Nagy Szedzsong (koreaiul: 세종대왕, Szedzsong devang; 1397. május 15. – 1450. április 8.) Csoszon uralkodója, az I-dinasztia negyedik királya, Thedzsong király és Vongjong királyné harmadik fia. Ő lett a törvényes örökös, miután bátyját, Jangnjongot megfosztották rangjától. 1418-ban lépett a trónra. Uralkodásának első négy éve alatt Thedzsong kormányzott.
Uralkodása alatt megerősítette a konfuciánus politikát és jelentős jogi módosításokat hajtott végre (공법, 贡 法). Neki tulajdonítják a hangulKim-Renaud, Young-Key (1997). The Korean Alphabet: Its History and Structure. University of Hawaii Press. . 15. oldal https://books.google.com/books?id=nonRl2cerIgC&pg=PA15#v=onepage&q&f=false Kiadás: 2018. május 16. (Hozzáférés ideje: 2019. május 8.) írás létrehozását. Fejlesztette a technológiát és növelte az ország területét, valamint folyamatosan igyekezett növelni a jómódot. Katonai hadjáratot indított északra és lefektette a Samin politika (사민정책; 徙民政策) alapjait, hogy telepeseket vonzzon a régióba. Délen leigázta a japán kalózokat és elfoglalta Cusima szigetét (koreaiul Dema sziget).
Uralkodási ideje alatt (1418 - 1450) apjával Thedzsong királlyal együtt kormányzott 1418-tól 1422-ig. 1442-től kezdve Szedzsong fokozatosan egyre betegebb lett, fia, Mundzsong kormányzott helyette régensként.
Habár a „Nagy” (대왕;大王) címet halála után majdnem minden Korjo és Csoszon-kori uralkodó megkapta, mégis ezt az elnevezést hallva leginkább Kvanggethora és Szedzsongra asszociálunk.
Róla nevezték el az új adminisztratív központként 2012-ben létrehozott Szedzsong várost.
Élete Fiatalkora
Szedzsong 1397. május 7-én született, Thedzsong király harmadik fiaként.Encyclopedia of World History, Vol II, P362 Sejong, Szerkesztette: Marsha E. Ackermann, Michael J. Schroeder, Janice J. Terry, Jiu-Hwa Lo Upshur, Mark F. Whitters, Tizenkét évesen lett koronaherceg (충녕대군). Fiatal hercegként jeleskedett a különböző tanulmányokban, így Thedzsong kedvencévé vált.
Thedzsong harmadik fiaként Szedzsong trónra kerülése egyedi eset volt. Thedzsong legidősebb fiát, Jangnjongot (양녕대군) jelölte törvényes örökösének 1404-ben. Azonban Jangnjongot 1418-ban szabad szellemű viselkedése, illetve a vadászat iránti szenvedélye miatt megfosztották örökösi pozíciójától. Feltételezhetően Jangnjong öccse javára mondott le pozíciójáról, de erre vonatkozóan nincsenek pontos feljegyzések. Thedzsong második fia, Hjorjong, buddhista szerzetes lett.
Jangnjong eltávolítása után, Thedzsong gyorsan biztosította legfiatalabb fia pozícióját törvényes örököseként. A kormány több hivatalnoka nem értett egyet Jangnjong eltávolításával. 1418 augusztusában Thedzsong lemondott Szedzsong javára, ennek ellenére a visszavonult Thedzsongnak nagy befolyása volt az állami politikára. Szedzsong politikai érzéke és kreativitása csak Thedzsong 1422-es halála után vált nyilvánvalóvá.
Eredményei Konfucianizmus alapú politika
Szedzsong király forradalmasította a koreai kormányt, különböző társadalmi rétegekből nevezett ki köztisztviselőket. Továbbá hivatalos állami eseményeket rendezett a konfuciánus tanítások szerint és arra biztatta az embereket, hogy viselkedjenek a konfuciánus eszméknek megfelelően. Ennek eredményeképpen, a konfucianizmus társadalmi normává vált Koreában. Erről szóló könyveket is kiadtak.
Először betiltotta a buddhizmust és kitiltotta a buddhista szerzeteseket Szöulból, ezzel egy időben drasztikusan csökkentette a buddhista monarchia erejét és vagyonát. Később enyhített cselekedetein és templomokat építtetett, valamint elfogadta a buddhizmust. Ő maga is tett egy kísérletet, hogy szerzetessé váljon (Szungkva).
1427-ben Szedzsong rendeletet hozott a Huihui (koreai muszlim) közösség ellen, melynek különleges helyzete és javadalmazása volt a Jüan-dinasztia óta. A Huihuit kényszerítették, hogy vegyék le a fejfedőjüket (hidzsáb), valamint zárják be a „szertartási termüket” (mecset Keszong városában) és imádkozzanak, mint bárki más. Nincs további muszlimokról szóló említés a Csoszon korban.
