Propertius, teljes nevén Sextus Propertius (Assisi, Kr. e. 47 körül – Róma, Kr. e. 14 körül) Gaius Cilnius Maecenas irodalmi köréhez tartozó ókori római elégiaköltő.

Élete

Valószínűleg Assisiben született, földbirtokos családban:

Családját és rokonait súlyosan érintették a római polgárháborúk: apja korán meghalt, birtokai jó részét pedig elkobozták az Augustus által a veteránoknak tartott földosztás során. 15-16 éves korában, a férfitoga felvételekor határozta el, hogy költő lesz – ezt követően négy kötetnyi elégiát adott ki. Jó nevelést kaphatott, és talán Maecenas patronálásának köszönhetően vagyonra is szert tehetett. Elveszett naplója feletti kesergésében megemlíti ugyanis, hogy a szerencsés megtaláló Róma egyik előkelő negyedébe, az Esquilinus dombra vigye a könyvét. Valamikor Kr. e. 15 után halhatott meg.

Kapcsolatban állt kora több költőjével: Vergilius készülő Aeneiséről az elismerés hangján szólt. Ismerőseként említi Tullust – Lucius Volcacius Tullus Kr. e. 33-as év consuljának az unokaöccsét – Bassus iambosköltőt illetve az eposzköltő Ponticust. Nem tesz említést viszont Horatiusról, és Tibullusról. Az ellenszenv kölcsönös lehetett, mivel azoktól sem maradt fenn Propertiusra szóló utalás.

Könyvei

Első kötetével, melyet Monobiblos Properti címen emlegettek, Kr. e. 29–28-ban jelentkezett. A kötet 22 elégiát tartalmaz, és ihletője – hasonlóan a második kötetéhez – egy Cynthia névvel illetett hölgy volt. A név valójában egy utalás, és a költészet istenének, Apollón szülőhelyére, Délosz szigetére utal. Apuleius szerint Propertius múzsáját valójában Hostiának hívták. A kötetben a politika még nem játszik nagy szerepet, mindössze a perusiai háború kapcsán kerül sor testvérháború említésére (21–22. elégia). Második kötete kiadásakor, valószínűleg Kr. e. 26 után már tagja volt Maecenas körének. A kötet 34 elégiát tartalmaz, a X. elégiában már Augustus politikáját magasztalja. Harmadik kötete Kr. e. 23 után jelent meg, és 25 elégiát tartalmaz. A kötetben a Cynthiával kapcsolatos elégiák háttérbe szorulnak, és elsősorban a szakításról szólnak. Előtérbe kerülnek viszont a hazafias (4., 11., 13., 13., 22. elégiák), valamint a költészetelméleti (1., 2., 3. 5., 9. elégiák) témák. Ennek megfelelően a Múzsa és Apollón lép Cynthia helyébe. Negyedig kötete Kr. e. 16. után jelent meg, és főleg római nemzeti témákat ölel fel. Cynthia mindössze két elégiában jelenik meg: az egyikben váratlanul visszatér egy utazásról, és a távolléte miatt bánatos költőt vigasztaló két hölgyet elkergeti, magát a költőt pedig megbünteti. A kötet 7. elégiájában pedig az elhunyt Cynthia árnya jelenik meg a költőnek.

Költészete

Kapcsolata Cynthiával a római szerelmi elégiaköltők összes toposzát felvonultatja: szenvedélyes szerelem, vágyódás a távollévő kedves iránt, viták, bosszú, ütlegelés, kibékülés, féltékenység egyaránt felvonul a költeményekben:

Tibullustól eltérően ő városi költő – meghatározó szerepet játszanak nála a képzőművészetek: verset ír egy Amor festményről, illetve versben dicsőíti Augustus építkezéseit, például a Kr. e. 28-ban felszentelt Apollón templomot:

Kallimachos követőjének vallja magát, és annak Aitia című műve alapján akarta megírni a római eredetmondákat. A nőrablásért felháborodott és Rómát ostromló szabinok királyába, Titus Tatiusba szerelmes és ezért a római fellegvárat, a Capitoliumot eláruló majd ezért Tatiustól megbüntetett római Tarpeia története Ovidius Hősnők leveleinek előképe.

Hagyományozódás

Propertius költészete homályos, leírásai csapongók, számos rejtett utalást tartalmaznak, illetve túltengenek a görög mitológiára való hivatkozások. Szívesen használ újszerű, illetve az eredeti jelentéstől eltérő értelemben szavakat – ezért a középkori kódexmásolók és az újkori kiadók számos variációban adták ki a szövegeit. Joseph Justus Scaliger 1577-es Propertius-kiadásában ezért arról panaszkodik, hogy ahány szövegkiadó, annyi Propertius van („Quot editores, tot Properti”). Az ókorban saját bevallása szerint sokan olvasták – erről tanúskodik egy pompeii felirat is. Stílusának homályossága hozzájárulhatott, hogy a középkorban nem volt népszerű. A reneszánsz fedezi fel ismét: II. Piusz pápa egy kötetnyi szonettet ír Cynthiához címezve. Goethe "Római elégiáinak" és Vörösmarty Mihály számos versének ihletője.

Bibliográfia Művei magyarul Propertius elégiái; ford., bev., jegyz. Csengery János; Franklin, Bp., 1897 (Görög és latin remekírók) Tibullus, Propertius összes költeményei; ford. Babits Mihály et al., utószó, jegyz. Szepessy Tibor; Magyar Helikon, Bp., 1962 Római költők antológiája. Európa Könyvkiadó, 1963 Tibullus és Propertius összes költeményei; ford. Babits Mihály et al.; Magyar Helikon, Bp., 1976 (Bibliotheca classica) Baiae / Seneca: Levelek. Részlet; ford. Maróti Egon / Propertius: 1. könyv. 11. elégia; ford. Szabó Lőrinc / Propertius: 3. könyv. 18. elégia; ford. Kárpáty Csilla, ill. Vida Győző; Magyar Iparművészeti Főiskola, Bp., 1976 Tibullus, Propertius, Ovidius versei; ford. Babits Mihály et al., szerk. Szepessy Tibor; Sziget, Bp., 2000 (Sziget verseskönyvek)

Művei latinul Szemelvények Tibullus és Propertius elégiáiból. Auctores Latini XI. Szerk.: Szabó Kálmán - Lessi Viktor. Tankönyvkiadó, Budapest 1970. http://www.thelatinlibrary.com/prop.html

Források Adamik Tamás: Római irodalom a kezdetektől a nyugatrómai birodalom bukásáig. Kalligram. Pozsony, 2009. Michael von Albrecht: A római irodalom története I-II. Ford.: Tar Ibolya.Balassi Kiadó. Budapest, 2003-2004. , Falus Róbert: A római irodalom története. Gondolat Kiadó, 1970. Némethy Géza: A római elegia: Tibullus és Propertius. Budapest, 1905

További információk Leffler Sámuel: Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 140–141. o. Sebestyén Károly: A római irodalom története – szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés Kiadása, 1902, 93–94. o.

Kapcsolódó szócikkek

Albius Tibullus Ovidius Római irodalom

Online források Falus Róbert: Az antik világ irodalmai Korszakváltás a történelemben és a kultúrában, mek.oszk.hu

Kategória:Ókori római költők Kategória:Az i. e. 40-es években született személyek Kategória:I. e. 14-ben elhunyt személyek