A bodza (Sambucus) (népies nevei: bocfa, csete, fái bodza, fekete bodza) egyes rendszertanokban a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) családjának egyik növénynemzetsége. Mások a loncfélék (Caprifoliaceae) családba sorolják, és vannak, akik a bodza és a bangita (Viburnum) nemzetséget a bodzafélék (Sambucaceae) családjába vonják össze. Az egyre elfogadottabb APG osztályozás több korábbi családot egyesített a pézsmaboglárfélék családjában.
Felhasználása A gyalogbodza (Sambucus ebulus) és a fekete bodza (Sambucus nigra) bogyós terméséből főleg a Dunántúlon lekvárt főznek: ez a csete.
A fekete bodza virágából szörpöt főznek. Figyelem! Ne keverje össze a valódi bodzát a rokon fürtös bodzával (Sambucus racemosa) vagy a földi bodzával (Sambucus ebulus), mivel mindkettő mérgező.
A bodzafa könnyen megmunkálható, de manapság nem használják, és régen is csak bizonyos speciális tárgyakat készítettek belőle. Ennek legfőbb oka, hogy az ágak belsejében jellegzetes, puha, szivacsszerű rész, a bodzabél húzódik végig. Ezt a szivacsos részt eltávolítva (hagyományosan forró dróttal égették, piszkálták ki), egyszerű, üreges botot kapunk, ami számos tárgy (bodzasíp, furulya, bodzapuska) készítéséhez kiváló.
A bodza fájának fűtőértéke elenyésző. Kizárólag bodzafából úgyszólván lehetetlen tüzet rakni, egészen szárazon is alig gyullad meg, csak izzik és hamuvá omlik össze.
A 19. században még gyakori étel volt a tojással kirántott bodzavirág (bodzafánk). Sokak kedvenc csemegéje ma is a rántott bodzavirág, amelyet sörös palacsintatésztába forgatnak meg, majd hirtelen, forró olajban kisütnek. Fahéjas porcukorral, lekvárral tálalják. A palacsinta tésztájába friss bodzavirágot morzsolnak. Kisütés után bodzalekvárral vagy főzött, bodzavirágos krémmel töltik.Idejében szólunk! Virágzik a feketebodza, most kell gyűjteni! , kertpont.hu
Gyógyhatása Gyógyhatása: Köptető, veseműködést szabályzó, izzasztó. A virág teája megfázásnál izzasztó és köptető. Mandula- és torokgyulladás ellen régen tejjel leforrázva ajánlották. Vérnyomáscsökkentő, nyugtató, hashajtó, veseműködést szabályozó gyógyteákban is megtalálható. A gyümölcs főzetével a görcsszerű fejfájást gyógyítják.A bodza: fogyaszt, ránctalanít és..., www.weborvos.hu
A magyar néphitben
A magyar néphit változatos tulajdonságokkal ruházza fel, és azokból általában nem állapítható meg, hogy melyik bodzafajról van szó. A virágjából főzött tea, a bodza héja, friss bimbója elterjedt népi gyógyszer. A néphit (palócok, Szatmár) szerint ha a bodzára taposnak, meghajlítva földet hordanak rá, akkor a tehénből, a disznó sebéből kihull a pondró. A Csereháton ezt a bodza letépett ágacskáitól és a megfelelő ráolvasástól remélik. Göcsejben úgy vélik, a disznókat elkerüli a vész, ha az óljukba bodzaágat szórnak. Az alsó Őrségben úgy vélik, hogy a bodzát nem szerencsés a ház mellé ültetni, mert akkor belecsap a villám. Ott a bodza az ördög, a gonosz lelkek fája.
Hiedelmek külföldön
Hasonló hiedelmek a bodzáról szerte Európában gyakoriak. A Harry Potter hetedik részében szereplő Pálcák Ura, minden idők leghatalmasabb varázspálcája is bodzából készült.
Fajok Magyarországon őshonos fajok Fekete bodza (Sambucus nigra) Fürtös bodza (Sambucus racemosa) Földi bodza (Sambucus ebulus)
További fajok Sambucus caerulea Sambucus canadensis Sambucus mexicana Sambucus simpsonii Sambucus peruviana Sambucus velutina Sambucus melanocarpa Sambucus callicarpa Sambucus chinensis Sambucus microbotrys Sambucus palmensis Sambucus pubens Sambucus sieboldiana Sambucus tigranii Sambucus williamsii Sambucus australasica Sambucus gaudichaudiana Sambucus adnata
Források Stégerné Máté Mónika 2001: A feketebodza (Sambucus nigra) összetétele és feldolgozási lehetőségei. Doktori értekezés. BCE Élelmiszertudományi Kar, Konzervtechnológiai Tanszék, Budapest. Vajkai Aurél: Adatok a Felföld népi orvoslásához, Ethn., 1937 Faller Jenő: Növényeink a népies gyógyászatban, kuruzslásban és babonában, Debrecen, 1943 Ehető virágok bodza.lap.hu Bodza a kertben Bodzavirág-receptek
Jegyzetek
További információk
Bodza – gyogynovenyek.info Bodza fajtái, ültetése és gondozása Ribiszke, áfonya, bodza, fekete berkenye; szerk. Porpáczy Aladár; Mezőgazdasági, Budapest, 1987 Hanspeter Hemgesberg: A bodza mint természetes gyógyszer. A bodza virágának, levelének és termésének gyógyászati felhasználása mindennapos panaszokra; ford. Imre Ferenc; M-érték, Bp., 2004 (Egészség a természet patikájából) Sipos Béla Zoltán: A fekete bodza termesztése; Mezőgazda, Budapest, 2010 (Gazdakönyvtár) Kohut Ildikó: Bodza a kertben, a konyhában és a házi patikában; receptek Bezselics Ildikó; Cser, Bp., 2015 (Házi praktikák) Ellen Heidböhmer: A bodza titkai. Egészség, szépség, konyha; ford. Jakab Judit; Sziget, Bp., 2020
Kategória:Növénynemzetségek Kategória:Festőnövények