A reklám a hírcsere egy formája, rendszerint a kereskedelembe bocsátott termékek és szolgáltatások vásárlására, illetve igénybevételére ösztönöz, esetleg egy egész márka, cég, terület vagy pusztán csak egy cél javára szóló hírverés. Bővebb értelemben ezek összes, szűkebben csak a fizetett változatait soroljuk ide. A reklámok elkészítése és sugárzása szolgáltatás, ennek igénye működteti az úgynevezett reklámipart, így többek között ennek révén működnek a kereskedelmi televíziók és rádiók. Története az ókorig nyúlik vissza, s a kapitalizmusban jelentősége fokozatosan nő; a világ összesített reklámkiadásait 2007-re vonatkozóan 600 milliárd dollár fölé becsüli a The Kelsey Group.
Reklám és a marketing A reklám a marketing része. Mindkettő esetében azonos cél az eladás fokozása, a fogyasztásra ösztönzés. Hasonló jelentéstartalommal bíró fogalomként a cégek által kereskedelembe bocsátott termékek és szolgáltatások ismertségét szándékoznak növelni a nagyobb profit elérése érdekében. Míg azonban a reklámnál egy üzenetet juttatnak el a fogyasztóhoz ("válaszd ezt"), a marketing magát a terméket próbálja vonzóbbá, jobban eladhatóvá tenni. Idetartozik a termék csomagolásának terve, az árkalkuláció, a márka, a termék helyének megválasztása a boltban, az akciók [leárazások, 0% kamat]. Ezen korábbi terjesztési módok mellett a 2010-es évektől kezdve megnövekedett az ezredforduló óta elterjedt szélessávú internet szolgáltatások közösségi platformjain megjelenő reklámhordozók és terjesztési módszerek fontossága. A Facebook, Instagram, YouTube, Ustream, Prezi stb. lehetőséget biztosít arra, hogy az internet közösségi tereit használók hatalmas közösséggel osszák meg az általuk készített fényképeket, filmeket, írásokat, animációkat stb. Ez az úgynevezett "grassroot" [széles vevőkör] kiadás, (publishing) közzététel világa. 2015-ben már arra is van példa, hogy nagyjátékfilm a hivatalos bemutatóját közvetlenül követően megjelenik a YouTube-on, lehetőséget adva bárkinek az ingyenes letöltésre (A szürke ötven árnyalata). A reklámot gyakran nevezik marketingkommunikációnak, értékesítő hírverésnek.
Reklámtörténet: Visszanyúlik egészen az ókorba, ahol a borokat tartalmazó amforákat különböztették meg (falra festett hirdetések). A reklám fejlődése a nyomtatás elterjedésével indulhatott meg igazán (Angliában a 15. században jelent meg az első szórólap). Az ipari forradalom után a 19. században fordult elő először, hogy valaki nagyobb hirdetési felületet vásárolt. A reklámszövegírás Charles Austin Bates (1870) nevéhez köthető, aki díjazás fejében fogalmazott hirdetési szövegeket. 20. század plakátművészet, tömegmédiumok, internet!
A reklám gazdasági szerepe
Az általános szabály szerint vállalatok eszményi esetben minimum a bevételük 5-15 százalékát reklámra fordítják. A reklámtevékenységet szabályozza törvény, rendelet, szakmai önszabályozás.
A reklám gazdasági hatásai
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) megbízásából a PwC Magyarország által készített „A reklám gazdasági hatásai” c. kutatás legfontosabb megállapítása:
Jogszabályok 1986. évi II. törvény a sajtóról (sajtótörvény) 1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről (reklámtörvény „grt”). Tiltja az olyan reklámokat, melyek erőszakra buzdítanak, félelemérzetet keltenek, fegyvert, lőszert, dohányárut és alkoholos italt reklámoznak. 1996. évi I. törvény a rádiózásról, televíziózásról (első médiatörvény). Rádióra és televízióra vonatkozott. 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás tilalma (versenytörvény). Hírnévrontás tilalma, Üzleti titok megsértésének tilalma.
