A berkenye (Sorbus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, egész Európában elterjedt, több mint 100, cserje- vagy fafajt magába foglaló nemzetség. A nemzetség tudományos neve a „fanyar” jelentésű kelta „sor” szóból eredeztethető, mely nyilván a termés ízére utal. Az arab sorbet vagy sherbet is ebből a szótőből származik, ami a gyümölcsből készíthető italra utal (sörbet). Hajlamosak a kereszteződésre. A rózsafélék több más nemzetségéhez hasonlóan (például szeder (Rubus), rózsa (Rosa)) ebben a nemzetségben is sok, egymástól nehezen megkülönböztethető, vitatott besorolású taxon lelhető fel.
Felhasználása Főleg dísznövényként igen kedvelt, mert nemcsak mutatós, de a légköri szennyeződéseket is elviseli. Luc- és jegenyefenyő csemete ültetvényeknél gyakran ültetik, mert igénytelen, megnő sovány, vagy száraz talajon is, gyorsan nő, elnyomja a magas, kórós vágásnövényzetet. Haszon erdőkben télen bő avarral takarja be a talajt, a levelek gyorsan és alaposan lebomlanak, termékeny humusszal látva el a növényeket. Alkalmas lavinák törmelékkúpjának megkötésére, mivel gyökérzete mélyre hatoló és messzire szétágazó.Rácz János: Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezés eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2013, 139. oldal. Leveleiből főzött teáját csersavtartalma miatt bél- és gyomorbántalmakra alkalmazzák. Bogyóiból pálinkát, likőrt és ecetet készítenek. Fája jól megmunkálható, faragható, esztergálható és fényezhető. Lombja jó takarmány juhok és kecskék számára. Állatgyógyászatban bogyóit kecske- és sertésorbánc ellen használják.Rácz János: Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezés eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2013, 140. oldal.
Fajok Magyarországon az alábbi berkenyefajok fordulnak még elő: Lisztes berkenye vagy süvölvény berkenye (Sorbus aria) (L.) Cr. – védett Madárberkenye (Sorbus aucuparia) (L.) Hazslinszky-berkenye (Sorbus austriaca) (Beck) Hedl. – védett Dunai berkenye (Sorbus danubialis) (Jáv.) Kárp. – védett Kerti berkenye (Sorbus domestica) L. – védett Kőhányási berkenye (Sorbus acuticerrata) Kipusztult a világon csak a Vértesben előforduló fafaj Déli berkenye (Sorbus graeca) (Spach) Kotschy – védett Svéd berkenye (Sorbus intermedia) (Ehrh.) Pers. Jávorka-berkenye (Sorbus javorkae) – védett Dunántúli berkenye (Sorbus pannonica) – védett Soó-berkenye (Sorbus sooi) – védett Duna-vidéki berkenye (Sorbus subdanubialis) – védett Barkócaberkenye (Sorbus torminalis) (L.) Cr. Törpe berkenye (Sorbus chamaemespilus) (L.)
Védettek a lisztes, déli és barkócaberkenye átmeneti kisfajai (minden lisztes levélfonákú berkenye).
Andreánszky-berkenye (Sorbus andreanszkyana) Ádám-berkenye (Sorbus adamim) Bakonyi berkenye (Sorbus bakonyensis) Balatoni berkenye (Sorbus balatonica) Bartha-berkenye (Sorbus barthae) Boros-berkenye (Sorbus borosiana) Budai berkenye (Sorbus semiincisa) Csákberényi berkenye (Sorbus pseudovertesensis) Dégen-berkenye (Sorbus degenii) Gáyer-berkenye (Sorbus gayerana) Gerecsei berkenye (Sorbus gerecseensis) Kárpáti-berkenye (Sorbus karpatii) Keller-berkenye (Sorbus eugenii-kelleri) Keszthelyi berkenye (Sorbus decipientiformis) Kevéserű berkenye (Sorbus pseudosemiincisa) Nagylevelű berkenye (Sorbus latissima) Rédl-berkenye (Sorbus redliana) Rövidkaréjú berkenye (Sorbus pseudobakonyensis) Sárgáslevelű berkenye (Sorbus pseudolatifolia) Simonkai-berkenye (Sorbus simonkaiana) Vértesi berkenye (Sorbus vertesensis)
Idegenhonos fajok: Amerikai berkenye (Sorbus americana) – Észak-Amerika keleti feléből származik Díszes berkenye (Sorbus decora) – É-Amerika északkeleti része Égerlevelű berkenye (Sorbus alnifolia) – hazája Kína, Japán, Korea, Tajvan Erdélyi berkenye (Sorbus dacica) – Erdély, Bihar-hegység Fehértermésű berkenye (Sorbus frutescens) – Kína kivéve a Dk-i részét Kasmíri berkenye (Sorbus cashmiriana) – hazája Nyugat-Himalája, hegyvidéki erdők Keleti berkenye (Sorbus commixta) – hazája Japán, Korea hegyvidéki erdők Pekingi berkenye (Sorbus discolor) – É- és Ék-Kína Svéd berkenye (Sorbus intermedia) – élőhelye Északnyugat-Európa Széleslevelű berkenye (Sorbus x latifolia) – élőhelye Közép- és Nyugat-Európa erdei. Lehetséges, hogy a lisztes és a barkócaberkenye természetes hibridje Türingiai berkenye (Sorbus x thuringiaca) – Európa erdeiben él, a lisztes és a madárberkenye természetes hibridje Sorbus esserteauana – élőhelye Délnyugat-Kína, hegyvidéki völgyek, erdők Sorbus forestii – Délnyugat-Kína hegyvidéki erdeiből származó faj Sorbus hupehensis – hazája Kína, hegyvidéki erdők Sorbus sargentiana – Délnyugat-Kínából, hegyvidéki erdőkből származó faj Sorbus scalaris – hazája Délnyugat-Kína, hegyvidéki erdők. Sorbus thibetica – élőhelye Délnyugat-Kína, Himalája Sorbus vestita – hazája Himalája, hegyvidéki erdők Sorbus vilmorinii – hazája Délnyugat-Kína, hegyvidéki erdők.
Jegyzetek
További információk Berkenye – gyogynovenyek.info Fekete berkenye termesztése a kertben Berkenye Sorbus fajták – kertészeti szerepük, szaporításuk Berkenye fajtái és gondozása Ribiszke, áfonya, bodza, fekete berkenye; szerk. Porpáczy Aladár; Mezőgazdasági, Bp., 1987 Sonnevend Imre: Elfeledett gyümölcseink: a házi berkenye és a barkócaberkenye; Viza Kft., Veszprém, 2012
Kategória:Növénynemzetségek