Az ókori egyiptomi XIII. dinasztia körülbelül i. e. 1803 és i. e. 1649 közt uralkodott, 154 éven át. Általában a második átmeneti korhoz számítják őket a XIV., XV., XVI. és XVII. dinasztiával együtt, de vannak, akik szerint a középbirodalomhoz számítandóak a XI., XII. és XIV. dinasztiával együtt.Kim S. B. Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800-1550 B.C., Museum Tusculanum Press 1997, p.197
A XIII. dinasztia egyenes folytatása az előtte uralkodó XII. dinasztiának; első uralkodója valószínűleg az előző dinasztiához tartozó IV. Amenemhat fia. Kim Ryholt feltételezése szerint a két dinasztia elválasztása egymástól azt tükrözi, hogy a Nílus-delta keleti részén megjelent közben a független XIV. dinasztia, amelyre Szobeknoferuré uralkodása alatt került sor. A XII. dinasztia uralkodóinak közvetlen örököseiként a XIII. dinasztia királyai Memphiszből kormányozták Felső- és Közép-Egyiptomot, egészen a második kataraktáig. A XIII. dinasztia hatalma uralmuk 150 éve alatt folyamatosan csökkent, mígnem uralkodásuknak véget vetett a hükszoszok inváziója, akik i. e. 1650 körül elfoglalták Memphiszt.
Uralkodók A későbbi szövegek ennek a dinasztiának a korát általában kaotikusként jellemzik. A valóságban azonban ez a korszak békésebb lehetett, mint egykor vélték, mert uralma nagy része alatt az Itj-tauiban, a Fajjúm közelében székelő központi hatalom fennmaradt, és az országban viszonylagos stabilitás uralkodott. A Középbirodalom aranykorához képest azonban ez a korszak kétségtelenül hanyatlást jelent; rövid ideig uralkodó fáraók egész sora következett, akik közül kevesen engedhették meg maguknak az ideálisnak számító sírt, a piramist. A dinasztia uralkodóinak kronológiáját nem könnyű összeállítani, mert kevés emlék maradt ebből a korszakból; sok uralkodó nevét csak töredékes feliratokról vagy szkarabeuszokról ismerjük. Teljesen biztos, hogy nem mind egy családhoz tartoztak, és páran nyilvánvalóan közembernek születtek. A táblázatban szereplő nevek és sorrendjük Aidan Dodson, Dyan Hilton és Kim Ryholt művein alapulnak., pp.100-101
+A XIII. dinasztia fáraói Név Temetkezési hely Királynéja Megjegyzések I. Szobekhotep (Szehemré Hutaui) A ma legelfogadottabb nézet szerint ő a dinasztia alapítója,Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, , 2008 régebbi nézetek szerint Ugaf az. Szobekhotep talán IV. Amenemhat fia. Szonbef Talán IV. Amenemhat fia, I. Szobekhotep fivére. Nerikaré V. Amenemhat (Szehemkaré) Ameni Kemau Ameni Kemau piramisa Szahórnedzsheritef (Hotepibré)K. S. B. Ryholt, Hotepibre, a Supposed Asiatic King in Egypt with Relations to Ebla, Bulletin of the American Schools of Oriental Research, No. 311 (Aug., 1998), pp. 1-6 Talán azonos a torinói királylistán említett Szehotepibrével Jufni Csak a torinói királylistáról ismert VI. Amenemhat (Szanhibré) Nebennu (Szemenkaré) Szehotepibré Szeuadzskaré Csak a torinói királylistáról ismert Nedzsemibré Csak a torinói királylistáról ismert II. Szobekhotep (Haanhré) Renszeneb Hór (Auibré) Dahsúrban temették el, II. Amenemhat piramisa közelében. Nubhotepti Habau Talán Hór fia. Dzsedheperu Talán Habau fivére. VII. Amenemhat (Szedzsefakaré Kai) Ugaf (Hutauiré) Hendzser (Uszerkaré) Hendzser piramisa, Dél-SzakkaraVerner, Miroslav. The Pyramids: The Mystery, Culture, and Science of Egypt's Great Monuments. Grove Press. 2001 (1997). Szeneb[henasz?] Talán a Nimaatré nevet is viselte. Imiermesa (Szemenhkaré) Aya (?) IV. Antef (Szehotepkaré) Aya (?) Széth Meribré III. Szobekhotep (Szehemré Szeuadzstaui) SzenebhenaszGrajetzki, Ancient Egyptian Queens: A Hieroglyphic Dictionary, Golden House Publications, London, 2005, Neni I. Noferhotep (Haszehemré) Nagy valószínűséggel az abüdoszi S9 sír Szenebszen Szihathor (Menuadzsré) Kevéssé ismert társuralkodó fivére, Noferhotep mellett IV. Szobekhotep (Hanoferré) Talán Abüdoszban az S10 sír Tjan I. Noferhotep és Szihathor fivére V. Szobekhotep (Merhotepré) Nubhaesz (?) Nem tudni, hogy Nubhaesz melyikük felesége volt. VI. Szobekhotep (Hahotepré) Nubhaesz (?) Ibiau (Uahibré) Nubhaesz (?) Ay (Mernoferré) Épült piramisa, melynek helye azonban nem ismert, talán Memphisz mellett.Labib Habachi: Khata'na-Qantir: Importance, ASAE 52 (1954) pp.471-479, pl.16-17 Ineni ? 23 évig uralkodott, a leghosszabb ideig dinasztiája tagjai közül. Az utolsó uralkodó, akit Alsó- és Felső-Egyiptomban is említenek.