Valamint létezik még az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), amely a törvények mellett, azokat kiegészítve működik. Szolgáltatásai közé tartozik többek között a reklámok előzetes elbírálása.Fazekas-Harsányi: Marketingkommunikáció, 2007)
Magyar Reklámszövetség – jogszabály: 1996. évi LVII. törvény – a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 2001. évi CVIII. törvény – az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (Azóta a rendszerváltást követően elburjánzott angol nyelvű hirdetmények szövegét elsősorban magyarul kell megjeleníteni.) 2008. évi XLVIII. törvény – a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 2010. évi CLXXXV. törvény – a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról (második médiatörvény). Kiváltotta az 1996. évi I. törvényt és az 1986. évi II. törvényt. 2011. évi CXII. törvény – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2014. évi XXII. törvény – a reklámadóról
Története bélyegkép|jobbra|200px|Az Unicum úszó emberes plakátja 1909-ből bélyegkép|jobbra|200px|Tungsram plakát 1910 körül bélyegkép|jobbra|200px|Népbolt reklám a moziban 1954-ben bélyegkép|jobbra|200px|Gumimatracreklám, a Palma Gumigyár reklámfotója 1969-ből bélyegkép|jobbra|200px|Pataki Ági portréja a Márka üdítőitallal 1980-ban A kezdetek Az első ismert, modern értelemben vett reklám egy Szung-kori kínai tűbolt logóval ellátott hirdetése. A római kori kereskedők (találtak borkereskedők után fennmaradt leleteket, táblákat, amfórákat, amelyeken reklám célzatú leírások voltak feltüntetve, valamint cégérek) előszeretettel villogtatták meg termékeik előnyeit, természetesen a hátrányok eltussolásával, így ösztönözve lehetséges vásárlóikat, fogyasztóikat termékeik fogyasztására. Kezdetben elegendő stratégiának bizonyult a termékekkel való extenzív kereskedés, az egyre távolibb piacok meghódítása. Árucsere volt a jellemző, majd megkezdődött a piacbővítés. A szükséglet bővítésére helyezték a hangsúlyt.
Ahhoz, hogy keresett legyen egy termék, különböznie kell a másiktól: csomagolás, forma, minőség. Ezt követően jött létre a társított érték. Pl. Atlantic szappan, a tengerből született. A termék körül kialakult mítosz reklámozása. Az ígéret kapja a hangsúlyt. A fogyasztás felgyorsulása érdekében az igényeket fel kell gyorsítani. Az igények fenntartására fontos a reklám.
A reklám rövid magyarországi története A Horthy-korszak hirdetései folytatták az első világháborút megelőzően, a monarchia konjunktúrája során kiépült ipari nagyvállalatok és a különböző nemzetközi nagytőkés cégek termékeinek és a helyi szolgálatások népszerűsítését, ami a trianoni békeszerződés után egészült ki a korabeli revizionista és nacionalista politikai propagandával.
A második világháborút követően a jóvátételi kötelezettségek teljesítése, a háborús károk helyreállítása, majd a szinte teljes körű államosítás időszaka nem kedvezett a reklámtevékenységnek. A régi tulajdonosok már, az új, állami tulajdonosok pedig még nem gondolhattak tisztán piaci alapú reklámtevékenységre. A szocialista társadalomépítés akkor kényszerűen, de később is jellemzően hiánygazdálkodás volt.
A cél a politikai vezetés által indokoltnak tekintett szükségletek kielégítése volt, így sok vezető számára fölöslegesnek tűnt a reklámtevékenység. Az államosítás lezárását követően, a Rákosi-korszakban szovjet mintára elindított tervgazdálkodás idején a kommunista politikai propaganda mezsgyéjén marginálissá korlátozódott reklámtevékenység alapvetően a rendszer legitimációjának növelését szolgáló tájékoztatás volt.
