Franz Erdmann Mehring (Schlawe, Pomeránia, 1846. február 27. – Berlin, 1919. január 29.) német marxista filozófus, történész, irodalomkritikus és publicista.
Élete és munkássága Gazdag polgári családba született, tanulmányait Lipcse és Berlin egyetemein végezte 1866 és 1870 között, 1882-ben szerzett doktorátust. Számos újságban jelentek meg írásai, többek között a Die Neue Zeit, a Die Zukunft, Frankfurter Zeitung, Die Waage. Politikai nézetei a szocialista beállítottságú polgári radikalizmustól 1890 körül jutottak el a marxizmusig. 1891-ben csatlakozott Németország Szociáldemokrata Pártjához (Sozialdemokratische Partei Deutschlands, SPD).
1902 és 1907 között főszerkesztője a szociáldemokrata Leipziger Volkszeitung című újságnak. 1906-tól 1911-ig az SPD pártiskoláján tanított. 1917-től 1918-ig a poroszországi parlament tagja. Az első világháború kitörése után egyre jobban eltávolodott az SPD vezetésétől. Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg mellett alapító tagja a háborúellenes Internacionálé Csoportnak (Gruppe Internationale), majd 1916 márciusától a Spartakus-csoportnak (Spartakusgruppe). Ugyanebben az évben letartóztatták antimilitarista írásai és beszédei miatt. Megírta a harmincéves háború első marxista történeti analízisét, feltárta II. Gusztáv Adolf svéd király hadjáratának protestáns vallási ideológiája mögötti gazdasági, politikai osztályérdekeket.
1917-ben az elsők között üdvözölte, s védelmezte az októberi bolsevik forradalmat. Lenin elismerőleg nyilatkozott írásairól. 1918-ban publikálta Karl Marx életrajzát, mely az első alapos, félreértésektől és szándékos hamisításoktól mentes, hiteles életrajz volt. A könyvet hamarosan számos nyelvre lefordították, 1920-ban orosz, 1922-ben dán, 1925-ben magyar, 1930-ban japán, 1932-ben spanyol, 1935-ben angol fordítása jelent meg. Alapító tagként részt vett a Németország Kommunista Pártja (Kommunistische Partei Deutschlands – KPD) létrehozásában.
Öröksége Mehring tudományos öröksége igen kiterjedt, számos területet ölel fel. Filozófusként hozzájárult a történelmi materializmus torzításmentes interpretálásához, népszerűsítéséhez, kritizálta a polgári filozófiai irányzatokat, a neo-kantianizmust, a machizmust, Eduard von Hartmann, Arthur Schopenhauer, Friedrich Nietzsche, továbbá Werner Sombart, Eduard Bernstein nézeteit. Hozzájárult a marxista esztétika és irodalomkritika megteremtéséhez. Marx és Engels kéziratainak egyik legelmélyültebb tanulmányozója és publikálásuk kezdeményezője volt. Első marxista történészként úttörő tevékenységet végzett a történelmi materialista módszer konkrét történeti kutatásokban való alkalmazásával. A német szociáldemokrácia történetét feldolgozó, Geschichte der deutschen Sozialdemokratie című, négykötetes munkája forrásértékű jelentőséggel bír kora német munkásmozgalmára vonatkozóan.Munkásmozgalom-történeti Lexikon. Kossuth Könyvkiadó 1976.
