Zólyommiklós () község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban.
Fekvése Herencsvölgytől 5 km-re keletre fekszik, a Vepor-hegység egyik 800 méter fölé emelkedő fennsíkján. Érinti a Herencsvölgyet Rimakokován (25 km) keresztül Nyustyával (39 km) összekötő 526-os út.
Keletről Látka, nyugatról Herencsvölgy, délnyugatról Divényoroszi, délről pedig Kotmány községekkel határos. Keleti és déli határa a történelmi Zólyom és Nógrád vármegye határa volt.
14,3127 km²-es területeA SZK kataszteri jegyzéke, 2007 nem változott számottevően a 20. század során (1921-ben 14,36 km² volt), 5 településrészre oszlik:
Bratkovica Detvianska Huta Komárno Vrchdobroč Žabica
Története Miután Végleshuta környékén az üveggyártás eredményeként egyre kevesebb volt a fa, a terület birtokosa – a véglesi uradalom – 1761-ben engedélyt adott Bernard Hupka morva üvegesmesternek új huta alapítására a Gyetva fölötti erdőségekben. Az első állandó lakosok (14 család) 1763. július 25-én érkeztek Morvaországból (Vsetín és Brumov környékéről). A 18. században létrejött települést 1773-ban „Miklósfalva” néven említik. 1775-ben a huta és a körülötte kialakult település (Miklóshuta vagy Miklósfalva, nevét a véglesi uradalom birtokosáról, Esterházy Miklós-ról kapta) bérlője Martin Michna véglesi üvegesmester lett. 1785-ben a településnek már 590 lakosa volt. 1790-ben épült az első fatemplom, ugyanebből az évből származik a község első pecsétje, melynek alapján a jelenlegi címert is elkészítették.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIKLÓSFALVA. Zólyom Vármegyében.”
1801-ben megszűnt az üveghuta, az üvegipari munkások egy része ekkor Herencsvölgyre, az ott újonnan megnyílt hutához költözött át. 1804-ben megalakult Zólyommiklós egyházközsége. Az üvegipar hanyatlásával a község lakossága számára a fő foglalkozási ággá a fakitermelés vált a 19. században és a 20. század első felében.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Miklósfalva, tót falu, Zólyom vmegyében, Nógrád vmegye szélén: 1184 kath., 1 evang. lak. Kath. paroch. templom. Van fürész-malma. Rengeteg erdeje, sok juha, sovány földe. F. u. h. Eszterházy. Ut. postája Nagy-Szalatna.”
1882-1902 között „Miklósfalu” vagy „Gyetvahuta” néven szerepel. A „Zólyommiklós” nevet hatósági úton állapították meg 1907-ben.http://www.cisarik.com/0_Detvianska_Huta_Detva_BC_Zolyom_Zvolen.html A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.
A második világháború alatt a németek 28 lakost hurcoltak a buchenwaldi és mauthauseni megsemmisítő táborokba. A 20. század folyamán a község lakossága kevesebb, mint felére csökkent.
Népessége
1900-ban 1939 lakosából 1872 szlovák és 33 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 2049 lakosából 2023 szlovák és 16 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 1882 lakosa volt, ebből 1881 volt csehszlovák és 1 egyéb nemzetiségű és kivétel nélkül valamennyien római katolikus vallásúak voltak.Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
1930-ban 1913 lakosából 1911 csehszlovák és 2 egyéb nemzetiségű volt.
1950-ben 1578 lakosából 1577 szlovák és 1 magyar volt.
1970-ben 1505 lakosából 1504 szlovák és 1 német volt.
1980-ban 1215 lakosából 1214 szlovák és 1 cseh volt.
1991-ben 898 lakosából 897 szlovák és 1 egyéb nemzetiségű volt.
2001-ben 779 lakosából 774 szlovák, 2 cseh és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.
2011-ben 722 lakosából 696 szlovák, 2 cseh, 1 magyar, 4 egyéb és 19 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 661 lakosából 647 szlovák, 2 cseh, 1 cigány, 3 egyéb és 8 ismeretlen nemzetiségű volt.
Híres emberek Zólyommiklóson volt pap 1878-1894 között Peter Tomkuljak (1838-1894) egyházi író, a szlovák nemzeti mozgalom résztvevője (emléktábláját halálának 100. évfordulóján helyezték el a templom falán). A helyi iskola igazgatója volt Jozef Pupák, aki 1945-ben halt hősi halált a német megszállók elleni harcban. Emléktábláját 1970-ben helyezték el az iskola falán. Itt született 1922-ben Milan Kolibiar matematikus. Itt született 1932-ben Eduard Gombala költő, oktató, irodalomtörténész.
Nevezetességek Római katolikus temploma neoromán stílusban épült 1842-1843-ban. Faragott fakereszt a temetőben.
Képtár
További információk
Községinfó Zólyommiklós a térképen E-obce
Jegyzetek
Források
A falu története (szlovákul)
Zolyommiklos Kategória:Zólyom vármegye települései