Külpolitika
A kínai Mingekkel való kapcsolat során kötött néhány megállapodást, ami előnyös volt Korea számára. A dzsürcsi emberekkel való kapcsolata során 10 katonai hivatalt hozott létre, 4 megyében és 6 helyőrségen (hangul: 사군육진 handzsa: 四郡六鎭), a Koreai-félsziget északi részén.
Fenntartotta a jó kapcsolatot Japánnal, megnyitott három kikötőt és engedélyezte a velük való kereskedelmet. Katonai erővel elkobozta a Cusima szigetet, annak érdekében, hogy megállítsa a kalózkodást a Keleti-tengeren, ugyanis Cusima volt a japán kalózok központja.
Koreai hadsereg megerősítése
Szedzsong király eredményes katonai vezető volt. Különböző katonai szabályozásokat vezetett be, hogy megerősítse a királyság védelmét. Támogatta a koreai haditechnológiát, beleértve az ágyú fejlesztését is. Tesztelték többek között a lőport is.
1419 májusában Szedzsong király, apja Thedzsong vezérlése alatt hajóra szállt a Gilhei hadjárat keretein belül. A katonai hadjárat fő célja a japán kalózok leigázása volt, akik a Cusima szigeten kívül működtek. A hadjárat során 245 japánt öltek meg, másik 110-et pedig a csata során elfogtak. 146 elrabolt kínait és 8 elrabolt koreait szabadítottak ki a hadjárat során. 1419 szeptemberében fegyverszünet miatt a koreai sereg visszatért Koreába. Azonban az 1443-ban aláírt Gjehe megállapodás miatt - amelyben Cusima kormányzója megígérte, hogy tisztelettel adózik Csoszon királyának - a Csoszon kormány a Korea és Japán közti kereskedelemmel kapcsolatos különleges jogokkal jutalmazta a Szo klánt.
1433-ban Szedzsong Kim Dzsongszot (hangul: 김종서, handzsa: 金宗瑞), a kiváló admirálist küldte északra, hogy pusztítsa el a dzsürcsöket (később mandzsuk). Kim katonai hadjárata során számos várat elfoglalt, előrenyomakodott észak felé és bővítette a koreai területeket a Szonghua folyóig. 4 megyét és 6 helyőrséget alapítottak, hogy megvédjék az embereket a dzsürcsöktől.
Tudomány, technológia és mezőgazdaság
Szedzsong nevéhez nagyszerű tudományos fejlesztések kötődnek uralkodása idejéből.Haralambous, Yannis; Horne, P. Scott (2007. november 28.). Fonts & Encodings. "O'Reilly Media, Inc." 155. oldal https://books.google.com/books?id=qrElYgVLDwYC&pg=PA155#v=onepage&q&f=false Kiadás: 2016. október 8. (Hozzáférés ideje: 2019. május 13.)Selin, Helaine (2013. november 11.) Encyclopaedia of the History of Science, Technology, and Medicine in Non-Westen Cultures. Springer Science & Business Media 505–506 oldal https://books.google.com/books?id=GzjpCAAAQBAJ&pg=PA505#v=onepage&q&f=false Kiadás: 2016. július 27. (Hozzáférés ideje: 2019. május 13.) Segíteni akart a földműveseknek, ezért eldöntötte, hogy létrehoz egy kézikönyvet. A könyv – a Nongsza dzsikszol (hangul: 농사직설, handzsa: 農事直說) – különböző földművelő módszerekről szóló információt tartalmazott, amit a tudósok gyűjtöttek össze Korea különböző régióiból. Ezek a technikák szükségesek voltak az új módszerek fenntartásához és a koreai mezőgazdaság folyamatos fejlődéséhez.
Szedzsong uralkodása alatt, Csang Jongsil (hangul: 장영실, handzsa: 蔣英實) kiváló feltalálóként vált ismertté. Csang már fiatalon is kreatív és nagy gondolkodó volt. Azonban Csang alsó társadalmi osztályból származott. Szedzsong mégis észrevette Csang ügyességét és azonnal Szöulba hívatta. Kormányi pozíciót és pénzbeli alapot kapott a találmányaiért. A hivatalnokok tiltakoztak, szerintük egy alacsony osztályból valót nem kellene a nemesek közé emelni. Szedzsong ellenben támogatta Csangot képességei miatt. Csang új, jelentős terveket hozott létre a vízóra, armilláris gömb és napóra elkészítéséhez. 1442-ben Csang létrehozta a világ egyik első egységes csapadékmérőjét, amit CsuguginakStrangeways, Ian (2010). "A History of Rain Gauges" Weather: 65 (5) 133–138 oldal doi=10.1002/wea.548 (Hozzáférés ideje: 2019. május 13.) nevezett, ez Szedzsong fiának és örökösének, Mundzsongnak az ötlete volt. Ez a modell nem volt népszerű, mivel Kelet-Ázsia legrégebbi létező csapadékmérőjének az 1770-ben, Jongdzso király uralkodása idején létrehozottat tekintik. A „Királyi Titkárság Napi Feljegyzései” (hangul: 승정원일기, handzsa: 承政院日記) szerint Jongdzso király meg akarta újítani Nagy Szedzsong király dicső korát, így írnak a Szedzsong-kori krónikák is róla. Amikor a csapadékmérő említésre került, Jongdzso király elrendelte annak újraalkotását. Található rajta egy 1770-ből származó jelölés a kínai Csing-dinasztia uralkodójától, Csien-lungtól (1735-1796), ezért ezt a koreai mintájú csapadékmérőt tévesen olykor kínai importcikknek gondolják.
