéssel sújtotta. 122-ben azonban nagyobb lázadást szított, mire elrendelték üldözését. Mielőtt azonban a parancs megérkezett volna, Liu An 122-ben önkezével vetett véget életének. Élettörténetét A történetíró feljegyzéseinek 118. fejezete és a 44. fejezete őrizte meg.

A könyv Stiláris sokszínűség A besorolása szerint az "eklektikusok" ( 雜/杂) közé tartozik. Ez részben annak a ténynek köszönhető, hogy tematikájában olyan különböző területeket érint, mint a kormányzás, az asztronómia, a didaktikus történeti anekdoták, hadászat, vagy a topográfia és a miszticizmus. A másik eklektikusnak is nevezhető jellegzetessége, hogy konfuciánus, taoista, illetve legista nézeteket is tartalmaz. A számos filozófiai iskola hatása ellenére azonban az egész műben felfedezhető az az egyéni megközelítésmód, mely egy alapvetően egységes elméleti keretet ad a sokszínű elképzeléseknek. Az ideológia átvételeket keresve, a mű kiváló szakértője, Charles Le Blanc összesen több mint 800, más műből vett idézetet talált:

Klasszikusok: (11), (2), Dalok könyve () (10); Taoista művek: (99), (269), (16), (28), (26); Konfuciánus művek: (1), (11), (11), (35), (9); Motista művek: (7), (2), (2); Legista művek: (72), (3), (5); Szinkretista művek: (190), (27), (1).

A számos idézet, a sok különböző téma, a különféle gondolati iskolák hatása, illetve a keletkezés körülménye következtében a hangnemében és nyelvi stílusában rendkívüli módon sokszínű és változó, mely nemcsak a fejezetek, hanem akár egy-egy bekezdés esetében is tapasztalható.

Huang-Lao taoizmus A legtöbb kutató azon a véleményen van, hogy a az úgy nevezett Huang-Lao taoizmus egyik produktuma. egyik megjegyzése szerint ez az iskola a taoizmus és a legizmus egységesítésére törekedett, így, ezt támaszthatja alá az a tény, hogy a ben számos helyen felfedezhetjük a legista gondolatiságát. Ugyanakkor, mások szerint a művet elsősorban a déli hagyományok mestereinek alkotása, s így semmi köze nincs az eredetileg és elsősorban államhoz kötődő Huang-Lao tradíció vonulatához.

A mágusok A hagyomány szerint Liu An herceg olyan mágusokkal ( 方士) vette magát körbe, akik különböző mágikus technikák ( 術/术) birtokosai voltak (pl. forrásokat fakasztottak, hegyeket teremtettek, az évszakokat irányították, köhögéssel ködöt hoztak létre stb.). Ezek a mágusok nemcsak a mágikus hagyományokban, hanem a hagyományos konfuciánus művekben is járatosak voltak, akárcsak az álomelemzés, a gyógyítás vagy az alkímia tudományában.

Meditációs technikák A számos helyen utal a Han-korban elterjedt meditációs technikákra. Ilyen például a 王子喬 és 赤松子 nevével összefüggésbe hozott légzés-technika, amely lehetővé tette számukra, hogy „a felhők közé emelkedjenek, és közeli kapcsolatot alakítsanak ki az Éggel.” Ezekről a technikákról azonban a gyakran elítélőlen szól, mivel alacsonyabb rendűnek tartja őket bizonyos absztraktabb igazságok megismerésénél.

Kozmogónia és kozmológia A ben a mitológiai források között páratlan módon öt különböző világteremtés elméletet is olvasható. Ezek azonban gyakorlatilag csak más-más aspektusban láttatják ugyanazt a lényegi történést: Az 1. fejezetben a kozmogónia a szempontjából; a 2. fejezetben a kozmogónia a Lét, a Nem-Lét és az Idő szempontjából; a 3. fejezetben a kozmogónia az Ég és a Föld szempontjából; a 7. fejezetben a kozmogónia az ember szempontjából; a 14. fejezetben a kozmogónia az igaz ember szempontjából. A ugyanakkor nemcsak az univerzum létrejöttének folyamatát, hanem a már létrejött világegyetem és föld leírását is tartalmazza. Részletes leírás található a csillagképekről, a csillagászat különféle témáiról vagy az évszakok váltakozásának elvéről. A hagyományos kínai világképpel összhangban a föld a szerint négyszögletes, középen helyezkedik el a kultúrvilág, körülötte a négy barbár törzs, amit végül a négy tenger határol.

