A Traui tájkép naplemente idején Csontváry Kosztka Tivadar 1899-ben készített festménye, ami 2012-ig magángyűjteményben lappangott.
A mű keletkezése
Csontváry önéletrajzát már megromlott szellemi egészségben vetette papírra, ezért fenti soraiban négy év eseményeit süríti össze. Összesen 15 képe került elő halála óta az ebben a korszakában készült olasz és dalmát tájképekből. Életének kutatói kiderítették, hogy ezt a képét négy másikkal együtt 1899-ben, illetve 1900-ban festette Trauban (ma Trogir).
A festmény leírása
A festmény pontosan meghatározható helyen, a trogiri óvárost a Chiovo szigetével összekötő híd tövében, Chiovo felé tekintve készült. (Koordináták: északi szélesség: 43°30'58.24", keleti hosszúság: 16°15'6.79") Merész rövidülésben ábrázolt híd vezet a túloldali házsorhoz, ami ma is nagyon hasonló képet mutat. A halászbárkáknak árnyéka markánsan kirajzolódik a vízen. A parti lámpák és az ablakokból kiszűrődő fény is jelzi az esti időszakot. A domboldal mögül a lemenő nap sugarai még erős színeket rajzolnak az égre.
A kép helye Csontváry életművében Csontváry szabadtéri, plen air festészetének lényege volt a maga által alkotott napút fogalma, amit életművének feldolgozói sokféleképpen értelmeznek. Lényege, hogy a művész tudatosan tanulmányozta a Nap járását és az azzal kapcsolatos fényhatásokat, azok változásait, és ezeket igyekezett gondosan, részletesen megörökíteni.
Trauban Csontváry szintén elsősorban a Nap, illetve a Hold fényhatásai köré építette fel festményeit. A traui ciklus öt darabja különböző napszakokban készült. Csontváry 1897 és 1902 közötti festményeinek egy része párokat alkot, amit az azonos méretek is mutatnak. (Egyébként Csontváry szinten minden művét más-más méretű vászonra festette.) Ezeket a képpárokat ugyanarról a helyszínről, de egymással ellenkező, 180 fokkal elforgatott irányban és különböző napszakokban alkotta meg. A Traui tájkép naplemente idején helyszínéről az ellenkező irányban az ugyanolyan méretű Holdvilágos éj Trauban (Zárda) című képet festette meg.
Proveniencia Csontváry halála után a kép testvére, a Recsken a Pucher-családnál nevelőnőként élő és dolgozó Kosztka Irén tulajdonába került. 1922-ben vendégségben járt náluk Recsken a neves Geist-család ifjú tagja, Geist Gáspár (1900-1972), aki elragadtatással beszélt – a néhány évvel korábban 1919-ben mély szegénységben és minden kritikai elismerés nélkül elhunyt – Csontváry művészetéről. Kosztka Irén hálából neki ajándékozta a tulajdonában lévő „képecskét” és ezt a hátoldalán rögzítette is. Geist Gáspár az értékes képet 1951-ben letétbe helyezte a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtárába. 1965-ben onnan unokahúgánál, Osztroluczky Pálnénál helyezte el, szintén letétbe, majd halála után örökül hagyta rá. 1990-ben Osztroluczky Pálné örököseitől egy ismeretlen magyar gyűjtő vásárolta meg, aki 2012-ben aukcióra ajánlotta fel a Virág Judit Galéria révén.
2012. december 16-án a kép rekordáron, 240 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria aukcióján.http://nol.hu/kult/240_millioert_kelt_el_csontvary_traui_tajkep_naplemente_idejen_cimu_kepe
Jegyzetek
Források
További információk
A ma leleplezett Csontváry-kép (hvg.hu) 240 milliót érhet a Csontváry-kép (blikk.hu) Bemutatták az ismert-ismeretlen Csontváry-képet (nol.hu) Rekordgyanús Csontváry-kép (napi.hu)
Kapcsolódó szócikkek Szerelmesek találkozása Titokzatos sziget
Kategória:19. századi festmények Kategória:Csontváry Kosztka Tivadar festményei Kategória:Festett városi látképek