Erdélyi József (eredeti neve: Árgyelán József) (Újbátorpuszta, 1896. december 30. – Budapest, 1978. október 4.) háromszoros Baumgarten-díjas magyar költő. (1929, 1931, 1933)

Életpályája Román apa és a magyar P. Szabó Erzsébet gyermeke. Nagyszalontán, Déván és Mezőtúron járt iskolába. Az I. világháborúban harcolt az orosz fronton. 1918-tól a Debreceni Egyetemen jogot tanult, majd Budapesten besorozták vöröskatonának, s a román frontra került.

Hatott József Attilára, Illyés Gyulára, de még Babits Mihályra is. Első versei 1921-ben a Nyugatban jelentek meg. 1923-tól az Est-lapok munkatársaként dolgozott. 1922-ben Szabó Dezső bevezetésével jelent meg Ibolyalevél című kötete.

1944-ben Nyugatra menekült, majd Romániában bujkált, 1947-ben önként jelentkezett a román hatóságoknál. Elítélték háborús bűnösként. Szabadulása után (1950) az irodalmi életbe Visszatérés című verseskötetével tűnt fel ismét 1954-ben.

Évtizedekig élt a Budapest XII. kerületében, a Krisztinavárosban. bélyegkép|jobbra|200px|Emléktáblája:Budapest, XII. kerület, Királyhágó utca 2.

Munkássága Költői fellépése az 1920-as években valósággal forradalmat hozott. A „nyugatos líra” általános sikere idején Petőfi Sándor lírai örökségét, a népköltészet hagyományát keltette életre. A hagyományos formát modern érzékenységgel, nyugtalansággal szőtte át. Költészetében a leírás és ábrázolás kapott szerepet: táj- és életképekben, emlékek rajzában, epikus költeményekben fejezte ki érzéseit. Ezzel az 1920-as évek tárgyias költői szemléletének előfutára lett.

Lázadóként lépett fel, az elnyomott szegényparasztság követeléseit szólaltatta meg. A népi írók jobbszárnyának egyik hangadója volt, a jobboldali radikális ideológia hatása alá került (a nyilas „Virradat”-ban megjelentette Solymosi Eszter vére című antiszemita versét, publikált az Egyedül Vagyunkban és a Bosnyák Zoltán nevével fémjelzett „Harc” című lapban, amely köztudottan a Zsidókérdéskutató Magyar Intézet hivatalos orgánumának számított. Később belépett a Nemzeti Front nevű szélsőjobboldali pártba). A háború alatt is megjelentetett antiszemita verseket, pl. az is versírásra ihlette, hogy egy kilakoltatott zsidó család lakását kapta meg. a magyar problémák fő okozóját az ún. zsidókérdésben látta.

Művei bélyegkép|jobbra|220px|Erdélyi József költő által dedikált Árdeli szép hold c. kötetének címlapja 1942-ből

