A félrím az irodalomban a rímes verselés egy fajtája, mikor is két nem egymás után következő verssor mindig rímel egymásra, a másik két sor viszont nem.
Rímképlete: X A Y A; illetve A X A Y is lehet
A magyar irodalomban már a latin betűs írásbeliség elején megjelenik, például az Ómagyar Mária-siralomban: Wegh halal engumet Eggedum illen Maraggon urodum kyth wylag felleyn!
(Végy halál engemet / Eggyedem éljen / Maradjon uracskám / kit világ féljen)
Ebben a műben az is előfordul, hogy két sor rímel, az utána következő kettő nem (AAXY – Ó én édes uracskám, egyetlenegy fiacskám, síró anyát tekintsed, búja belől kinyuhhad – az ómagyar változatban ugyanez a rímképlet, noha a pontos ejtés és értelmezés ma már nem egyértelmű).
Előfordul Ady több versében is (Hunn, új legenda; Az eltévedt lovas; A mesebeli János, Ifjú szívekben élek); Vajda Jánosnál (Húsz év múlva); Pilinszky Jánosnál – Négysoros, ill. a Harmadnapon c. vers második versszakában:
Mert megölhették hitvány zsoldosok, (x) És megszűnhetett dobogni szive; (a) Harmadnapra legyőzte a halált; (y) Et resurrexit tertia die. (a).
Ady Endre Ifjú szívekben élek c. versében a manapság valószínűleg szokatlanabbul hangzó AXAY rímképletű változat is előfordul:
Ifjú szivekben élek s mindig tovább, (a) Hiába törnek életemre (x) Vén huncutok és gonosz ostobák, (a) Mert életem millió gyökerű. (y) (1. versszak)
Arany János: A walesi bárdok c. balladájában a félrímek egyhangúságát több helyen is "belső rímek" (noha sokszor ismétlések, szórímek) teszik pergővé, feszültté:
belső rímek nélkül belső rímekkel S a nép, az istenadta nép S a nép, az istenadta nép Ha oly boldog-e rajt? Ha oly boldog-e rajt? Mint akarom, s mint a barom, Mint akarom, s mint a barom Melyet igába hajt? Melyet igába hajt?
Kategória:Verstan