Torreón (magyarul am. őrtorony, vártorony) nagyváros Mexikó Coahuila államának délnyugati részén, a Comarca Lagunera nevű vidék legnagyobb települése, az ország jelentősebb városai közül az egyik legfiatalabb. Lakossága 2010-ben kb. 609 000 fő volt, de a város szorosan egybeépült a Durango államban található Gómez Palacióval és Lerdóval, melyekkel és több kisebb településsel együtt az agglomeráció lakossága az 1,1 milliót is eléri. Torreón Mexikó északi részének jelentős közlekedési és ipari központja, egyúttal az 1957-ben alapított Torreóni egyházmegye székhelye is.
Címere A Coahuila állam kormányzata által 1981. április 7-én elismert városcímer egy vízszintesen kettéosztott pajzsot ábrázol, melynek felső, arany hátterű mezője szintén két részre van osztva. Ennek jobb felében a város nevét is jelképező vörös színű bástya (egy torreón) áll, míg bal felében a vidéken az emberek letelepedését segítő legjelentősebb tényezők szimbólumai láthatók: búzakalászok, egy szőlőfürt levéllel, egy szarvasmarha feje és egy gyár, mely az ipar jelentőségét hangsúlyozza. Az alsó részben a Nazas folyó látható és a rajta átívelő vasúti híd egy vonattal, valamint a hegyek között lenyugvó Nap. A víz két partján egy-egy varsát is ábrázoltak, melyek spanyol nevéről (nasa) kapta nevét a folyó.
A pajzs körül körben a Torreón La Perla De La Laguna, azaz Torreón, a Laguna (Tóvidék) Gyöngye felirat fut, az egész címert pedig egy bástyatorony koronázza.
Földrajz Fekvése bélyegkép|balra|160px|A La Laguna városai Torreón Coahuila állam délnyugati szélén, Durango állam szomszédságában, az időszakos Nazas folyó jobb partján fekszik nagyrészt a Mexikói-fennsík 1120–1130 méteres tengerszint feletti magasságban elterülő síkságán, de a várostól délre és nyugatra már a Nyugati-Sierra Madre hegyei emelkednek, magasságuk a város határában az 1500 métert is eléri. Délen a Cerro de las Noas domb található.
Torreón egybeépült a tőle nyugatra fekvő, Durango-beli Gómez Palacióval és Lerdóval. Ezek együtt Matamorosszal alkotják a La Laguna nagyvárosi térséget.
Vízrajz A környék száraz éghajlata miatt a városnak nincs állandó folyója. A Nazas, mely északnyugaton határolja és választja el Durangótól és azon belül Gómez Palacio városától, csak időszakos vízfolyás, azonban az esős évszakban időnként veszélyes mértékben megárad. A várostól délre húzódó Aguanavallal együtt ez a két folyó egyedülálló egész Mexikóban abból a szempontból, hogy egyáltalán nem érik el egyik óceánt sem, hanem egy belső tóvidékbe torkollanak (erről a tóvidékről kapta a nevét a Comarca Lagunera).
Éghajlat A város éghajlata forró és rendkívül száraz. Az év minden hónapjában a rekordhőmérséklet 32 °C fölött van, az abszolút maximum 43 °C (június). A havi átlaghőmérsékletek a januári 14,4 °C és a júniusi 27,9 °C között szóródnak, viszont az is igaz, hogy a három téli hónapban és márciusban fagyok is előfordulnak, az eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet -8 °C volt. Egész évben mindössze átlagosan 231 mm csapadék hull, ennek legnagyobb része a májustól szeptemberig tartó időszakban.
A havazás nagyon ritka, több évtized is eltelhet hó nélkül. 1947, 1967 és 1997 után 2017-ben esett a hó Torreónban.
Története Nevének eredete bélyegkép|jobbra|Egy régi torreón, vagyis őrtorony (a Presidente Carranza és Leona Vicario utcák kereszteződésénél) Torreón mai helyén a 19. század elején még nyoma sem volt településnek. Ekkor José María de Valdivielso, Aguayo hatodik és egyben utolsó márkijának tulajdona volt a terület, akitől 1825-ben a londoni Baring Testvérek és a Staples és Társa vállalkozások vették meg. Később hitelezőjüké, Luis Mier y Teráné lett, aki eladta Jacobo és Carlos Sánchez Navarrónak, majd 1848-ban ők is megváltak tőle: Leonardo Zuloaga és Juan Ignacio Jiménez vette meg tőlük. Zuloaga az El Carrizal nevű rancho (nagy farm) védelmének érdekében 1850-ben egy védőfalat emeltetett a Nazas folyó szabályozására, valamint egy őrtornyot, spanyolul torreónt. Zuloaga halála után a ranchót már úgy emlegették, hogy Rancho del Torreón, innen származik a város mai neve.
