Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа [Dobrudzsa]) történelmi régió a Balkánon. Ma nagyobbrészt Romániához, kisebb részben Bulgáriához, egy aprócska része pedig Ukrajnához tartozik.

Földrajz bélyegkép|balra|220px|Dobrudzsa domborzati térképe bélyegkép|balra|220px|Dobrudzsa felosztva Románia és Bulgária között bélyegkép|jobbra|263px|Dobrudzsai táj Nyugaton a Duna, keleten a Fekete-tenger határolja.

A romániai rész két megyéből áll: Constanța megye (7071 km²) Tulcea megye (8499 km²)

Legnagyobb városa Konstanca kikötőváros (2002-ben 310 471 lakosa volt). Más fontosabb városok: Tulcsa (Tulcea), Mangalia, Medgidia, Cernavodă, Năvodari, Sulina.

A bulgáriai rész az ún. Kvadriláter avagy Dél-Dobrudzsa (Cadrilater = „négyszögű”), amely termékeny, sztyeppszerű síkság; a Bolgár-tábla része.

Dobrics megye (4692 km²) Szilisztra megye (2878 km²)

Itt található Balcsik, Dobrics és Szilisztra városa.

Története bélyegkép|jobbra|263px|Dobrudzsa felosztásának változása 1878-tól napjainkig Az ókorban Dobrudzsa neve Scythia Minor (Kis-Szkítia) volt.

Kr. u. 46-ban a rómaiak meghódították a területet. Az első bolgár birodalmat és fővárosát, Pliszkát 679-ben alapították itt. 971-ben a terület a Bizánci Birodalomhoz került, amelyhez mintegy 200 évig tartozott. A bizánci uralmat 1186-ban megdöntötték, és létrejött a második bolgár birodalom. Miután a Zsigmond magyar király vezette keresztes lovagok a nikápolyi csatában vereséget szenvedtek a törökök ellen, Bulgária 1396-ig az Oszmán Birodalomhoz került. Az oszmánok csak 1417-től vetették meg állandóan a lábukat Dobrudzsában, és a területet közigazgatásilag Tulcea szandzsákja néven szervezték meg. Az Oszmán Birodalom törököket és tatárokat telepített az elnéptelenedett területre. 1878-tól (berlini kongresszus) az északi rész Románia része lett. Az 1913–1918 és 1919–1940 között teljes egészében Romániához tartozott.

Wass Albert műveiben gyakorta emlegetett hely, ahová a székely népet hurcolták el a második világháború után kényszermunkára. Az 1956-os budapesti magyar forradalom után az elhurcolt székelység munka- és átnevelőtáborai működtek itt.

Kapcsolódó szócikkek Budzsák Dobrudzsai husáng Duna-delta Duna–Fekete-tenger-csatorna Kígyó-sziget Dobrudzsai németek

Irodalom

Wilfried Heller, Josef Sallanz (szerk.): Die Dobrudscha. Ein neuer Grenzraum der Europäischen Union: Sozioökonomische, ethnische, politisch-geographische und ökologische Probleme. (= Südosteuropa-Studien. 76). Verlag Otto Sagner, München/Berlin 2009, (bene: Klaus Roth: Die Dobrudscha und die bulgarisch-rumänischen Nachbarschaftsbeziehungen, 189–198, oldal) Thede Kahl, Josef Sallanz: Die Dobrudscha. In: Thede Kahl, Michael Metzeltin, Mihai-Răzvan Ungureanu (szerk.): Rumänien. Raum und Bevölkerung – Geschichte und Geschichtsbilder – Kultur – Gesellschaft und Politik heute – Wirtschaft – Recht – Historische Regionen. 2. kötet, 2. kiadás. LIT Verlag, Wien/Berlin 2008, , 857–879. oldal Josef Sallanz (zserk.): Die Dobrudscha. Ethnische Minderheiten, Kulturlandschaft, Transformation; Ergebnisse eines Geländekurses des Instituts für Geographie der Universität Potsdam im Südosten Rumäniens. (= Praxis Kultur- und Sozialgeographie. 35). 2. kiadás. Universitätsverlag Potsdam, 2005, . teljes szöveg itt érhető el. Josef Sallanz: Bedeutungswandel von Ethnizität unter dem Einfluss von Globalisierung. Die rumänische Dobrudscha als Beispiel. (= Potsdamer Geographische Forschungen. 26). Universitätsverlag Potsdam, 2007, Josef Sallanz: Dobrudscha. Deutsche Siedler zwischen Donau und Schwarzem Meer (= Potsdamer Bibliothek östliches Europa). Potsdam 2020. Andrea Schmidt-Rösler: Dobrudscha. In: Michael Weithmann (szerk.): Der ruhelose Balkan. Die Konfliktregionen Südosteuropas. Deutscher Taschenbuch Verlag, München 1993, , 94–107. oldal Andrea Schmidt-Rösler: Rumänien nach dem Ersten Weltkrieg: Die Grenzziehung in der Dobrudscha und im Banat und die Folgeprobleme. (= Europäische Hochschulschriften. Reihe 3, Geschichte und ihre Hilfswissenschaften. 622). Peter Lang Verlag, Frankfurt am Main 1994, Paul Traeger: Die Deutschen in der Dobrudscha. Stuttgart 1922. (újranyomás. 2012, ) Deutsche Etappen Verwaltung im 1. Weltkrieg: Bilder aus der Dobrudscha 1916-1918, Constanza 1918. (újranyomás 2018, )

Kategória:Románia történelmi tartományai Kategória:Bulgária történelme Kategória:Megosztott régiók Kategória:Bolgár–román kapcsolatok