Pikler Blanka, született Pikler Babetta (Budapest, 1883. március 25. – ?, 1957. április 11.) az első magyar könyvtárosnő.

Élete Egy jómódú család harmadik leánygyermekeként született. Apja Pikler Ármin (1840–1905) munkácsi születésű orvostanhallgató volt, de tanulmányait megszakította, majd pénzügyminisztériumi tisztviselő lett. Miután megnősült, megnyitotta az Opera kávéházat a VI. kerületben, az Andrássy út 32. sz. alatt. Anyja Eckstein Jozefa (1857–1908) volt.

Tanulmányai A család anyagi helyzete lehetővé tette, hogy a lányok magánúton tanuljanak. Blanka a VII. kerületi fiúgimnázium (ma Madách Imre Gimnázium) magántanulója lett. Osztálytársa volt Benedek Marcell és Hóman Bálint. A fiatal Pikler Blankát a zene és a matematika érdekelte, matematikatanári pályára készült. Ez a terv azonban egy gyermekkori középfülgyulladás miatt meghiúsult. A gimnázium befejezése után tanulmányait az egyetem bölcsészettudományi karának irodalom szakán folytatta. Szakdolgozati témának Csiky Gergelyt választotta. Az egyetemi évek alatt csatlakozott a polgári nőmozgalomhoz. Háromnegyed évig (1908-1909) a Feministák Egyesületének könyvtárosa volt.

Könyvtárosi pályafutása Édesapja halála után a kávéház vezetését egyik lány sem vállalta, így a család nehéz anyagi körülmények közé került.

Az egyetem elvégzése után a Fővárosi Könyvtár 1908. január 1-től alkalmazta díjtalan gyakornokként. Szabó Ervin előterjesztésében díjnoki alkalmazásra kért engedélyt a polgármestertől. 1908. július 1-től kinevezték a Fővárosi Könyvtár tisztviselőjévé. Rövidesen a katalogizáló osztály vezetője lett. 1911-ben egyhetes németországi tanulmányúton vett részt.

1908-tól kezdődően ő szerkeszti a könyvtár Értesítőjét, majd 1914 februárja és júliusa között a Magyarország bibliográfiája című munkát is, amely a Magyar Könyvszemle mellékleteként jelent meg. Ezekben az években még csak terv a magyar nemzeti kurrens bibliográfia létrehozása, ezt a könyvkereskedők érdekeit szolgáló Corvina helyettesíti. Kőhalmi Béla és Pikler Blanka a Corvina jegyzékeiből kihagyott – mert kereskedelmi forgalomba sem került – kiadványok címeit jegyezte. Néhány hónap múlva megbízást kaptak a Könyvkiadók Egyesületétől az addiginál teljesebb jegyzék készítésére. Szabó Ervin 1914-ben Pikler Blankát a Katalogizálás vezetése mellett a megrendelés irányításával is megbízta. 1915 szeptemberétől a katalogizáló osztályt Schein Józsefné vezette.

A Tanácsköztársaság idején azokhoz tartozik, akik tetteikkel a munkásmozgalom oldalán álltak. Bukása után más baloldali könyvtárosokkal együtt börtönbe került. Később elbocsátották a könyvtárból fegyelmi úton. A fehérterror idején nem rendelkezett állandó állással, de mindig dolgozott, munkáját mindenhol értékelték. Az 1930-as évek közepétől Pikler Blanka kiadványszerkesztőként dolgozott, elsősorban a Dante, Lantos és Révai kiadóknál. 1945-ben, rehabilitálása után, nyugdíjazták. 1946-ban a Szikra Könyvkiadónál vállalt munkát. Itt Czóbel Ernő munkatársaként marxista kiadványokhoz bibliográfiai függeléket, mutatókat, tartalomjegyzéket szerkesztett. 1948-ban a Marxista Lektorátusban tevékenykedett.

1957. április 11-én (más adatok szerint 13-án) halt meg.

Művei Néhány magyarázó szó. In: Magyar Könyvkereskedők Évkönyve – Magyar Könyvészet 1914. II. Könyvkereskedelmi üzleti címtár. Szerk. Kőhalmi Béla és Pikler Blanka. Budapest, 1915. Magyarország Bibliográfiája, Szerk. Pikler Blanka. 1. évf. Budapest, 1914. 3-6. sz. Rendelőosztály 1915-ben. In: A Budapesti Városi Könyvtár Értesítője. Budapest, 1916, 18-22.l. Rendelőosztály. In: A Budapesti Városi Könyvtár Értesítője. 1917. 18-20.l. Általános magyar könyvjegyzék. Szerk. Pikler Blanka és Braun Róbert. Budapest, 1925. Általános magyar könyvjegyzék. Második, bővített kiadás Szerk. Pikler Blanka és Braun Róbert. Budapest, 1927. Előszó. In: Magyar Könyvkereskedők Évkönyve, Magyar Könyvészet. 1915. szerk. Kőhalmi Béla és Pikler Blanka. Bp., 1916. 5-6. l. Magyar Könyvészet 1921-23. Az 1921-23-as években megjelent könyvek betűrendes jegyzéke és tárgymutatója. Budapest, 1924. Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülete. Magyar Könyvészet. 1930. Budapest, 1932. Tárgy- és névmutató. Lenin, Vladimir Il'ics: Materializmus és empiriokriticizmus. Ford. Czóbel Ernő, az idézett művek jegyzékét Pikler Blanka állította össze. Budapest, 1948. Szikra. Engels, Friedrich: A család, a magántulajdon és az állam eredete. Sajtó alá rend. Liszkai Zoltán, Pikler Blanka. Budapest, 1949. (Marxizmus – Leninizmus kiskönyvtára 42-44) Marx-Engels: Művészetről, irodalomról. (A mutatókat összeáll. Pikler Blanka) Budapest, 1950. Engels, Friedrich: A természet dialektikája. Ford. Gáspár Endre, Liszkai Zoltán. Az idézett művek jegyzékét, a név- és tárgymutatót összeállította Pikler Blanka. Budapest, 1952. Lenin, Vladimir Il'ics: Filozófiai füzetek. Ford. Bólyai Ernő. A tárgymutatókat rendszerezte Köves Béla. A névmutatót készítette Pikler Blanka. Budapest, 1954. Corvina könyvészeti melléklete Útmutatás a tárgy- és címmutató használatához. Magyar Könyvkereskedők Évkönyve. V. F.

Jegyzetek

Források

Budapest Főváros Levéltára

Kategória:Magyar könyvtárosok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar nők Kategória:1883-ban született személyek Kategória:1957-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyarországon bebörtönzött baloldali személyek (1919–1945) Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek