Zsór () község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.
Fekvése Tornaljától 4 km-re északnyugatra, a Turóc-patak jobb partján fekszik.
Története 1324-ben „Sowr” alakban említik először, nemesi község volt. 1427-ben „Sowor”, 1726-ban „Zschör” néven szerepel a korabeli forrásokban. A török teljesen elpusztította és csak a 18. század elején telepítették be újra. 1715-ban 11 adózója volt. 1784-ben 101 lakos élt itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSÖR. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Sankfalvához közel, és annak filiája; legelője, fája, szőleje van, földgye jó gabonát terem.”
1828-ban 13 házát 95-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Zsoor, magyar falu, Gömör vgyében, Beje és Otrokocs helységekhez közel nyugotfelé egy domb alatt, közel a Thurócz vizéhez fekszik. Lakosok száma 111, mindnyájan reformatusok, ezek közül férfi 50, nő pedig 61, magyarok. A közbirtok áll 7 4/8 urbéri és 5 6/8 majorsági telekből és 650 hold erdőből. Szántófölde tisztabuzát, gabonát s egyebet bő mértékben terem, rétje jó és sok takarmányt ad, – a lakosok a szarvasmarha tenyésztést kedvelik, nyáron és télen által hizott marhákkal kereskednek. Birják a helységet Beje földesurai. Ut. p. Tornalja.”
Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Zsór, a Túrócz-völgyben fekvő magyar kisközség, 21 házzal és 110 ev. ref. vallású lakossal. A vármegye legkisebb községe. 1427-ben Sowor néven említik. Földesurai a bejei urak voltak, újabban a Szentmiklóssy és a Dapsy családok osztoztak birtokán. Református temploma 1872-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Tornallya.” Gömör-Kishont vármegye.
A trianoni diktátumig Gömör–Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.
Népessége
1880-ban 114 lakosából 102 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt. 1890-ben 110 lakosa mind magyar anyanyelvű volt. 1900-ban 110 lakosa mind magyar anyanyelvű volt. 1910-ben 115 lakosa mind magyar anyanyelvű volt. 1921-ben 111 lakosa mind magyar volt. 1930-ban 132 lakosa mind magyar volt. 1941-ben 143 lakosából 126 magyar és 13 szlovák volt. 1991-ben 184 lakosából 120 magyar és 61 szlovák volt. 2001-ben 185 lakosából 137 magyar és 44 szlovák. 2011-ben 164 lakosából 112 magyar és 45 szlovák.
Nevezetességei Református temploma 1872-ben épült neoklasszicista stílusban.
Külső hivatkozások Hivatalos oldal E-obce.sk Községinfó Zsór Szlovákia térképén
Jegyzetek
Kategória:A Nagyrőcei járás települései Kategória:Gömör és Kis-Hont vármegye települései