bélyegkép|260px|A Visztula vízgyűjtő területe. Délen a Kárpátok, északon a Balti-tenger bélyegkép|200px|Fehér Wisełka bélyegkép|200px|Goczałkowicei tározó bélyegkép|200px|Wawel, Krakkó bélyegkép|200px|Visztula Toruń közelében bélyegkép|200px|Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán
A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója. Hossza 1047 km. Forrása 1106 m magasan a Barania Góra hegy nyugati lejtőjén, a Sziléziai-Beszkidekben ered. (Két patakból folyik össze, a Fehér- és Fekete-Visztulából, ez utóbbi a hivatalos forrás.) Folyásiránya alapvetően északi. Közepes vízhozama (torkolatánál) 1054 m³/s, legnagyobb vízszintkülönbsége 10 m.
A 894 km hosszú szabályozott partja 93%-ban túlságosan szennyezett, és 7% (a Radomka és Świder között) III. osztályú víztisztaságú. Évente kb. 2,2 millió köbméter hordalékot szállít a Balti-tengerbe, ebben többek között naponta kb. 5000 tonna konyhasót a szénbányákból, nő a bakteriális szennyezés is.
Az ókorban a Visztulát ismerték és leírták a geográfusok. A folyó neve akkor Vistla és Vistula volt, legrégebbi alakját pedig *Wīstlā-ként lehet rekonstruálni. Korábban a nevét kelta, germán, illetve szláv eredetre próbálták visszavezetni, vagy a *weys „úszik” tőre.A név végső forrása feltehetőleg egy indogermán szó: *ueis-tla, amelyben a *ueis jelentése: (szét)folyik. (Különleges karakterek nincsenek a Windows karakterkészletében, ezért az u-karakter alá egy kicsi felső félkört kell képzelnünk, az a-karakter fölé pedig egy vízszintes vonalkát – az indogermán szó írásképét nyelvészek ismerhetik.) Van más szófejtés is, szintén indogermán szóra visszavezetve… (Forrás: Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 , 698. oldal) Ma a nyelvtörténészek azt tartják, hogy nevét az indoeurópai népek korábbi népektől vették át.
A Visztula deltája Biała Góra helységnél, kb. 50 km-re a torkolat felett a Visztula két ágra bomlik: a bal oldali a Leniwka, a jobb oldali a Nogat, ezt a széles deltát Żuławynek hívják. Gdańska Głowánál a Leniwka újból elágazik keletre, az új ág neve Szkarpawa, ez árvízvédelmi okokból zsilippel van ellátva. A következő ág, a Martwa Wisła (Holt Visztula) Przegalinánál ágazik el, és a Gdański-öbölbe ömlik.
A 14. századig a Visztula torkolata két fő ágra bomlott: a keleti ág az Elblągi Visztula, a kisebb ág a Gdański Visztula volt, amely 1371-től a főág lett. Az 1840-es árvíz után új ág, a Wisła Śmiała keletkezett. 1890–1895-ben Świbno mellett ágátvágást létesítettek.
Fontosabb mellékfolyói Jobbparti A forrástól számítva: Soła Skawa Raba Dunajec Wisłoka San Wieprz Świder Narew – 1962-ig Bug Skrwa Drwęca Osa Liwa (Nogatba)
Balparti A forrástól számítva:
Dłubnia Szreniawa Nida Czarna Opatówka Kamienna Iłżanka Radomka Pilica Bzura Brda Wda Wierzyca
Jelentősebb városok és települések a Visztulán és mellékfolyóin Település MellékágWisła (Sziléziai vajdaság)forrásSkoczówBrennicaStrumieńKrajkaGoczałkowice-ZdrójCzechowice-DziedziceBiałaBrzeszczeVistula, SołaOświęcimSołaZatorSkawaSkawinaSkawinkaKrakkó (Cracow)Sanka, Rudawa, Prądnik, Dłubnia, Wilga (többnyire csatornázva)NiepołomiceNowe BrzeskoNowy KorczynNidaOpatowiecDunajecSzczucinPołaniecCzarnaBaranów SandomierskiBabolówkaTarnobrzegSandomierzKoprzywianka, TrześniówkaZawichostAnnopolSannaJózefów nad WisłąSolec nad WisłąKazimierz DolnyBystraPuławyKurówkaDęblinWieprzMagnuszewWilgaWilgaGóra KalwariaCzarnaKarczewOtwock, JózefówŚwiderKonstancin-JeziornaJeziorkaVarsóŻerań csatorna (beleértve számos kisebb folyamot)ŁomiankiLegionowoModlinNarewZakroczymCzerwińsk nad WisłąWyszogródBzuraPłockSłupianka, Rosica, Brzeźnica, Skrwa Lewa, Skrwa PrawaDobrzyń nad WisłąWłocławekZgłowiączkaNieszawaMieńCiechocinekToruńDrwęca, BachaSolec KujawskiBydgoszczBrda (csatornában)ChełmnoŚwiecieWdaGrudziądzNoweGniewWierzyca
Víztározók Wisła Czarne Tározó Wisła városnál Goczałkowicei-tó Włocławeki-tó
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Wyspa Sobieszewska
Kategória:Lengyelország folyói