A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén. A földtörténeti újidő harmadidőszakában gyűrődött fel, az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. Nagyrészt körbefogja a Kárpát-medencét. A hegyláncot az eltérő szerkezeti és domborzati, valamint éghajlati és vízrajzi tulajdonságok alapján a magyar földrajztudomány négy részre osztja: Északnyugati-, Északkeleti-, Keleti- és Déli-Kárpátok. (A külföldi szakirodalomban más felosztások is ismeretesek. Az Északnyugati-Kárpátok neve a nyugat-európai szakirodalomban gyakran Nyugati-Kárpátok, viszont a romániai földrajzi irodalom a Nyugati-Kárpátok nevet lényegében az Erdélyi-középhegységre használja. Az Északkeleti-Kárpátokat viszont gyakran a Keleti-Kárpátok részének tekintik Külső-Keleti-Kárpátok néven.)
jobbra|bélyegkép|300px|A Kárpátok műholdfelvételen jobbra|bélyegkép|300px|A Kárpátok felosztása: 1. Északnyugati-Kárpátok külső vonulata 2. Északnyugati-Kárpátok belső vonulatai 3. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok külső vonulata, Kárpátkanyar 4. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok belső vonulata 5. Déli-Kárpátok 6. Nyugati-Kárpátok 7. Erdélyi-medence és Szilágyság 8. Szerb-Kárpátok bélyegkép|250px|A Dunajec völgye (Beszkidek) bélyegkép|250px|Lengyel-Tátra (Tátra–Fátra-vidék) bélyegkép|250px|Ukrajnai táj (Külső-Beszkidek) bélyegkép|250px|Az „Erdős-Kárpátok” bélyegkép|250px|Gyilkos-tó (Hagymás-hegység) bélyegkép|250px|Fogarasi-havasok bélyegkép|250px|Erdélyi-középhegység
Földrajzi és geológiai szerkezete A Kárpátokat földtanilag fiatal, gyűrt hegységének geológia felosztását még Hunfalvy János alkotta meg a 19. században, később pedig Lóczy Lajos finomította. Eszerint négy övezete van: a külső, homokkő- (flis-) övezet; ezen belül a mészkőszirtek öve; a központi kristályos zóna; legbelül pedig a vulkanikus övezet. A legkevésbé a mészkőövezet egységes.
A hegységrendszer íves vonulata a Dévényi-szorostól az Al-Dunáig a domborzati térképeken egységesnek tűnik, a valóságban azonban az eltérő szerkezeti és domborzati, valamint éghajlati és vízrajzi tulajdonságok négy része különböztethető meg: Északnyugati-, Északkeleti-, Keleti- és Déli-Kárpátok. A hegység teljes hossza 1500 km, szélessége 12 és 500 km közötti, 190 ezer km² területet foglal el. Az Alpok után ez a legkiterjedtebb hegyrendszer Európában.
Szakaszai Északnyugati-Kárpátok Az Északnyugati-Kárpátok a Keleti-Alpok északkeleti folytatásában a Hainburgi-rögtől a Tapoly völgyéig húzódik, a legszélesebb és egyben a legmagasabb Kárpát-szakasz – (Magas-Tátra: Gerlachfalvi-csúcs 2655 m). Geológiai szempontból a területén minden övezet igen szép kifejlődésű.
Külső vonulat: Fehérkárpátok-régió Beszkidek Északi-Tátraalja Belső vonulat: Tátra–Fátra-vidék Selmeci-körhegység Gömör–Szepesi-érchegység Északi-középhegység
Északkeleti-Kárpátok Az Északkeleti-Kárpátok a Tapoly völgyétől a Borsai-hágóig fut. Keskeny, egyszerű felépítésű, a flisövezet vonulatai és vulkánmaradványok uralják. A Kárpátok legalacsonyabb hegységszakasza. Legmagasabb csúcsa a Hoverla (2061 méter) a Máramarosi-havasokban. A külső vonulat ukrajnai-szlovákiai részét és a belső vonulatot gyakran Erdős-Kárpátoknak is nevezik.
Legnagyobb részét homokkő hegységek alkotják. Hágói évszázadok óta fontos átjárók mint például a Vereckei-hágó. Keskeny vonulataik között erednek a Tisza forráságai és az innen érkező folyók egyesüléséből születik a Bodrog is.