1944-ig Ibolyalevél. Versek; Táltos, Budapest, 1922 Világ végén. Költemények; Athenaeum Ny., Budapest, 1925 Délibáb és szivárvány; szerzői, Pápa, 1927 Az utolsó királysas. Erdélyi József költeményei 1924–1928; szerzői, Pápa, 1928 Kökényvirág. Költemények; szerzői, Pápa, 1930 Tarka toll. Költemények; szerzői, Pápa, 1931 Felkelt a nap. Erdélyi József 36 verse; Napvilág, Budapest, 1933 Téli rapszódia és három mese. Versek; szerzői, Pápa, 1934 Negyedik rapszódia; Válasz, Kecskemét–Budapest, 1937 Eb ura fakó; Kelet Népe, Budapest, 1938 Kiáltás a Dunán. Rapszódia 25 részben; Bartha Miklós Társaság, Budapest, 1938 Halad az ék. Erdélyi József újabb versei; szerzői, Budapest, 1938 Fehér torony. Erdélyi József válogatott versei. 1913–1938; Bartha Miklós Társaság, Budapest, 1938 Örök kenyér. Elbeszélések; Harc, Budapest, 1938 Mulató (versek, 1939) Árdeli szép hold. Egy költő gondolatai a magyar nyelvről; Magyar Élet, Budapest, 1939 Látjátok feleim. A Halotti beszéd költészete; Turul Szövetség, Budapest, 1939 Emlék. Versek; Magyar Élet, Budapest, 1940 Villám és virág. Versek; Turul, Budapest, 1941 (Turul könyvek) Zenélő kecske. Verses mesék; ill. Fáy Dezső; Magyar Élet, Budapest, 1941 Niobe. Hitregék; szerzői, Kecskemét, 1941 Erdélyi József–Sinka István–Sértő Kálmán: Három csillag; ill. Fáy Dezső; Stádium Ny., Budapest, 1941 (Nemzeti könyvtár) Fegyvertelen. Önéletrajz; Turul, Budapest, 1942 (Turul könyvek) A harmadik fiú. Önéletrajz; Turul, Budapest, 1942 (Turul könyvek) Örökség. Versek; Stádium, Budapest, 1943 Toldi-kéz. Versek; Turul, Budapest, 1943 (Magvető könyvtár) Riadó; Stádium, Budapest, 1944

1945–1978 Visszatérés. Új versek. 1945–1954; Szépirodalmi, Budapest, 1954 Csipkebokor. Válogatott versek 1919–1954; Szépirodalmi, Budapest, 1955 Arany ménes; Magvető, Budapest, 1959 Csillag és tücsök; Magvető, Budapest, 1963 Szőlőfürt; Magvető, Budapest, 1965 Esti dal; Magvető, Budapest, 1969 Cirokhegedű; Magvető, Budapest, 1972 Aranylakodalom. Öt évtized válogatott versei; Szépirodalmi, Budapest, 1972 Zengő csillag; Szépirodalmi, Budapest, 1976

1979– Csontfurulya; Magvető, Budapest, 1979 Aranyalma. Kiadatlan versek, 1917–1978; Magvető, Budapest, 1982 Fehér torony. Összegyűjtött versek, 1-2.; szerk. Hartyányi István, Medvigy Endre; Püski, Budapest, 1995 Erdélyi József válogatott versei; vál., utószó Görömbei András; Unikornis, Budapest, 1996 (A magyar költészet kincsestára) Árdeli szép hold; Magyar Ház, Budapest, 2005 (Magyar Ház könyvek) Fekete tölgy. Négyszáz vers; szerk. Medvigy Endre; Hungarovox, Budapest, 2016

Jegyzetek

Források

Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999

További információk [ Magyar életrajzi lexikon] [ A magyar irodalom története] [ Kortárs magyar írók] Ungvári Tamás: Az életem enciklopédiája. Scolar Kiadó, Budapest, 2012 Boross István: Erdélyi József, a költő; Török, Mezőtúr, 1943 Hartyányi István: Mutató Erdélyi József munkáihoz; Városi Tanács, Csorna, 1988 (A Csornai Szíj Rezső–Kovács Rózsa Művészeti Gyűjtemény kiadványai) Az elfelejtett Erdélyi József; szerk. Kocsis Csaba, Péter Imre; B. Tónus BT, Berettyóújfalu–Budapest, 2003 (Bihari füzetek) Magányos csillag. In memoriam Erdélyi József; vál., szerk., összeáll. Medvigy Endre; Nap, Budapest, 2006 (In memoriam) Lux Lajosné Závory Terézia: Pápai diófák alatt. Emlékek 1941-ből Erdélyi József Diófa című költeménye margójára. Erdélyi József pápai vonatkozású verseivel; Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 2014 (Jókai füzetek)

Kategória:Magyar költők Kategória:Népi írók Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:Baumgarten-díjasok Kategória:Antiszemitizmus Magyarországon Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1978-ban elhunyt személyek