A Kádár-rendszer életszínvonal-növelő szociálpolitikai paradigmájában fokozatosan előtérbe került a fogyasztói tömegkultúra, amit az 1973-as olajválságot követően, az 1980-as években elkezdődött lassú piacgazdasági visszarendeződés egyik előfutáraként bevonzott tőkeerős nyugati cégek bevonásával alapított vegyesvállalatok diszkrét marketingje egészített ki. Közismertek a korszakból az állami nagyvállalatok termékeinek és szolgáltatásainak a háztetők fényreklámjai mellett a tűzfalakra felfestett kreatív hirdetései. Az aranykorát élő Magyar Televízióban Sas István reklámfilm-rendező emlékezetes reklámszpotjai futottak, a Magyar Rádióban pedig a rímelő hirdetések törekedtek a jóléti szocializmus élhetőségének éreztetésére. Ezt a pesti humor az 1989-es rendszerváltásig a „Cipőt a cipőboltból” megjegyzéssel jellemezte. A korszak tipikus reklámhordozói voltak továbbá a plakátok, mozielőadások előtti reklámbetétek, gyufacímkék, postabélyegek és érmék. Az informális hírverés működött. „Hallottad? A Corvinban most ez meg más kapható! A Műszakiban most megveheted…”
Reklámok plakátokon, újságban 1972 előtt kizárólag grafikus reklámok léteztek Magyarországon, a fényképes hirdetések még nem. A nagy áttörést Tóth József fotóművész tehéntúró-reklámja hozta el 1974-ben. Fotóján túróból megformált bocifej volt, aminek orrlyukai félbevágott paradicsomból, fülei félbevágott zöldpaprikából voltak, szarvait pedig két kifli alkotta.
Reklámfilmek Sas István Kádár-korszakban készült reklámfilmjeit – a zenéket Rusznák Iván írta – keletkezésük szerint csoportosították. A DVD-n is kiadott válogatott reklámfilmek, amelyek 1972 és 1988 között láttak napvilágot (161 film), keletkezésük szerint a következő korszakokhoz rendelhetőek: őskor (1972–1976 között) – 29 reklám őskor (1976–1980) – 43 reklám felfedezések kora (1980–1984) – 43 reklám lefelé a lejtőn (1984–1988) – 46 reklám
Sas István filmrendező Rusznák Ivánról:
A modellek, manökenek szerepe A modell vagy manöken (maneken) általában a divat és egyéb termékek, áruk, trendek bemutatását, ismertetését, a vásárlási kedv növelését, illetve alkotó, művészi gondolatok megvalósítását szolgáló és vagy segítő foglalkozás, az ezt a tevékenységet végző személyt modellnek vagy manökennek nevezik.
Reklámfotósok /fotóművészek/ Bacsó Béla, Bakos István, Bara István, Baricz Katalin, Bauer Sándor, Bohanek Miklós, Dénes Erika, Dióssi Ferenc, Domonkos Sándor, Ékes János, Fábri Péter, Fejér Kati, Fenyő János, Herczeg István (MTI), Horling Róbert (MTI), Horváth Dávid, Jászberényi Gyula, Jung Zseni, Katona Miklós, Kocsis Péter, Kollár Zsuzsa, Komlós Lili, Komlós Péter, Laczkovich László, Lengyel Miklós (fotóművész), Lussa Vince, Marosi László, Máté Magda, Módos Gábor, Mohácsi Miklós (MTI), Nádor Ilona, Novotta Ferenc, Patzmann Imre (MTI), Rácz Mihály, Schiffer Pál, ifj. Soproni Béla (MTI), Susits László, Sümeghy Zoltán, Paul Simo, Rákoskerti László, Rózsavölgyi Gyöngyi, Tóth József (fotóművész) Füles, Tulok András, Turányi Győző, Urbán Tamás, Varga Zsolt, Varró Géza, Vértes György, Vincze Péter, Vitályos József (MTI), Zétényi János, Németh Andrea (fotóművész)
A reklám korszakai A reklámstratégiák első korszakában a termék ismertetésére épült a reklám. Kezdetben ez lehetett igen száraz információközlés, aztán a 20. század elejére rámenőssé vált. A rámenősség a szövegekben felfedezhető, míg a képeken az alakok valamilyen akciós viszonyban vannak a termékkel és mindig a terméken van a hangsúly. Érvelő jellegűek voltak és a figyelem a termék különleges tulajdonságaira irányult. Előfordultak valótlanságok, de nem keltettek felháborodást.
A második korszakban a társított értékek jutottak döntő szerephez, például, hogy aki ezt a terméket használja, ugyanolyan szép, fiatal, elragadó és magabiztos lesz, mint a hirdető. A meggyőzésnek egyre inkább a mellékútját választották, hiszen a reklámetika a valótlan állításokat és a versenytárs elleni negatív kampányt tiltotta, de a társított értékeknél bármit lehetett mondani. A második korszakban a termékek tárgyi differenciálódását a hozzá kapcsolt eszmei rétegződés követte.