Ezek után az uralkodók után a dinasztia többi királyának neve csak felső-egyiptomi leletekről ismert. Ez azt jelentheti, hogy a korábbi fővárost, Itj-tauit elhagyták a délebben fekvő Théba kedvéért. Daphna Ben Tor feltételezése szerint erre azért került sor, mert a Delta keleti részét és Memphisz környékét megszállták a kánaáni uralkodók. Egyes szerzők innen számítják a Középbirodalom végét és a második átmeneti kor kezdetét.Daphna Ben Tor: Sequences and chronology of Second Intermediate Period royal-name scarabs, based on excavated series from Egypt and the Levant, in: The Second Intermediate Period (Thirteenth-Seventeenth Dynasties), Current Research, Future Prospects edited by Marcel Maree, Orientalia Lovaniensia Analecta, 192, 2010, p. 91 Ryholt és Baker azonban nem értenek egyet ezzel az elmélettel, mert a dinasztia vége felé uralkodó Szehekenré Szanhptahi sztéléje erősen azt sugallja, hogy a király Memphiszt is hatalma alatt tartotta. A sztéléről sajnos nem tudni, honnan került elő.
+A XIII. dinasztia fáraói (folytatás)FáraóMegjegyzések Merhotepré Ini Más néven I. Ini Szanhenré Szeuadzstu Merszehemré Ined Talán azonos II. Noferhoteppel Szeuadzskaré Hori Más néven II. Hori VII. Szobekhotep Nyolc király, nevük elveszett Merheperré Merkaré Csak a torinói királylistáról ismert Egy király, neve elveszett V. Montuhotep [...]moszré Ibi [...]maatré Hór [...] [...]webenré Sze[...]karé Szehekenré Szanhptahi Egy sztélén szerepel, melyen Ptahnak áldoz [...]ré Sze[...]enré
Pár uralkodónak, akinek nevét ismerjük, a kronológiában való pontos helyét bizonyíték hiányában nem lehet teljes bizonyossággal eldönteni: +A XIII. dinasztia fáraói, helyük a kronológiában bizonytalanFáraóMegjegyzések Mersepszeszré Ini Más néven II. Ini. Von Beckerath szerint V. Montuhotep után, Merheperré előtt uralkodott. II. Noferhotep Talán azonos Merszehemré Ineddel Szeuahenré Szenebmiu Von Beckerath szerint Sze[...]karé után uralkodott Szehanenré ...ré
Egyes uralkodók esetében nincs egyetértés az egyiptológusok közt abban, melyik dinasztiához tartoztak.