Művei
Németül
Herr von Treitschke, der Sozialistentödter und die Endziele des Liberalismus Genossenschaftsbuchdruckerei, Leipzig, 1875 Herr Sonnemann. Zwei Leitartikel der Staatsbürger Zeitung. Den Frankfurter Reichstagswählern gewidmet. Berlin, 1876 Zur Geschichte der deutschen Socialdemokratie. Ein historischer Versuch. Faber, Magdeburg, 1877 Herr Hofprediger Stöcker der Socialpolitiker. Eine Streitschrift. Schünemann, Bremen, 1882 Franz Duncker. Ein Gedenkblatt. Gutenberg Druck und Verlag, Berlin, 1888 Der Fall Lindau. K. Brachvogel & Ranft, Berlin, 1890 Kapital und Presse. Ein Nachspiel zum Fall Lindau. K.Brachvogel & Ranft, Berlin, 1891 Herrn Eugen Richters Bilder aus der Gegenwart. Eine Entgegnung. Wörlein & Co., Nürnberg, 1892 Die Lessing-Legende. Eine Rettung, nebst einem Anhang über den historischen Materialismus. J. H. W. Dietz, Stuttgart, 1893 Gustav Adolf. Ein Fürstenspiegel zu Lehr und Nutz der deutschen Arbeiter. Verlag der Expedition des Vorwärts, Berlin, 1894 (2. verb. Aufl., 1908) Geschichte der deutschen Sozialdemokratie. 2 Teile, Dietz, Stuttgart 1897/98 (2.verb. Aufl., 4B de., Stuttgart, Dietz, 1903/04) Herrn Hardens Fabeln. Eine nothgedrungene Abwehr. H. Walther, Berlin, 1899 Weltkrach und Weltmarkt. Eine weltpolitische Skizze. Vorwärts, Berlin, 1900 Arbeiterklasse und Flottenvorlage. Vorwärts, Berlin, 1900 Briefe von Ferdinand Lassalle an Karl Marx und Friedrich Engels 1849 bis 1862 hrsg. von Franz Mehring. J. H. W. Dietz Nachf. (G.m.b.H.), Stuttgart, 1902 Meine Rechtfertigung. Ein nachträgliches Wort zum Dresdner Parteitag. Verlag der Leipziger Buchdruckerei, Leipzig, 1903 Schiller. Ein Lebensbild für deutsche Arbeiter. Verlag der Leipziger Buchdruckerei, Leipzig, 1905 Jena und Tilsit. Ein Kapitel ostelbischer Junkergeschichte. Verlag der Leipziger Buchdruckerei, Leipzig, 1906 Eine Geschichte der Kriegskunst. Paul Singer, Stuttgart, 1908 Wilhelm Wolff: Gesammelte Schriften. Nebst einer Biographie Wolffs von Friedrich Engels. Mit Einleitung und Anmerkungen. Hrsg. von Fr. Mehring. Jubiläums-Ausgabe. Buchhandlung Vorwärts, Berlin, 1909 (=Sozialistische Neudrucke III) Antonio Labriola. Zum Gedächtnis des Kommunistischen Manifestes. Eingeleitet und übersetzt von Franz Mehring. Mit einem Bildnis des Verfassers. Verlag der Leipziger Buchdruckerei Aktiengesellschaft, Leipzig, 1909 (Reprint: Verlag Neue Kritik, Frankfurt am Main, 1970 =Archiv sozialistischer Literatur) Deutsche Geschichte vom Ausgang des Mittelalters. Ein Leitfaden für Lehrende und Lernende. 2 Teile, Vorwärts, Berlin, 1910/11. Heinrich Heines Werke in zehn Bänden. Mit einer biographischen Einleitung. Buchhandlung Vorwärts, Berlin, 1911 Freiligrath und Marx in ihrem Briefwechsel. Singer, Stuttgart, 1912 (= Ergänzungshefte zur Neuen Zeit) 1807 bis 1812. Von Tilsit nach Tauroggen. Dietz, Stuttgart, 1912 1813 bis 1819. Von Kalisch bis Karlsbad. Dietz, Stuttgart, 1913 Kriegsartikel. Aktion, Berlin, 1918 Karl Marx. Geschichte seines Lebens. Leipziger Buchdruckerei, Leipzig, 1918 Gesammelte Schriften. (15 Bände). Dietz Verlag, Berlin, 1960–1967.
Magyarul
Marx Károly élete; ford. Rab Pál; Népszava, Bp., 1925 Irodalmi tanulmányok; vál., ford. Birki Ágnes, versford. Gáspár Endre; Athenaeum, Bp., 1950 A Lessing-legenda. A porosz despotizmus és a klasszikus irodalom történetéhez és bírálatához; ford. Pázmány Péter Tudományegyetem Német Intézetének munkaközössége; Szikra, Bp., 1950 Marx Károly életrajza; ford. Rab Pál, átdolg. Remsei Flóra; Gondolat, Bp., 1957 Esztétikai barangolások. Válogatott írások az irodalom köréből; vál., bev., jegyz. Széll Zsuzsa, ford. Birki Ágnes et al.; Kossuth, Bp., 1969 (Esztétikai kiskönyvtár), 265 old. A történelmi materializmusról; ford. Glavina Zsuzsa; Kossuth, Bp., 1979, 157 old. Tanulmányok a német történelemről; vál., előszó Gunst Péter, ford. ifj. Barta János; Gondolat, Bp., 1981, 597 old. Karl Marx. Életrajz. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1982. 639 old. [3. kiadás] A német szociáldemokrácia ifjúkora. Részletek „A német szociáldemokrácia történeté”-ből; vál., jegyz. Hamburger Mihály, utószó Jemnitz János, ford. Kis János; Európa, Bp., 1987 (Clio), 619 old.
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:Német történészek Kategória:Német újságírók Kategória:Kommunista gondolkodók Kategória:1846-ban született személyek Kategória:1919-ben elhunyt személyek Kategória:Németországi politikusok