Max Josef Pettenkofer 1883-tól von Pettenkofer (Lichtenheim (Neuburg an der Donau mellett), 1818. december 3. – München, 1901. február 10.) német természettudós, a kísérleti egészségtan megalapítója.
Élete Münchenben az orvostant és a természettudományokat tanulmányozta, aztán az ottani, továbbá a würzburgi és giesseni kémiai műhelyben dolgozott és azután kémiai asszisztens volt a müncheni királyi pénzverő hivatalnál. 1847-ben rendkívüli, 1853-ban a kémiának rendes tanára lett Münchenben. Első tudományos dolgozatai fiziológiai-kémiai dolgozatok voltak a Pettenkofer nevéről elnevezett epepróbáról; a húgyban felfedezett új anyagról (kreatin és kreatinin) stb. Továbbá írt az arany finomításáról, hidraulikus mészről, világító gázról, olajfestmények regenerációjáról. Pettenkofer neve a legtágabb körökben ismeretessé vált a szellőztetésről írt dolgozataival, valamint az általa feltalált lélegzőkészülék segítségével Carl von Voittal folytatott tanulmányokról, az anyagcsere dolgában, továbbá a kolera terjedési okairól szóló kutatásaival. 1873-ban a birodalmi kancelláriai hivatal által felállított kolerabizottság elnöke volt. 1883-ban nemességet nyert. 1889-ben a bajor királyi tudományos akadémia elnökévé nevezték ki. 1894. augusztus 1-jén nyugalomba vonult. Legtöbb higienikus dolgozatát a Zeitschrift für Biologie című folyóiratban tette közzé. 1883-ban alapította meg az Archiv für Hygiene című folyóiratot. Továbbá Ziemssennel kiadta a Handbuch für Hygiene című művet (3. kiad. Lipcse, 1882).
Nevezetesebb munkái Untersuchungen und Beobachtunngen u. die Verbreitungsart der Cholera (München, 1855) Über den Luftwechsel in Wohngebäuden (uo. 1858) Die athmosphärische Luft in Wohngebäuden (Braunschweig, 1858) Über einen neuen Respirationsapparat (München, 1861) Cholera-Regulativ (Griesingerrel és Wunderlichhel, uo. 1866, 2. kiadás 1867) Zur Aetiologie des Typhus (Wolfsteinerrel, uo. 1872) Beziehungen der Luft zur Kleidung, Wohnung und Boden (4. kiad. Braunschweig, 1877) Verbreitungsart der Cholera in Indien (uo. 1871) Was man gegen die Cholera thun kann (München, 1873) Über Nahrungsmittel und den Wert des Fleischextractes (2. kiadás Braunschweig, 1876) Über den Wert der Gesundheit für eine Stadt (3. kiad. uo. 1877) Populäre Vorträge (3. kiad. uo. 1877) Vorträge über Canalisation und Abfuhr (München, 1880) Der Boden und sein Zusammenhang mit der Gesundheit des Menschen (Berlin, 1882) Zum gegen w. Stand der Cholerafrage (München, 1887)
Magyarul megjelent művei Pettenkoffer Miksa: A temetkezési helyek megválasztásáról; ford. Gabriely Kálmán; Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Buda, 1869 (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat könyvtára) Népszerű természettudományi előadások. Faraday, Helmholtz, Pettenkofer munkáiból; ford. Déri Miksa, Hoitsy Pál et al.; Természettudományi Társulat, Bp., 1892 (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat)
Jegyzetek
Források
Frank Ödön: Emlékbeszéd Pettenkofer Miksáról; Franklin Ny., Bp., 1901
Kategória:Német kémikusok Kategória:Müncheniek Kategória:1818-ban született személyek Kategória:1901-ben elhunyt személyek