bélyegkép|jobbra|167px|Az MVM Mátrai Erőművének egyik Heller–Forgó-rendszerű hűtőtornya, előtte egy távvezetéktartó torony A Heller–Forgó-féle légkondenzációs hűtőberendezés két Kossuth-díjas magyar mérnök találmánya. Ez egy olyan közvetett léghűtéses rendszer, melyben a kondenzátorvíz hűtőközegének visszahűtése zárt rendszerben, vízveszteségektől mentesen, levegővel történik.
A rendszer két fő eleme: a keverő kondenzátor és a hűtővíz visszahűtését végző apróbordás hőcserélő.
Jelentőségét a jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár – a Lehel Hűtőgépgyár jogelődje – vezetői, Gorjanc Ignác és László Károly felismerték, s a gyártás megteremtésével vált igazán világhíressé. Két magyar mérnök, Heller László és Forgó László olyan légkondenzációs berendezés terveit alkotta meg, amely megoldja a hőerőművek addigi nagy hűtővízszükségletének a problémáját. Az energiatermelésben rendkívül hasznos találmányra a világ több pontján is felfigyeltek.
Az elv és a keverő kondenzátor alkalmazása Heller László nevéhez fűződik, a visszahűtést végző apróbordás hőcserélőt Forgó László szerkesztette. Találmányuk lényege az volt, hogy az erőmű gőzturbinájából kilépő fáradt gőzt, vákuumgőzt hideg víz befecskendezésével kondenzálták, cseppfolyósították. A még meleg víz az apróbordás hőcserélőbe kerül, ott lehűl, és zárt hűtőkörben elpárolgás nélkül újból hasznosíthatóvá válik a folyamat ismétlődésekor.
Egy korabeli sajtóközlemény így méltatta a találmány lényegét: „A hőerőművek roppant vízszükséglete abból származik, hogy a széntüzelésű hőerőműveknél a tüzelőanyagban lévő hő kb. 50%-át kell vízhűtés útján elvonni…. Ezért egy közepes hőerőmű napi vízszükséglete megfelel Budapest teljes napi vízfogyasztásának…”
Az 1957-1958-as évek folyamán terjedt el a találmány híre. Az 1957. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron (BNV) mutatta be a Heller–Forgó-féle hűtőelem itt gyártott prototípusát. A találmány 1958 májusában elnyerte a Brüsszeli Világkiállítás nagydíját, és hamarosan elindult a világsiker útján.
Elsőként a legnagyobb angol villamossági cég, az English Electric Company kötött erre igen magas összegű szabadalmi szerződést, és 1958-ban Kína is megrendelte a Heller-Forgó-féle berendezést.
A Lehel gyár kollektívája jól számított, amikor a hűtőelemek gyártásában kiváló exportlehetőséget látott. 1959 nyarán megindult a hűtőelemek gyártása, és év végén már a dunaújvárosi hűtőtoronyba építettek be az első hűtőelemeket. Majd 1959 szeptemberében kezdték el az angliai megrendelés teljesítését. Majd 1967-ben Nyugat-Németországban, Ibbenbürenben létesült hűtőtorony a jászberényiek munkája nyomán. A gyöngyös–visontai erőmű is Heller–Forgó-féle hűtéssel épült. Iránban 1985-ben épült erőmű, ahol szintén magyar szerelőcsapat dolgozott a hűtőtornyok szerelésén.
A Hűtőgépgyár több hazai és még több külföldi berendezésekhez szállított hűtőelemeket jelentős mennyiségben. Az exportszállításokat kezdetben a Komplex, majd a Transelektro Magyar Villamossági külkereskedelmi Vállalat bonyolította.
1991-ben az Electrolux megvásárolta a hűtőgépgyárat, a hűtőelemgyártás nem illett az Electrolux-csoport profiljába, így nem tartott rá igényt. 1992-ben az EGI megvásárolta a gépeket és eszközöket, a gyártás jogát, és bérbe vette az üzemcsarnokot.
1992-ben a GEA megvásárolta az EGI-t, majd létrehozta GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt.-t, és új üzemcsarnokot épített a Hűtőgépgyár mellett.
Jegyzetek
Források 20 éves a Hűtőgépgyár. 1952-1972. Szerkesztő: Romhányi András és Tóth János. Lehel Hűtőgépgyár, Jászberény, 1973. Figyelő 1958. febr. 18. Kiss Erika: A Hűtőgépgyár és Jászberény fél évszázada. Gépipari Tudományos Egyesület, Jászberény, 2003. GTE Ötvenéves a Lehel 1952-2002. Tábi István és Kaszab Árpád GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. weblapja Heller László és Forgó László légkondenzációs hűtőtornya a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala weblapján Hogyan néz ki belülről egy hűtőtorony? – Hovamerre.blog.hu, 2019. szeptember 18.
Kategória:Magyarországi technikatörténet Kategória:Magyar találmányok Kategória:Hőszivattyúk