CsúrogMagyar névformáját lásd Vajdasági Magyar Digitális Adattár, Települések adatbázisa: Csúrog (korábban Csurog, szerbül Чуруг / Čurug) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Zsablya községben.
Fekvése Zsablyától 10 km-re északra, Bácsföldvártól 8 km-re délre, a Tisza jobb partja mellett, a Sajkásvidék északi részén fekszik.
Története Csúrog Árpád-kori település. Nevét már 1238-ban Churlach (Csurlak) néven említette egy oklevél, IV. Béla ekkor adományozta a fehérvári kereszteseknek a szaracénok által lakott falut vásárjövedelmeivel és Becsének tiszai révével együtt.
1254-ben Csurug néven volt említve és ekkor Henrik comesé lett, aki aztán 1289-ben András zathai várnagynak adta cserébe, ennek valkómegyei, Szilmező nevű birtokáért.
1325-ben Gerechi Gotthard özvegye a bácsi káptalan előtt Chorug, Bekuskereki és Dal nevű birtokait örökre átengedte vejének, Torhusi Miklósnak.
1332-1337. között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is Churuk, majd 1338-1342. között Charug néven.
1363-ban Gerechi Gotthard Margit és Klára nevű leányai osztoztak meg Csurog, Bekuskereki és Dal nevű birtokaikon.
A karlócai béke után a település a katonai határőrvidék része kisebb módosulásokkal 1873-ig.
1910-ben 10 196 lakosából 6685 szerb, 2490 magyar és 228 német volt.
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zsablyai járásához tartozott.
Az 1942-es „hideg napoknak” kb. 800 szerb áldozata volt.
1944. végén, a délvidéki vérengzések során a szerbek megtorlása több mint 3000 magyar és német áldozatot követelt. Az egész Sajkás-vidék egész magyar lakosságát 1945. január-februárjában a hírhedt járeki vagy más koncentrációs táborokba hurcolták. Vagyonukat elkobozták, és kitiltották őket lakhelyükről.A pártvezetőség tudtával , hetnap.rs Az életben hagyottakat (nők, gyerekek, öregek) a járeki táborba terelték, ahol tovább folytatódott a népirtás. Házaikba 1945 után boszniai kolonistákat (telepeseket) telepítettek. Ebben az évben a római katolikus templomot is lerombolták.
A túlélő hozzátartozók minden évben összegyűlnek a helyi egykori sintértelepnél ahova elföldelték a 3000 szerencsétlen ártatlant, hogy elhelyezzék a megemlékezés virágait, amit aztán másnapra szétdobálnak, széttaposnak, jelezve, hogy a magyaroknak még sírjukban sincs nyugtuk.
2014-ben született meg az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor települések magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt. A rendeletre mintegy hetven évet kellett várnia a helyieknek. A magyar kormány üdvözölte a döntést, amelyet a szerb-magyar megbékélés fontos állomásának nevezett.
Népesség bélyegkép|jobbra|250px|A falu központjában levő park. Helyén a Szent Lajos katolikus templom állt 1948-ig
Demográfiai változások
Etnikai összetétel Nemzetiség Szám % Szerbek 8200 92,32 Cigányok 284 3,19 Magyarok 90 1,01 Jugoszlávok 54 0,60 Horvátok 46 0,51 Szlovákok 24 0,27 Macedónok 11 0,12 Ukránok 7 0,07 Ruszinok 7 0,07 Montenegróiak 6 0,06 Muzulmánok 5 0,05 Németek 4 0,04 Szlovének 3 0,03 Oroszok 3 0,03 Albánok 2 0,02 Csehek 1 0,01 Románok 1 0,01 Vlachok 1 0,01 Bunyevácok 1 0,01 Egyéb/Ismeretlen
Jegyzetek
Források
Bács-Bodrog vármegye További információk Magyar holokauszt a csúrogi magyarok meghurcoltatása, Vajdasági Magyar Digitális Adattár — adattar.vmmi.org
Kategória:A Dél-bácskai körzet települései Kategória:Bács-Bodrog vármegye települései