Albert (Bécs, 1397. augusztus 16. – Neszmély, 1439. október 27.) osztrák herceg (1404–1439), német király (1438–1439), Magyarország (1437–1439) és Csehország (1438–1439) királya. Az első Habsburg a magyar trónon.

Élete IV. Albert osztrák herceg (1377–1404; uralkodott: 1395–1404) és Johanna Zsófia bajor–straubingi hercegnő (1377–1410) második gyermekeként született. Egyetlen nővére volt, Margit (1395–1447), aki 1412-ben IV. Henrik bajor herceg (1386–1450) felesége lett.

Albert apja kitűnő diplomáciai érzékkel rendelkezett, hiszen már 1402-ben Luxemburgi Zsigmond magyar királlyal olyan örökösödési szerződést kötött, mely szerint fiú örökös híján az előző évben nagykorúsított Albert követi majd Zsigmondot a magyar trónon. A szerződés tulajdonképpen Zsigmond hálája volt a Habsburg-hercegeknek, akik politikailag és fegyveres erőkkel is segítették a magyar királyt a cseh korona megszerzéséért féltestvérével, Vencellel vívott – egyelőre sikertelen – küzdelemben.

Az ifjú Albert már fiatalon, 1404. szeptember 14-én örökölte az osztrák hercegséget apja halála után. A zsinati eszme híveként saját egyházára támaszkodott. Az 1414-ben összehívott konstanzi zsinat szinte egyetlen eredményeként lemondatta a három pápát, és V. Mártont ismerte el új pápának, aki támogatta Albert melki reformját, melynek célja az egyházi birtokok gazdasági modernizációja volt.

Az 1420-as években részt vett a huszita háborúkban, 1434–1435-ben pedig az ország déli részén a törökök ellen harcolt. 1437. december 9-én meghalt apósa, Luxemburgi Zsigmond. Felesége, Erzsébet öröklési jogát elismerve a főurak és a főpapok szűk csoportja Albertet Pozsonyban 1437. december 18-án magyar királlyá választotta, választását azonban feltételekhez kötötték, többek közt nem fogadhatta el a német-római császári címet. A magyar koronázás 1438. január 1-én zajlott le Székesfehérváron, ahol Albertet az esztergomi érsek, Erzsébetet a veszprémi püspök koronázta. Frankfurtban 1438. március 18-án II. Albert néven német királlyá választották, de rövid uralkodása alatt sohasem került sor a német királyi koronázására.Lásd az 1. lábjegyzetet. Az ún. kompakták elismerése után 1438. május 6-án cseh királynak is megválasztották. Anyósa, Borbála királyné állítólagos összeesküvése miatt a lengyelekkel Sziléziában kisebb háborút kellett viselnie a cseh trónért, mivel a cseh főnemesek egy része a lengyel trónörököst, Jagelló Kázmért választotta meg Albert ellenében. Cillei Borbála új házasság reményében a lengyel királyt támogatta, a harcokból azonban Albert került ki győztesen. Prágában 1438. június 29-én koronázták meg.

Udvarában a magyar nyelvet használták.Tarczai György 1897: Régi udvari élet Budán II. Buda és Vidéke 6/43 (október 24.) Mint magyar király a kezét a koronázási feltételekkel gúzsba kötő főnemesség kiszolgáltatottja volt, s hosszas külföldi tartózkodása idején is az ő kezükben volt a hatalom. Emiatt az 1439-i budai országgyűlésen a köznemesi rend élesen hangoztatta követeléseit. Egyszersmind a honvédelmet a királyra hárították. A török fenyegető fellépése miatt (Szendrő eleste, 1439) 1439-ben hadjárat viselésére határozta el magát, seregével azonban csak Titelig jutott. Itt részben azért, mert a törökök Magyarország helyett Bosznia ellen fordultak, részben mert seregét vérhasjárvány támadta meg, csapatait szélnek eresztve hazaindult. Maga is megbetegedett, és útközben a Komárom vármegyei Neszmélyen meghalt. A monda szerint a Szőlő hegyen található Király kútból ivott dinnyeevés után, aminek hatására elhunyt.Helyi hagyományra alapozva közli Szénássy Zoltán Neszmélyi krónika című művében. Szerepel a 100 magyar falu kincsestára Neszmély kötetében is. Szívét és belső szerveit a neszmélyi (ma református) templom kertjébe temették, a helyet szív alakú kő jelzi. Felesége ekkor állapotos volt tőle; utószülött (posztumusz) fia, a későbbi V. László magyar király, 1440. február 22-én született meg. A Neszmélyen készített végrendelet szerint Albert a születendő gyermekének lakóhelyéül Pozsonyt jelölte ki, gyámságát a magyar, cseh és osztrák arisztokráciára bízta. Testamentuma szerint a bécsi Szent István-templomban kívánt nyugodni, ennek ellenére Székesfehérvárott temették el.

Családja 1421. szeptember 28-án Pozsonyban kötött házasságot Luxemburgi Erzsébettel, Luxemburgi Zsigmondnak és második feleségének, Cillei Borbálának a lányával. Gyermekeik:

Anna (1432–1462), I. Ulászló jegyese és trónkövetelő 1458-ban György (Bécs, 1435. február 16. – Bécs, 1435. február 16.)Lásd a 2. lábjegyzetet. Erzsébet (1437–1505), II. Ulászló anyja V. (Utószülött) László (1440–1457)

Galéria

Jegyzetek

Források Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Herzoge und Erzherzoge von Oesterreich aus habsburgischem Geschlecht von Albrecht I. bis auf Maximilian I., Tafel 16., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten I., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.) Ráth Károly: A magyar királyok hadjáratai, utazásai és tartózkodási helyei, nyomtatott Sauervein Gézánál, Győr, 1861. Teleki József, gróf: Hunyadiak kora Magyarországon I., Emich és Eisenfels Könyvnyomdája, Pest, 1852.

További információk Genealogie-Mittelalter/Albrecht II – 2014. június 7. Foundation for Medieval Genealogy/Austria Genealogy – 2014. június 7. → Habsburg Albert uralkodása alatt hozott törvények

Kapcsolódó szócikkek Német királyok családfája

Albert 0 Albert Kategória:Német királyok Kategória:Luxemburgi uralkodók Kategória:Ausztria uralkodói Kategória:Cseh uralkodók Kategória:1397-ben született személyek Kategória:1439-ben elhunyt személyek Kategória:A székesfehérvári bazilikában megkoronázott királyok és királynék Kategória:A székesfehérvári koronázóbazilikában eltemetett személyek Kategória:Bécsiek