A Téka egy romániai magyar irodalmi-történelmi-művelődéstörténeti sorozat. 1969-es indulásakor az Irodalmi Könyvkiadó, majd 1970-től a Kriterion Könyvkiadó gondozásában jelennek meg kötetei, napjainkig.
Története
1969–1989 között A sorozat első kötetei 1969-ben jelentek meg – a sorozatindítás alapjául egy Csehi Gyula által készített sorozatterv és annak 185 címjavaslatot tartalmazó melléklete szolgált. Ebben fogalmazta meg a sorozat célkitűzését: „A Téka elegáns kis kötetek sorával óhajt utat nyitni a nem szakember olvasónak az olyan irodalmi formák és az olyan tartalmak felé, amelyek nem férnek el kényelmesen az irodalom három szentesített »természeti formájában« – az epikában, a drámában és a lírában. A sorozat hivatása az is, hogy az egyetemes művelődéstörténet minden korából és minden területéről begyűjtsön kevésbé ismert vagy elfelejtett értékeket, s ezeket a mai ember asztalára téve, újból életre keltse a megismerés örömének és a sokoldalú, korszerű művelődésnek a szolgálatát. Ez a kitekintés a történelem és a nagyvilág felé harmonikusan kiegészülhet – szándékaink szerint ki is fog egészülni – a hazai művelődés- és irodalomtörténet e sorozat tematikájába illő kiadatlan vagy régebben már megjelent, de hozzáférhetetlenné vált alkotásainak felkutatásával, újrakiadásával vagy kiadásával.”
A sorozat indulásának évében, 1969-ben összesen 5 cím jelent meg, átlagban 2900-as példányszámban. A Kriterion Könyvkiadó 1970-ben vette át, belső szerkesztője előbb Mikó Imre, majd nyugdíjba vonulása után, 1975-től Salamon Anikó lett. Az ő halála után (1981) Szabó Zsolt, illetve Hatházy Ferenc, 1992 után Szilágyi N. Zsuzsa volt, ám egyes köteteket alkalmilag mások is szerkesztettek. Mikó Imre kiválása és Csehi Gyula halála után szerkesztőbizottság alakult, tagjai Benkő Samu (történelem, művelődéstörténet), Deák Tamás (világirodalom), Szabó T. E. Attila (természettudományok), akik a – borító színével is megkülönböztetett – belső vonulatok szakszerkesztésével játszottak szerepet a sorozat koncepciótervének alakításában, az egyes kéziratok elbírálásában.
A tízéves évforduló küszöbén, az 1979-es évet nem számítva, az akkori szerkesztő, Salamon Anikó eme célkitűzés megvalósulásáról készített mérleget: „Az egyetemes művelődés körébe sorolható a 92 kötetből 30 kötet (32,60%), a magyar művelődés körébe szintén 30 kötet (32,60%), a többi 32 cím (34,80%) pedig megoszlik a román művelődés, a természettudományok és a filozófia között… A kötetek között 6 ókori, 12 középkori, 44 újkori és 26 jelenkori található.” A sorozat 1989-cel záruló első szakaszának második felében ezek a számok a következőképpen módosulnak: tíz év alatt összesen 44 kötet jelent meg, ami évi 4,4 kötetet jelent, ebből a magyar művelődéstörténet körébe 12 cím (27,27%), az egyetemes művelődéstörténet körébe 21 cím (45,46%) sorolható, egyéb (román irodalom, természettudomány stb.) 12 cím (27,27%). Az 1980-as években már szembetűnő az évenkénti eltolódás is: vannak évek, amikor csak 2–3 kötet jelenik meg (1981, 1985, 1987, 1989), s ezek között több esetben már egy sincs magyar tematikájú.
A sorozat 100. kötetében (Erdélyi Muzéum. 1814–1818. Sajtó alá rendezte és bevezetővel ellátta Benkő Samu), 1979-ben a kiadó közölte mind a 100 kötet címjegyzékét (példányszámokkal), valamint egy közvélemény-kutató kérdőívet. Ugyanakkor elemző munkaértekezletet tartottak, melyen a kérdőívre beérkezett olvasói válaszok értékelésére is sor került.
Statisztika Az olvasói érdeklődést mutatja a 100. kötet megjelenése idején készített forgalmi statisztika is. Eszerint pl. az 1973-ban megjelent 89 000 példány Téka-kötetből az év végén mindössze 4289 volt raktáron, az 1974-ben megjelent 60 300 példányból 2685, az 1975-ben megjelent 78 650 példányból 3916.
