Süvete () község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.
Fekvése Nagyrőcétől közúton 18 km-re délkeletre, a Murány-patak jobb partján fekszik.
Története A település a 12. században egy korábbi falu helyén keletkezett, 1262-ben "Sueta" alakban említik először. 1435-ben "Swethe", 1453-ban "Zwyhete", 1455-ben "Sywethe", 1590-ben "Seuitiche" alakban említik a korabeli források. A jolsvai uradalomhoz tartozott, majd a 15. századtól a murányi uradalom része volt. A felette magasodó Murik-hegyen egykor őrtorony állt. 1427-ben 31 portája adózott. A települést a 17. században elpusztította a török és újra kellett telepíteni. 1710-ben a pestisjárvány 320 áldozatot követelt a községben.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SÜVETE. Tót falu Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, határja középszerű, legelője, fája elég van, malma, piatza közel; tserép edénnyel is kereskednek lakosai."
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Sivette, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Jolsvához délre 1 1/2 , 51 kath., 537 evang. lak., kik földmivelésből és cserépedény csinálásból élősködnek. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rosnyó."
1828-ban 77 házában 588 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, fazekassággal foglalkoztak. Süvete a Murány folyó völgyének legismertebb edénykészítő faluja volt. A 19. és a 20. században fazekas céh működött a községben. A Süvétei kerámia ismert volt az egész Osztrák–Magyar Monarchiában. Ma ezt a hagyományt már csak egy fazekasmester ápolja.
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Süvete, murányvölgyi tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 71 házzal és 431 róm. kath. és ág. ev. h. vallású lakossal. E község 1435-ben Swethe és Zwyhete néven, a jolsvai uradalom egyik birtoka és a murányi várhoz tartozik. Később e vár több birtokaival együtt a Koháryak, majd a Coburg herczegi család tulajdonába kerül, mely itt ma is birtokos. Nevét az idők folyamán különféle változatokban találjuk feljegyezve, így a XVII. században az egészen magyaros Süvöte alakban, 1786-ban, Korabinszky Süvéthe és Süweticze néven említi, Fényes Elek pedig a mult század közepén Sivette néven. A község határában levő Musik nevű hegyen őrtoronynak a rommaradványa látszik, mely állítólag a csehek idejéből való. A község 1860-ban teljesen leégett. A róm. kath. templom Árpád-kori építmény, az ág. h. ev. templom pedig 1785-ben épült. A község postája és távírója Jolsva, vasúti megállóhelye Jolsvataplócza." Gömör-Kishont vármegye.
A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.
Népessége
1910-ben 375, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 398 lakosából 353 szlovák volt.
2011-ben 402 lakosából 338 szlovák volt.
Neves személyek Itt született 1706-ban Bahil Mátyás szlovák evangélikus lelkész.
Nevezetességei Süvéte Szent Margit tiszteletére szentelt körtemploma az egyik legszebb a Gömör vármegyei tájakon. (Közeli szomszédján, Kisperlászon valamint a – Ózdtól nyugatra fekvő – Kissikátoron is található egy-egy rotunda.) A 13. századi rotunda alakú templomot 1750 körül bővítették. Pompás falfestmények láthatók a rotunda belsejében. Evangélikus temploma 1785-ben épült, tornya 1831-ben épült hozzá. A falu barokk haranglába 1750 körül készült.
Jegyzetek
További információk Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest Milada Radová-Štiková 1991: Rotunda v Šiveticích (okr. Rožňava). Archaeologia Historica Ludwig E. (2000): Felvidéki műemlék-kalauz. Maecenas Könyvkiadó, Budapest () Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest Süvete a régió honlapján E-obce.sk Képek a süvétei rotundáról. Ludwig Emil írása a rotundáról.
Kapcsolódó szócikkek Körtemplom Kallósd Karcsa Nagytótlak Kissikátor Kisperlász Ipolykiskeszi Bény Gerény Ják Kézdiszentlélek Székelyudvarhely Szalonna
Su~vete Kategória:Gömör és Kis-Hont vármegye települései