Karlovy Vary (németül Karlsbad, napjainkban már régiesen hangzó magyar nevén Károlyfürdő) város Csehországban, az ország legnagyobb gyógyfürdőhelye. Évente 70 országból vendég és 2 millió átutazó keresi fel.
Fekvése
Csehország északnyugati részén található. Itt folyik bele a meleg vizű Teplá folyó az Eger folyóba. Tengerszint feletti magassága: 400 m. Három hegység veszi körül: az Érchegység, a Császárerdő és a Duppaui-hegység. Minden oldalról erdők védik, a város 36%-át erdők, parkok teszik ki. Promenádjainak, sétálóutcáinak összes hosszúsága eléri a 130 km-t. 2021 óta az Európa nagy fürdővárosai világörökségi helyszín része.
Története
bélyegkép|balra|150px|IV. Károly, a városalapító szobra Karlovy Varyban
Karlovy Varyt IV. Károly német-római császárról nevezték el, aki a várost alapította az 1370-es években. 1508-ban Európa első gyógyhelye lett. A harmincéves háború idején épült ki, a 18. században híres európai fürdőhellyé vált. 1759-ben egy tűzvészben nagy része leégett, és utána klasszicista épületeket emeltek. A 19. század végén nagy változásokat élt meg a város; ekkor a legtöbb épületet a Fellner és Helmer cége építette. 1870 óta nagyvárosnak számít, gazdasági és közigazgatási központ. 1926-ban jöttek létre porcelángyárai, a Karlsbadi Porcelángyár és a Moser Üveggyár. 1992 óta műemlékvédelem alatt áll az egész város.
Politikailag jelentős események színhelye is volt: 1732-ben politikai találkozó zajlott itt VI. Károly császár és I. Frigyes porosz király között. 1819-ben Metternich kancellár és a német uralkodók titkos összejövetelének helyszíne volt. 1864-65-ben Bismarck kancellár tartott itt titkos találkozókat. Közvetlenül a második világháború utáni években a német lakosságot kitelepítették a kollektív bűnösség elve alapján.
Számos híresség kúráltatta itt egykor különféle nyavalyáit, így például: Goethe, Beethoven, François Chateaubriand, Gogol.
350px|thumb|center|Karlovy Vary – Karlsbad látképe 1869-ben
Nevezetességei
bélyegkép|jobbra|130px|Becherovka Karlovy Vary a világ egyik leghíresebb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező gyógyfürdővárosa, 13 nagyobb és 300 kisebb gyógyvíz-forrása van. Az egyes források hőmérséklete 34–73 °C között alakul; vizüket ivásra, fürdésre és speciális gyógykúrákra használják az emésztőszervek és az anyagcsere zavarainak gyógyítására. A 73 °C-os glaubersós hőforrások adják a hashajtó szerként használatos karlsbadi sót. A fürdőépületek többsége és a fontosabb forrásokat összekötő elegáns, oszlopos fedett sétány, a kolonnád a 19. században épült. A város híres az évenként rendezett Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválról. Itt gyártják a híres cseh gyógynövénylikőrt, a Becherovkát. Híres a tányér nagyságú, ropogós, vékony, ízesített ostyalap, az úgynevezett fürdőostya. Fontos terméke a Moser-üveg. A 18. században épült, híres Grandhotel Pupp a filmfesztivál idején a mozisztárok kedvelt szálláshelye, valamint jelentős helyszíne volt a Casino Royale James Bond-filmnek is.
Látnivalói bélyegkép|250px|Császárfürdő bélyegkép|250px|Parkkolonnád bélyegkép|250px|III. számú fürdő bélyegkép|250px|Bristol Palace bélyegkép|250px|Karlsbad, Alte Wiese, képeslap 1903. 250px|bélyegkép|jobbra|A belváros
Imperial Gyógyszanatórium (1910-1912) I. számú fürdő vagy Császárfürdő (1855) Grandhotel Pupp (1760-1914) Café Elefant Városi Nezval Színház (1886) a Mária Magdolna-templom (1733–1736) a közvélekedés szerint Kilian Ignaz Dientzenhofer fő műve. A stukkókat Ignaz Palliari, az ácsmunkákat és a padokat František Dietl, a lakatosmunkát Jan Kašpar Kraus és Jan Petr Hüttner készítette.Sv. Maří Magdalény Vridlo kolonnád (1971-1975) Kastélykút – kolonnád (1912-1913) Károly-torony (1450 körül) Szentháromság-oszlop (1716) III. számú fürdő (1866) Malomkút Kolonnád (1871-1881) Pasteur-ház Dvořák Park Parkkolonnád (1881) Katonai Gyógyház (1855) Thermál Hotel (1967-1976): A filmfesztiválok színhelye fesztiválmozival 1200 néző számára és konferencia-, színház- és vetítőtermekkel további 600 fő részére.
Népesség
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Híres emberek Itt született 1954. október 10-én Václav Patejdl énekes, zenész, szövegíró, a szlovák könnyűzene kiemelkedő egyénisége. Neves vendégei voltak Arany János – 1867-ben járt itt először, majd még kilenc alkalommal, a Toldiban is leírja a város születésének legendáját. „Ha a vizek a doktoroknál jobbak nem lennének, az emberek bizony mind-mind elvesznének.” – írta Karlsbad vizeiről. Albrecht von Wallenstein – 1630-ban 900 zsoldosával ette ki a várost a vagyonából. I. Péter orosz cár – 1711–12-ben járt itt. Goethe – 13 alkalommal kereste fel Karlovy Vary-t. Friedrich Schiller Johann Gottfried Herder Gogol Lev Tolsztoj Liszt Ferenc Chopin Ludwig van Beethoven Brahms Grieg Dvořák Karl Marx František Palacký Móra Ferenc
Testvértelepülések , Baden-Baden , Bernkastel-Kues , Carlsbad , Kuszacu
Jegyzetek
Források
Dr. Stanislav Burachovič: Karlovy Vary Schritt für Schritt, Spaziergang durch das Kurzentrum von Karlsbad (Mgr. Jitka Kulhánková, Herusgeberin der Zeitschrift PROMENÁDA und Bezirksamt in Karsbad, Karlovy Vary)
További információk
Karlovy Vary képek
Kategória:A Karlovy Vary-i járás települései Kategória:Volt szudétanémet települések Kategória:Csehország világörökségi helyszínei Kategória:Csehország fürdőhelyei Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek