Alsózellő (1899-ig Kis-Zellő, , ) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
Fekvése Nagykürtöstől 9 km-re délkeletre fekszik.
Élővilága
Alsózellőn jelenleg egy gólyafészekről van információ. 2012-ben 3, 2013-ban 4 fiókát számoltak össze.bociany.sk
Története A mai község területén a történelem előtti időkben a kustanovici kultúra települése állt.
Zellő település a 13. században keletkezett. Valószínűleg 1245-ben (?) IV. Béla a tatárok miatt elnéptelenedett Nógrád vármegyei Zeleu és Rendwey földeket Miklós esztergomi őrkanonoknak adományozta.DLDF 248300; Fejér Georgius 1829: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis IV/2. Budae, 14 (1248); Knauz Nándor 1863: Az esztergomi főegyháznak okmánytára I. Esztergom (Magyar Sion kny.), 29-30 No. 37 eredetileg 1239-re keltezve; Blazovich László - Géczi Lajos 1991: Anjou–kori Oklevéltár VII. 1323. Budapest–Szeged, 317 No. 690 (átírva 1323-ban) Alsózellő 1307-ben bukkan fel először írott forrásban "Olsouzule" alakban, 1308-ban "Inferior Zele" néven említik. A nógrádi uradalomhoz tartozott, majd a 15-16. században a szécsényi uradalom része. 1554 és 1593 között török hódoltsági terület volt. A török háborúk következtében a 17. század első felében majdnem teljesen elpusztult, 1680 körül telepítették újra, területe ezután megoszlott a divényi és kékkői váruradalom között. 1828-ban 39 házában 508 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "Kis, és Nagy Zellő. Két tót faluk Nógrád Várm. földes Uraik az Esztergomi Érsekség, és Báró Prónay Uraság, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, Kis Zellő a’ Nagynak filiája; határbéli földgyeik középszerűek."
Fényes Elek szerint "Kis-Zellő, Nógrád m. tót-magyar f. 46 katholik., 449 evang. lak. Ékesitik ezen helységet az evang. tornyos templom, és a számos igen szép urasági épületek. Földje, legelője igen jó, de fő gazdagsága szőlőhegyében áll. "
A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.
Népessége
1880-ban 344 lakosából 99 magyar és 234 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 389 lakosából 91 magyar és 298 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 333 lakosából 95 magyar és 238 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 326 lakosából 79 magyar és 246 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 301 lakosából 36 magyar és 256 csehszlovák volt.
1930-ban 331 lakosából 15 magyar és 313 csehszlovák volt.
1991-ben 241 lakosából 13 magyar és 221 szlovák volt.
2001-ben 258 lakosából 241 szlovák és 6 magyar volt.
2011-ben 291 lakosából 247 szlovák és 10 magyar volt.
2021-ben 294 lakosából 279 szlovák, 6 cseh, 5 magyar (1,7%), 4 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei
Evangélikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt, a 17. században késő reneszánsz stílusban átépítették. Barokk kastélya 1709-ben épült. Két klasszicista kúriája van a 18. század végéről, a második világháború után átépítették.
Jegyzetek
További információk
Községinfó Alsózellő Szlovákia térképén E-obce.sk Borovszky monográfia:NÓGRÁD VÁRMEGYE KÖZSÉGEI.Írta Reiszig Ede dr. történetíró. Kiegészítette Vende Aladár szerkesztő
Alsozello Kategória:Nógrád vármegye települései