A zöldfonákú lepke (Callophrys rubi) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe sorolt boglárkalepkefélék (Lycaenidae) családjában a farkincás-rokonúak (Eumaeini) nemzetség egyik faja.

Származása, elterjedése

Egész Európában és Ázsia nagyobbik részén megtalálni, a Brit-szigetektől egészen az Amur vidé­kéig. Magyarországon mindenfelé megtalálható, csak a teljesen beépített és az intenzíven művelt terü­letekről hiányzik.

Megjelenése, felépítése bélyegkép|balra|A hím felső és alsó oldala Európában külseje rendkívül jellegzetes: szárnyának sötétbarna színéről és világoszöld fonákjáról (csak az első szárny belső szegélye barna) könnyen felismerhető. A hím elülső szárnyának felső szegélye 13–15 mm hosszú. A hím elülső szárnyán világos sejtvégi illatfolt látható. A hátulsó szárnyon a hosszanti fehér csík szaggatott foltokból áll — különösen az első szárny fonákjáról gyakran még a fehér pontocskák is hiányoznak (f. immaculata).

Hernyója világoszöld.

Életmódja, élőhelye

Igen változatos élőhelyeket népesít be: sziklagyepeken, meleg karsztbokorerdők tisztásain, savanyú talajú csarabosokon és saspáfrányosokon, fölhagyott gyümölcsösökben, temetőkben, fellápokon, magashegyi legelők szegélyén, irtásréteken és utak mentén. A bozótos környezetbe kiválóan beleolvad a röpülő lepke szárnyának zöld-barna színváltakozása.

A imágók előszeretettel szívogatnak különféle virágokon; főleg a fagyalt (Ligustrum spp.) kedvelik. A hímek sokat mozognak, „dombtetőznek".

Az alföldeken és dombvidékeken évi két nemzedéke röpül: az egyik április végétől június közepéig, a másik augusztus végétől és szeptember közepéig — ebben a nemzedékben sokkal kevesebb az egyed. Hűvösebb éghajlaton (hegyekben, lápokon) csak egy nemzedéke fejlődik ki, és május közepétől július elejéig röpül.

Petéiket a hernyók tápnövényeire rakják.

Polifág hernyójának leggyakoribb tápnövényei: 1. Általában: seprűzanót (Cytisus scoparius) rekettye (Genista spp.) csarab (Calluna spp.)

2. A Kárpát-medencében: réti nyúlhere (Anthyllis vulneraria), varjútövis (Rhamnus catharticus), napvirág (Helianthemum spp.), selymes rekettye (Genista pilosa),

és csak ritkábban: seprűzanót (Sarothamnus scoparius), pukkanó dudafürt (Colutea arborescens) és hamvas áfonya (Vaccinium uliginosum).

Hasonló fajok

Európa nagy részén nincs hasonló faj, csak az Ibériai-félszigeten és Északnyugat-Afrikában élő Callophrys avis, ami fölülnézetben vörösesbarna.

Ázsiában több hasonló faj él, és ezek egyikével-másikával elterjedési területeik is átfedik egymást: Callophrys chalybeitincta a Kaukázus lábánál és Délkelet-Ukrajnában (ennél csak a szárny fonákja hasonló; fölülnézetben — amint erre neve is utal — tintakék); Callophrys sua­veola délnyugat-Szibériában; ettől csak ivarszervi bélyegei alapján különböztethető meg.

Források

Wikispecies Biolib Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 p. 66. Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület: Callophrys rubi További információk Lepiforum.de Papillon-poitou-charentes

Kategória:Boglárkalepke-félék Kategória:Rovarfajok Kategória:Magyarország lepkéi Kategória:A Kárpát-medence rovarai