A sorozat 1979-ig évi átlagban 9,1 címet jelentetett meg átlagosan 7400 példányban, az 1980–85 közötti időszakban az átlagpéldányszám 9067 volt; az 1985–89-es időszakban összesen 15 kötet jelent meg 11 846-os átlagpéldányszámban. 1989-ben viszont mindössze 2 cím, s ez a beszűkülés folytatódott 1990 után is, az 1994-ig terjedő 5 évben összesen 10 cím került könyvforgalomba (példányszámot a kiadó ebben az időben már nem közölt). A példányszámrekordot az 1989-ig terjedő egész időszakban a Gondolatok a szerelemről (1970) érte el 42 000-es példányszámával; meghaladta a 20 000-es példányszámot II. Rákóczi Ferenc Fejezetek a Vallomásokból (1976), Freud Pszichoanalízis (1977) c. kötete, a Középkori anekdoták (1976), Defoe: A londoni pestis (1980), Boccaccio Dante élete (1986), Marco Polo utazásai (1986), Andrád Sámuel: Elmés és mulatságos rövid anekdoták (1988), Brehm: Az Északi-sarktól az Egyenlítőig (1988) és az Aradi vértanúk (1991), 15 000-et a Gondolatok a könyvről (1972), a Székely vértanúk 1854 (1975), a Bethlen Gábor Levelek (1980) és a Max Planck, Einstein, Heisenberg és mások írásaiból válogatott Mit tettem mint fizikus? (1985) c. kötet.
1989 után
Az 1989-es romániai forradalmat a sorozat túlélte, azonban éreztette hatását a Kriterion Könyvkiadót is érintő visszaszorulás. Az első 5 évben megjelent összesen 10 kötetből 3 olyan, amelyet korábban a cenzúra tiltott le (Újfalvy Sándor emlékiratai, Bocskai István levelei, az Aradi vértanúk c. memoárkötet), a többi a Téka sorozat korábbi koncepcióját viszi tovább, jelezve a merev ideológiai tiltások megszűnését (Bergson, Giordano Bruno, Machiavelli, Nietzsche).
Új lehetőségek felé nyitott (ekkor már Szilágyi N. Zsuzsa szerkesztésében) a kisebbségpolitikus Jakabffy Elemér tanulmányaival (1994); ezt egy Balogh Artúr-kötet követte (1997), s ezután helyreállt a sorozat korábbi profilja. Az elkövetkező évtizedben megjelent 25 kötet között (ebből 9 újrakiadás) találunk nemegyszer ismeretlen erdélyi történelmi-művelődéstörténeti értékeket feltáró kötetet: Enyedi György válogatott műveit, Bocskor János 18. századi és Bárdi Péter 19. század eleji énekeskönyveit, Berzenczey László, Wesselényi Polixénia útleírásait, Hieronymus Ostermayer Erdélyi krónikáját, egy válogatást Cserei Mihály művéből, az Erdély históriájából. A hazai, illetve az egyetemes filozófiai örökséget egy Bajza József- és egy Böhm Károly-válogatás, ill. egy-egy Descartes-, Diderot- és Rousseau-kötet képviseli. A ritkább megjelenés ellenére jut tér kultúrkuriózumoknak is: ilyen az említett két útleírás mellett Kiss András kötete az erdélyi boszorkányperekről és a Szirmay Antal Magyarország szóképekben című művéből készült válogatás (a sokáig lappangó fordítás Vietórisz József munkája).
A Téka sorozatnak tehát a mai romániai magyar könyvkiadásban sikerült részben visszafoglalnia azt a helyet, amelyet főképpen az 1970-es évek végétől betöltött.
Megjelent kötetek
1969
Kalevala földjén. Fordította, a bevezetőt és a jegyzeteket készítette: Nagy Kálmán. Silvio Pellico: Börtöneim. Fordította Erdélyi Károly. Válogatta, bevezetővel ellátta: Csetri Elek. Korolenko: A multani vérvád. A Beilis ügy. Bemutatja: Mikó Imre. Arisztotelész: Poétika. Fordította: Sarkady János. A bevezető tanulmányt írta és a jegyzeteket összeállította: Szabó György. Saint-Simon: Az európai társadalom újjászervezéséről. Új kereszténység. Fordította és a bevezető tanulmányt írta: Jordáky Lajos.