+Egyes tudósok szerint a XIII. dinasztia fáraóiFáraóMegjegyzések Pantjeni Ryholt és Baker szerint az abüdoszi dinasztia tagja,K.S.B. Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997, onlineBaker, op.cit., p. 289-290 von Beckerath szerint Habauval azonos,Jürgen von Beckerath: Handbuch der Ägyptischen Königsnamen, MÄS 49, Philip Von Zabern. (1999) Marée szerint a XVI. dinasztia tagja.Marcel Marée: A sculpture workshop at Abydos from the late Sixteenth or early Seventeenth Dynasty, in: Marcel Marée (editor): The Second Intermediate period (Thirteenth-Seventeenth Dynasties), Current Research, Future Prospects, Leuven, Paris, Walpole, MA. 2010 . p. 247, 268 Szebkai Ryholt szerint két különböző uralkodóról van szó (Szeb és Kai), mindkettő a XIII. dinasztia tagja,Thomas Schneider, in Erik Hornung, Rolf Krauss, and David A. Warburton (eds) Ancient Egyptian Chronology, Brill, Leiden – Boston, 2006, pp. 178-79. Schneider és von Beckerath szerint II. Szobekhoteppel azonos, de lehetséges, hogy az abüdoszi dinasztiához tartozó Szenebkaival azonos.Finding a Lost Pharaoh , Archaeology and arts. Elérés: 2014. május 8. Upuautemszaf Ryholt és Baker szerint az abüdoszi dinasztiához tartozik,Baker, op.cit., p. 496-497 von Beckerath szerint a XIII. dinasztia végén uralkodott,Jürgen von Beckerath: Handbuch der ägyptischen Königsnamen, Münchner ägyptologische Studien 49, Mainz 1999. Marée a XVI. dinasztia utolsó uralkodói közé sorolja. I. Dedumosze Franke, Schneider és von Beckerath szerint a XIII.,Jürgen von Beckerath: Chronologie des pharaonischen Ägyptens, Münchner Ägyptologische Studien 46, Mainz am Rhein, 1997Thomas Schneider: Ancient Egyptian Chronology - Edited by Erik Hornung, Rolf Krauss, And David a. Warburton, online, p. 187Detlef Franke: Das Heiligtum des Heqaib auf Elephantine. Geschichte eines Provinzheiligtums im Mittleren Reich, Studien zur Archäologie und Geschichte Altägyptens. vol. 9. Heidelberger Orientverlag, Heidelberg 1994, (Heidelberg, Universität, Habilitationsschrift, 1991), p. 77-78 Ryholt, Baker, Dodson és Hilton szerint a XVI. dinasztia uralkodója.K. S. B. Ryholt: The Political Situation, 402Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, , 2008Aidan Dodson, Dyan Hilton: The Complete Royal Families of Ancient Egypt, Thames and Hudson, 2004, p. 117 II. Dedumosze Valószínűleg előző fia. IV. Szenuszert Jürgen von Beckerath a XIII. dinasztia végére teszi, Kim Ryholt a XVI., Norbert Dautzenberg a XVII. dinasztia uralkodójának tartja.
I. és II. Szobekhotep Ryholt szerint a Szehemré Hutaui Szobekhotep nevű uralkodó a dinasztia első fáraója. Ma ez az elfogadott nézet az egyiptológusok körében, ezért a cikkben őt I. Szobekhotepként említjük. Ryholt 3-4 évnyi uralkodást tulajdonít I. Szobekhotepnek, i. e. 1800 körül, és úgy tartja, hogy Haanhré Szobekhotep (II. Szobekhotep) húsz évvel később uralkodott. Dodson és Hilton ugyanígy elfogadják, hogy Szehemré Hutaui Szobekhotep hamarabb uralkodott, mint Haanhré Szobekhotep.Dodson, Hilton, The Complete Royal Families of Ancient Egypt, 2004
A későbbi fáraók
Miután a déli erődöknél fokozatosan hanyatlott a fegyelem, a központi hatalom végül visszavonta innen erőit, és az erődítményeket nem sokkal ezután elfoglalta a felemelkedőben lévő Kusita Királyság. Még a XIII. dinasztia uralkodása alatt megjelent egy tőle független uralkodócsalád, a XIV. dinasztia. Manethón szerint ebbe a zavaros helyzetbe érkeztek meg a megszálló hükszoszok, egy sémi népcsoport a Sínai-félszigetről, akik különösebb harc nélkül foglalták el Egyiptomot, és „miután legyőzték a föld uralkodóit, könyörtelenül felégették városainkat, földig rombolták az istenek templomait…” A XV., azaz hükszosz dinasztia régebbi feltételezések szerint ezután foglalta el az ország nagy részén a korábban a XIII. és a XIV. dinasztia által tartott területeket.