Politikai utópia A egyik legfontosabb célja a tökéletes szocio-politikai rend feltételeinek meghatározása. Ez a tökéletes rend elsődlegesen az Igaz Ember ( 真人) tulajdonságait birtokló uralkodótól származik, ezért a t felfoghatjuk a politikai utópizmus leírásának vagy a kormányzást segítő útmutatások kézikönyvének is. A kormányzás filozófiai alapjaként a természet és a kormányzás alapvető hasonlatossága szolgál.

A rezonancia elve A egyik legrészletesebben kidolgozott filozófiai koncepciója a hatás és reakció, vagy másképpen a rezonancia () elve. A 6. fejezetben részletesen tárgyalt elképzelés szerint az univerzumban található összefüggések és hatások egy eleve meghatározott mintát követnek.

Szerkezete Fejezetszám Címe Olvasat Fordítás 1 原道訓 A forrás: a 2 俶真訓 Primordiális valóság 3 天文訓 Az ég ékességei 4 墜形訓 A föld formái 5 時則訓 Az évszakok szabályszerűségei 6 覽冥訓 Vizsgálódás a homályban 7 精神訓 Az esszenciáról és a szellemről 8 本經訓 Alapvető normák 9 主術訓 Az uralkodó mesterségbeli tudása 10 繆稱訓 Téves elnevezések 11 齊俗訓 Azonos szokások 12 道應訓 Daoying Megfelelni a nak 13 氾論訓 Általános elmélet 14 詮言訓 Példabeszédek 15 兵略訓 Binglue A harcászati stratégia 16 說山訓 Beszélgetés a hegyekről 17 說林訓 Beszélgetés az erdőkről 18 人間訓 Az emberi világban 19 脩務訓 A gyakorlás nélkülözhetetlensége 20 泰族訓 Nagy újraegyesítés 21 要略 Yaolue Summázat

Irodalom Magyarul Dawson, Raymond: A kínai civilizáció világa. Osiris Kiadó. Budapest, 2002. Feng Yu-lan: A kínai filozófia rövid története. Osiris Kiadó. Budapest, 2003. Henri Maspero: Az ókori Kína. Budapest. Gondolat Kiadó, 1978. Tőkei Ferenc: Kínai filozófia. Ókor. 3. kötet. Akadémia Kiadó. Budapest, 1986.

Idegen nyelven Ames, Roger T. (1983).The Art of Rulership: A Study of Ancient Chinese Political Thought. Honolulu: University of Hawaii Press. Ames, Roger T. and D.C. Lau. (1998). Yuan Dao: Tracing Dao to Its Source. Ballantine Books. Balfour, Frederic H. (1884). Taoist Texts: Ethical, Political, and Speculative. London: Trubner. . Le Blanc, Charles. (1985). Huai-nan Tzu: Philosophical Synthesis in Early Han Thought: The Idea of Resonance (Kan-Ying) With a Translation and Analysis of Chapter Six. Hong Kong: Hong Kong University Press. . Major, John S. (1993). Heaven and Earth in Early Han Thought: Chapters Three, Four, and Five of the Huainanzi. Albany: SUNY Press. . Major, John S., Sarah Queen, Andrew Meyer, and Harold Roth. (2010). The Huainanzi: A Guide to the Theory and Practice of Government in Early Han China, by Liu An, King of Huainan. Columbia University Press. McClain, Ernest G. and Ming Shui Hung. "Chinese Cyclic Tunings in Late Antiquity," Ethnomusicology, Vol. 23, No. 2 (May, 1979): 205-224. Morgan, Evan S. (1934). Tao, the Great Luminant: Essays from the Huai Nan Tzu. Shanghai: Kelly and Walsh. ASIN: B00085Y8CI. Roth, Harold. (1992). The Textual History of the Huai-nan Tzu. Ann Arbor: AAS Monograph Series. . Vankeerberghen, Griet. (2001). The Huainanzi and Liu An's Claim to Moral Authority. Albany. SUNY. . Wallacker, Benjamin E. (1962). The Huai-nan-tzu, Book Eleven: Behavior, Culture and the Cosmos. New Haven: American Oriental Society. ASIN: B0007DSHAA.

Lásd még Kínai filozófia Kínai irodalom Kínai mitológia Konfucianizmus Legizmus Motizmus Taoizmus Ven-ce

Külső hivatkozások

A kínai szövege, angol szószedettel: A ról a Terebess Ázsia Lexikonban: bibliográfia:

Kategória:Ókori kínai filozófiai szövegek Kategória:Kínai mitológia Kategória:I. e. 122-ben elhunyt személyek Kategória:I. e. 179-ben született személyek