1970 Erasmus világa. Bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Dankanits Ádám. Fordította: Bodor András, Dankanits Ádám, Trencsényi-Waldapfel Imre. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1970, 124 p., 2200 pld. Gondolatok a szerelemről. Gyűjtötte és összeállította: Dévald László. Az előszót írta: Szilágyi Júlia. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1970, 272 p., 12000 pld. Hermányi Dienes József: Nagyenyedi Demokritus. A kötet bevezette és gondozta: Rohonyi Zoltán. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1970, 192 p., 2000 pld. Iosif Vulcan a Kisfaludy Társaságban. Válogatta és a bevezetőt írta: Köteles Pál. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1970, 9 p., 2300 pld. Két emberpár, négy tudós, három Nobel-díj. Pierre Curie, Marie Skłodowska, Iréne Curie, Frédéric Joliot-Curie. Fordította, bevezette és a jegyzeteket írta: Dezső Ervin. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1970, 176 p., 2000 pld. Kóbor poéta vallomása. Középkori vágáns költők és névtelen szerzők versei. Bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Köllő Károly. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1970, 216 p., 1800 pld. A megindult falu. Tallózás a régi erdélyi faluirodalomból (1848–1914). Jakab Elek, Benedek Elek, Galgóczy Károly, Petelei István, E. Keményfi Katinka, T. Nagy Imre, Bartalis Ágost, S. Bíró Géza, Barabás Endre írásai. Válogatta, a bevezetőt írta és a jegyzeteket összeállította: Egyed Ákos. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1970, 168 p., 800 pld. Petronius: Trimalchio lakomája. Fordította: Horváth István Károly. Az előszót írta és válogatta: Szőcs István. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1970, 160 p., 4200 pld. Pepys, Samuel: Samuel Pepys naplójából. (1660–1669) Fordította, előszóval ellátta és jegyzetekkel ellátta: Semlyén István. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1970, 240 p., 3000 pld. Campanella, Tommaso: A napváros / Vitás kérdések a legjobb köztársaságról. Fordította, az előszót írta és a jegyzeteket írta: Sallay Géza. Téka sorozat. Bucureşti: Kriterion Könyvkiadó, 1970, 176 p., 3200 pld. Aiszóposz meséi. Fordította, az előszót írta és a jegyzeteket összeállította: Bodor András. Bucureşti: Kriterion Könyvkiadó, 1970, 248 l, 4000 pld. Antik anekdoták. Ókori szerzők műveinek felhasználásával bemutatja Szabó György. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1970, 168 p., 10540 pld.
1971 A darwini gondolat. Szemelvények. A kötetet gondozta ifj. Szabó T. Attila. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1971, 208 p., 4400 pld. Gide, André: Rosszul láncolt Prométheusz. Fordította: és az előszót írta: Nagy Annamária. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1971, 96 p. Kant, Immanuel: Az örök béke. Babits Mihály fordításában és bevezetőjével. Bemutatja: Mikó Imre. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1971, 148 p., 4600 pld. Lenin stílusa. / Viktor Sklovszkij, Borisz Eichenbeum, Lev Jakubinszkij, Jurij Tinyanov, Borisz Kazanszkij, Borisz Tomasevszkij írásai /. Válogatta és az előszót írta: Csehi Gyula. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1971, 192 p., 1000 pld. Supplex Libellus Valachorum. Fordította és jegyzetekkel ellátta Köllő Károly. Bevezette Iosif Pervain és Köllő Károly. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1971, 9 p., 7400 pld. Bethlen Miklós önéletírása. A kötetet gondozta és a bevezetőt írta: Bernád Ágoston. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1971, 224 p., 5900 pld. Bölöni Farkas Sándor naplója. Az előszót írta: Jancsó Elemér. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1971, 112 p., 12350 pld. Richard de Bury: Philobiblon. A könyv szeretete. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Bodor András. Bevezette Jakó Zsigmond. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1971, 200 p. + 19 mell., 5300 pld. Comenius válogatott írásai. Az előszót írta Dankanits Ádám. Válogatta és a jegyzeteket összeállította Kálmán Viktória. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1971, 144 p., 4300 pld.
1972 Deák Farkas: Fogságom története. A kötetet gondozta: Kovács József. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1972, 208 p., 9300 pld. Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. Kordokumentumok az erdélyi falu életből 1771–1848. A kötetet gondozta: Kovách Géza. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1972, 256 p., 5250 pld. Gondolatok a könyvről. Gyűjtötte és összeállította: Mészáros József. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1972, 224 p., 15500 pld. Hegel (Friedrich): Történelem és társadalom. Válogatta és bevezette: Huszár Vilmos. Fordította: Szemere Samu. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1972, 216 p., 5200 pld. Gayot de Pitaval, François: Híres bűnperek a Pitavalból. Fordította: bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Szilágyi András. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1972, 212 p., 13850 pld. József Attila és a román költészet. Kétnyelvű kisantológia. Az előszót írta, és válogatta: Mózes Huba. Könyvészeti adalék: Réthy Andor. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1972, 152 p., 6700 pld.