Külső vonulat: Külső-Beszkidek vagy Keleti-Beszkidek Máramarosi-havasok Belső vonulat: Vihorlát–Gutin-hegyvidék
Keleti-Kárpátok A Keleti-Kárpátok a Borsa-hágótól a Tömösi-hágóig, a Prahova völgyéig húzódik, igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú kárpáti rész, itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa (Kelemen-havasok Pietrosz 2102 méter), de a sűrű erdők borította vonulatok felett alpesi jellegű csúcsok is magasodnak (Radnai-havasok, Nagy-Pietrosz 2303 méter).
Külső vonulat: Bukovinai-Kárpátok Moldvai-Kárpátok Kárpátkanyar Belső vonulat: Besztercei-havasok Gyergyói-havasok-Tarkő-Naskalat-Csíki-havasok Görgényi-havasok-Hargita–Háromszéki-havasok-Nemere-Bodzai-havasok-Szilon-Baj-Lóhavas-Nagykőhavas-Csukás, Bodoki-hegység-Baróti-hegység
Déli-Kárpátok A Déli-Kárpátok (Carpatii Meridionali) Prahova völgyétől a Temes-Cserna-Mehádia-árokig tart, a Kárpátok legegységesebb, legnagyobb átlagmagasságú szakasza, élesre faragott "várfala". Uralkodók a kristályos kőzetek (a vulkáni képződmények hiányoznak, a flis alárendelt). A Fogarasi-havasok hatalmas hegyláncában tetőzik a Moldoveanu (2544 m).
A Déli-Kárpátokot átszelő völgyek és szorosok több csoportra osztják a hegyvonulatot: Bucsecs-csoport, ide tartozik a Bucsedzs, Leaota, Jézer-Papusa és a Királykő, Fogarasi-havasok csoportja Páring-csoport Retyezát-csoport
Szerkezeti övei A Kárpátok íves hegyvonulatában belülről kifelé haladva négy jellegzetes szerkezeti öv különíthető el geológiailag. Ezek azonban a maguk teljességében csak az Északnyugati-Kárpátokban jelennek meg, más szakaszokon egy vagy több vonulat hiányzik.
Belső-Kárpátok Ide sorolnak minden olyan takarórendszert a Kárpátok belső oldalán, amely a kréta kor végéig kialakult. Homokkő vonulatnak is nevezik.
Pienini-szirtöv Ez a keskeny szerkezeti egység választja el a Belső- és Külső-Kárpátokat, és kialakulása idejét tekintve is köztes helyet foglal el. Mészkő vonulatnak is nevezik.
Külső-Kárpátok A hegység külső oldalát a harmadidőszakban keletkezett takarórendszerek építik fel. Kristályos vonulatnak is nevezik.
Vulkáni öv A Kárpátok legfiatalabb vonulata a vulkáni öv, amely csak a takarós szerkezetek kialakulása után jött létre.
A hegyvonulat magassága csak néhány helyen lépi túl a 2500 métert (Magas-Tátra: Gerlachfalvi-csúcs 2655 m – a legmagasabb pontja, Bucsecs-hegység, Fogarasi-havasok, Páring-hegység, Retyezát-hegység). Nincsenek gleccserek vagy állandóan hóval borított területek. A Kárpátokat a Duna választja el az Alpoktól és a Balkáni-hegységrendszertől. Az Alpokkal két ponton, az Alsó-ausztriai-szigethegységnél és a Lajta-hegységnél találkozik, Bécs közelében.
A Kárpátok egy nagyobb összefüggő hegységrendszert alkot a Podóliai-hátsággal, illetve a Balkán-hegységgel és a Balkáni-hegységrendszer többi tagjával (Dinári-hegység, Velebitek stb.) ezt nevezik Kárpát-hegyvonulatrendszernek.
Vízrajza Az északra folyó Visztulát kivéve a Kárpátokból eredő folyók a Duna (mellékvizeivel együtt) és a Dnyeszter révén a Fekete-tenger vízgyűjtő medencéjéhez tartoznak.
Fontosabb folyói A Kárpátokban eredő folyók nagyrésze a Kárpát-medence földrajzi területhez tartozik. A terület legjelentősebb vízgyűjtő folyója a Tisza, amely felveszi a Szamos, a Körösök és a Maros által összegyűjtött folyóvizeket és a Nagyalföld déli részén ömlik a Dunába. A Kárpátok külső vonulata felé tartó folyókat a Prut illetve a Dnyeszter gyűjti össze. A Prut a Duna-delta közelében ömlik a Dunába. Az Olt átszeli a Déli-Kárpátokat és az alsó szakaszon folyik a Dunába.
