Nosszisz (Νοσσίς) ókori görög epigrammaköltő volt i. e. 300 körül. Tizenkét műve maradt fenn. Gadarai Meleagrosz a legkiválóbb görög énekesek közé sorolja, Thesszalonikéi Antipatrosz pedig az Anthologia Palatinában aközé a kilenc költő közé, kik megérdemlik, hogy a múzsákkal versengjenek.

Az Itáliai-félsziget egyik görög kolóniájában, Lokri városában született, mint azt egyik versében említi.Jane McIntosh Snyder: The Woman and the Lyre: Women Writers in Classical Greece and Rome. p.77 Lokriról Polübiosz egy írásában megjegyzi, hogy anyai ágon tartották számon a leszármazást;Polybius: Histories erre más bizonyíték nincs, és bár Nosszisz egy versében anyját és nagyanyját nevezi meg felmenőiként, ez nem feltétlenül a matrilineáris rendszer bizonyítéka, mert a nők körében gyakori lehetett, hogy anyjuk, nem pedig apjuk gyermekeként nevezték meg magukat.Marilyn B. Skinner: Nossis Thelyglossos – The Private Text and the Public Book. In: Sarah B. Pomeroy (ed.): Women's History and Ancient History. p.23 Ez mutatja, hogy verseit kifejezetten női közönségnek szánta, és hozzájárul ahhoz, Nosszisz – Szapphóval és Érinnával együtt – az egyik első európai költő, aki kifejezetten női hangon szól.Skinner, p.20 Hogy ezt már a kortársak is így érezték, annak egy jele, hogy Antipatrosz, mikor kilenc női költőt sorolt fel az Anthologia Palatinában, Nosszisz neve mellé a thelüglósszosz („női módon beszélő” vagy „nőkhöz beszélő”) jelzőt írja, ami azt jelzi, a költő még nőhöz képest is szokatlanul női hangon írt.Skinner, p.22

Epigrammái Nincs édesebb a vágynál, mellette minden öröm Másodlagos, számból a mézet is kiköpöm. Így szól Nosszisz: az, kit a Ciprusi nem szeretett, Nem tudhatja, hogy az ő rózsái milyenek.

Szent Héra, ki az égből oly sűrűn leereszkedsz tömjénillatú lakiniai szentélyedhez, fogadd el e kagylóselyem köntöst, melyet Nosszisszal, nemes leányával szőtt Teofilisz, Kleokha lánya. Nosszisznak tizenkét epigrammája maradt fenn a Görög antológia részévé vált Anthologia Palatinában. Ezek közül az első, a Nincs édesebb a vágynál kezdetű (Anthologia Palatina, V. könyv, 170.) megihlette Hilda Doolittle 20. századi amerikai költőt is, aki feldolgozta Nossis című versében. Három másik verse (Anth. Pal. VI/275, IX/332, IX/605) szintén Aphrodité tiszteletére íródott, valószínűleg az istennőnek adományozott ajándékok felirataként; Polüarkhisz, a hetéra, egy szobrot adományozott az istennőnek a vers szerint; a két másik adomány Kallótól és Szamütától, valószínűleg szintén hetéráktól származott.Snyder, p.80 Portrészobrokról szól három másik verse (Anth. Pal. VI/353, VI/354, IX/604) Melinna, Szabaethisz és Thaumareta szobrához; utóbbinál finom humorral megjegyzi, hogy a portré élethűsége még a család kutyáját is megtéveszti, Melinna versénél pedig megjegyzi, mennyire hasonlít a leány az anyjához.Snyder, pp.81–82 (Egy értelmezés szerint „leány” alatt a képmás értendő, és a vers arról szól, mennyire hasonlít a szobor vagy festmény a modelljéhez.)Holt Parker: An epigram of Nossis (8 GP = AP 6.353)

Idegen, ha Mütilénébe hajózol… kezdetű versében (Anth. Pal. VII/718) a szapphói hagyomány örököseként nevezi meg magát; ez egyike annak a három versnek, melyben szerepel a neve. Saját maga mellett anyját és anyai nagyanyját is megemlíti egy versében (Anth. Pal. VI/265.), melyet Hérához írt; említi benne, hogy anyjával egy köntöst készítettek, melyet ajándékba vittek az istennő közeli templomába.Snyder, p.79

További epigrammái változatos témakört fednek le. Egy műve (Anth. Pal. VII/414) sírfelirat, mely a szürakúzai Rinthón, egy klasszikus tragédiákat parodizáló szicíliai szerző számára készült; nem tudni, valós sírfeliratnak íródott-e vagy halála után az emlékére.Snyder, pp.82–83 Az Anth. Pal. VI/132. vers Lokri népének a bruttiaiak felett aratott győzelméről szól és az ellenségtől zsákmányolt fegyvereket énekli meg. Az Anth. Pal. VI/273. epigramma Artemiszt szólítja meg, hogy segédkezzen egy bizonyos Alkétisz szülésénél.Snyder, p.83

Idegen, ha Mütilénébe hajózol, a szép táncok földjére, hogy Szapphó kegyéből a legtöbb jusson neked, vidd hírét, hogy szerettek engem a múzsák, s Lokriban születtem, emlékezz, a nevem Nosszisz. Most menj!

További információk Tizenkét epigrammájának szövege ógörög eredetiben és angol fordításban

Jegyzetek

Kategória:Ókori görög epigrammaköltők