Szedzsong a koreai naptárrendszert is meg akarta újítani, aminek akkoriban a kínai főváros hosszúsági foka volt az alapja. Szedzsong, a koreai történelemben először, meghagyta a csillagászainak, hogy alkossanak egy naptárat, aminek fő meridiánja a Csoszon-kori főváros. Ez az új rendszer megengedte a koreai csillagászoknak, hogy pontosan megjósolják a nap és holdfogyatkozásokat.
A hagyományos koreai orvoslás államában kettő fontos tanulmány született Szedzsong uralkodása alatt. Ezek a Hjangjak dzsipszongbang és az Uibang jucshü voltak, melyek Kim Jongsik szerint a koreaiak törekvéseit képviselik, hogy megalkossák saját orvostudománnyal kapcsolatos rendszerüket, megkülönböztetve azt a kínaitól.
Humanitáriusság
1426-ban Nagy Szedzsong elrendelte, hogy a kormány engedélyezze a 100 napos terhes rabszolga nők felszabadítását gyermekük születése után, melyet 1430-ban egy hónappal meghosszabbítottak.Yi, Pae-yong (2008). Women in Korean History 한국 역사 속의 여성들. Ewha Womans University Press 267. oldal https://books.google.com/books?id=p3yW5MdzKnUC&pg=PA267#v=onepage&q&f=false Kiadás: 2018. augusztus 18. (Hozzáférés ideje: 2019. május 13.)
Annak érdekében, hogy gondoskodjon az egyenlőségről és igazságosságról a mindennapi emberek számára, Nagy Szedzsong kiadott egy királyi rendeletet az adózással kapcsolatban. Országosan megkérdezték a közösséget, mi a véleményük az új, 1430-ban Gongbopnak nevezett adózási rendszerről. Az 5 hónapos felmérés után - melyben 172 806 ember vett részt – kiderült, hogy hozzávetőleg 57% egyetértett a tervezett újítással.
Szedzsong a csoszoni földművesek adózását a mezőgazdasági termeléstől tette függővé, így engedélyezte, hogy a jólét, illetve a nehéz idők függvényében több vagy kevesebb adót fizessenek. Ezért a földműveseknek kevesebbet kellett aggódni az adó hányadán és dolgozhattak, ahelyett hogy el kelljen adniuk a terményeiket. Egyszer, amikor a palotában jelentős ételtöbblet volt, Szedzsong király szétosztotta azt a szegény parasztok és a földművesek között.
Irodalom
1429-ben szerkesztették a Nongsza dzsikszolt (hangul: 농사직설, handzsa: 農事直說, "A mezőgazdaság magyarázata") Szedzsong király felügyelete alatt. Ez volt az első koreai gazdálkodásról, vetésről, aratásról és talajkezelésről szóló könyv.
Habár a legtöbb kormányi hivatalnok ellenezte a hangul használatát, az alacsonyabb osztályok előszeretettel használták, ezáltal műveltté váltak és képesek voltak egymással írásban is kommunikálni.
Szedzsong személyes írásai is elismertek. Ő alkotta a híres Jongbi Ocshon Gat ("A repülő sárkányok dalai", 1445), Szokbo Szangdzsolt ("Részletek Buddha életéből", 1447 július), Vorin Cshongang Dzsigokot ("Az ezer folyóra vetülő Hold dala", 1447 július) és a Dongguk Dzsongunt ("A helyes sino-koreai kiejtés szótára", 1447 szeptember).
1420-ban Szedzsong megalapította a Kiválóságok Csarnokát (집현전; 集賢殿; Csibhjoncson) a Kjongbokkung palotában, amely az általa kiválasztott tudósokból állt. A Csarnok különböző tudományos törekvéshez is hozzájárult, melyekből a leginkább ismert a Hunmindzsongum összeállítása.
Hangul
Nagy Szedzsong alapjaiban véve volt hatással a koreai történelemre a hangul személyes megalkotásával és bemutatásával, mely egy fonetikus írásrendszer a koreai nyelvhez.