Északi-Kárpátok: Vág, Garam, Hernád, Sajó (Tisza), Dunajec, Poprád, Laborc, Latorca Északkeleti-Kárpátok: Tisza, Prut, Dnyeszter, Szeret, Ung, Bodrog, Iza, Túr, Borsa, Mara, Szucsáva, Lápos, Moldva Keleti-Kárpátok: Belső vonulat: Maros, Olt, Szamos, Beszterce, Sajó (Nagy-Szamos), Nyárád, Küküllő, Homoród, Vargyas, Kormos, Feketeügy, Külső vonulat: Putna, Tatrang, Ojtoz, Lator, Tatros, Békás, Aranyos-Beszterce, Bodza, Nyugati-Kárpátok: Körösök, Aranyos, Nagy-Szamos, Kis-Szamos, Berettyó, Kraszna, Hortobágy, Ompoly, Tömös, Béga, Cserna, Karas, Néra, Déli-Kárpátok: Barca, Sztrigy, Sebes, Argeş, Prahova, Dâmbovița, Jalomica, Zsil
Éghajlat Éghajlata hegyvidéki, döntő az adott táj tengerszint feletti magassága. Ezen belül klímája változatos. Ősztől tavaszig a medencékben és a völgyekben gyakori a köd, ugyanakkor a magaslatokon szikrázóan süt a nap. A Kárpát-medence és az Erdélyi-medence évi átlagos csapadékmennyisége 600 milliméter, a Máramarosi-havasokban évi 1700 milliméter eső esik átlagosan. A Keleti-Kárpátok jellegzetes szele a "nemere".
Növényzet Majdnem 4000 magasabb rendű növényfajával, nagy kiterjedésű, vadregényes erdőségeivel, bennszülött és maradvány fajokban bővelkedő sziklai vegetációjával, lápjaival a Kárpátok botanikai szempontból Európa egyik legkülönlegesebb, legháborítatlanabb – és napjainkban sem tökéletesen feltárt – területe.
Állatvilág A Kárpátok Európa fajokban leggazdagabb vidéke.
Itt található a barna medve, a farkas és a hiúz legnagyobb állománya a kontinensen. A parlagi sas európai állományának közel fele a Kárpátokban él. Egy másik igen ritka faj az európai bölény, melyből alig 400 egyed él e területen. Ma a beltenyészet fenyegeti. Rendkívül veszélyeztetett faj a zerge is, amelyből körülbelül 300, és a jávorszarvas, amelyből körülbelül 100 egyed él a Kárpátokban.
Gazdasági jelentősége Ásványkincsei számottevőek (szén, vas- és színesfémérc), folyóvizeinek ereje pedig lehetőséget nyújt elektromos áram termelésére. A legfontosabb vízerőmű a Vaskapu-szorosban épült. Ipara változatos, olyan ipari szempontból jelentős városok találhatók a hegység területén, mint Kassa és Brassó.
További, Kárpátoknak nevezett hegyvonulatok A különböző korok és országok földrajzi irodalma Kárpátoknak nevez néhány más hegységet is, amik azonban a modern földrajztudomány szerint nem tartoznak szorosan a Kárpátok rendszeréhez.
Nyugati-Kárpátok Románia földrajzában Nyugati-Kárpátoknak (Carpaţii Occidentali) nevezik az Erdélyi-medencét nyugatról határoló hegységvonulatot.
Ennek három fő csoportja: Erdélyi-középhegység Ruszka-havas Bánsági-hegyvidék
A Ruszka-havast és a Bánsági-hegyvidéket gyakran a Déli-Kárpátokhoz is sorolják. Mások a három nagy hegységcsoportot nem tartják a Kárpátok részének.
Szerb-Kárpátok Szerb-Kárpátoknak (szerbül Karpatska Srbija) is nevezik a Szerb-érchegységet, amely a Bánsági-hegyvidék déli folytatását jelentő kelet-szerbiai középhegység a Dunától délre. A Szerb-Kárpátokat többnyire nem tartják a Kárpátok szerves részének.
Jegyzetek
Források
További információk Nagy Balázs: Gerinctúrák a Kárpátokban (Sziget Könyvesbolt, Debrecen, 2002) Pusztay Sándor – Zsigmond Enikő (szerk.): Erdélyi túrák (Kornétás, 2002) Kárpátok linkgyűjtemény Magyarországi Kárpát-egyesület – Kárpátegyesület.hu Kárpátkoszorú.ro Erdélyi Kárpát-egyesület – Szatmárnémeti – http://www.eke.ro/ Erdélyi Kárpát-egyesület – Marosvásárhely – http://www.ekemvh.ro/
Kapcsolódó szócikkek A Kárpátok hegységeinek listája