A város alapítása A Torreón ranchót ezután Zuloaga unokaöccse, Juan Ferrero, később az ő nagynénje, Zuloaga özvegye, Luisa Ibarra szerezte meg 40 000 pesóért, később Rapp Sommeré és társáé, majd Carlos González Montes de Oca ezredesé, végül Feliciano Cobiáné lett.
1883. augusztus 25-e igen fontos dátum a település történetében: a Rancho del Torreónt elérte a Mexikóvárost az északi határnál fekvő Ciudad Juárezszel összekötő vasút, mely ezután nagyban elősegítette a város kialakulását és fejlődését. 1887-ben a terület legújabb tulajdonosai, Sommer Herman és társa, felhatalmazta Eppel von Aschenbornt, hogy (a befolyásos Carlos González Montes de Oca beleegyezésével) kezdje meg a vasúttal határos földek felosztását. Azonnal ki is jelölték a házhelyeket és a leendő építési területeket.
Néhány év alatt valóságos város nőtt ki a földből, melyet 1893. február 24-én kelt rendeletével az állam villa rangra emelt, majd 1907. július 13-án megalkották azt a rendeletet is, mely a ciudad (város) rangot is megadta Torreónnak. (Szeptember 15-én lépett életbe.)
A forradalomban Torreón a forradalom során mint vasúti csomópont igen fontos szerepet játszott, sok csatának volt színhelye, sokszor gazdát is cserélt. Amikor 1911 májusában a maderisták már szinte az egész északi országrészt elfoglalták, Torreón még Porfirio Díaz elnök híveinek kezén volt. Május 13-án a maderisták megtámadták, majd fosztogatni kezdtek, a város kínai lakói közül pedig néhány nap alatt több mint 300-at meggyilkoltak.
1913-ra a város már a vörös zászlóaljakkal kiegészült huertista kormányerők kezén volt.t 1913. szeptember végén támadta meg a Pancho Villa vezette északi hadosztály, végül október elsején sikerült elfoglalniuk. A hadizsákmány igen jelentős volt, a rengeteg fegyver (köztük két óriási ágyú, a Rorro és az El Niño) és lőszer mellett számos vonatot is megszereztek.
Következő alkalommal 1914. április 3-án vették be a várost a felkelők. A forradalomban szerzett érdemeiért Torreónnak 2010-ben (az országban 29-edikként) a Ciudad Heroica, azaz Hősies Város megtisztelő címet adományozták, de ellentétben sok korábbi ilyen várossal, a település neve nem változott Heroica Torreónra.
Népesség A város népessége igen gyorsan nő, az 1990-től 2010-ig tartó időszakban csaknem 40%-kal emelkedett: Év Lakosság (fő) 1990 1995 2000 2005 2010 2020
Gazdaság A város és környéke Észak-Mexikó egyik fontos gazdasági központja. A városban két nagy ipari parkot alakítottak ki, a Zona Industrial de Torreónt és a keleti részén a Parque Industrial de las Américast, ezekben számos maquiladora működik, valamint jelentős foglalkoztató a Peñoles nevű, bányatermékeket feldolgozó cég is.
Az egész Comarca Lagunera, így Torreón is, évszázadok óta híres gyapottermesztő terület, a múltban pedig emellett még szőlőföldeket is nagy számban találhattunk itt, mára ezek azonban jórészt eltűntek. Megnőtt viszont a szarvasmarha-tenyésztés szerepe, erre pedig tejipari üzemek települtek, ennek köszönhetően ma Torreón és környéke egész Mexikó legjelentősebb tejtermelő vidéke. A LALA nevű tejipari óriásvállalat (melynek neve a La Laguna szókapcsolatból származik) központja is a torreóni agglomerációban van (Gómez Palacióban), itt alakult meg 1950-ben és ma több üzemet is működtet itt.
1967 óta a Grupo Modelo egyik sörgyára is a városban működik, többek között a legismertebb mexikói sört, a Corona sört is gyártják itt.
Közlekedés A város közlekedési szempontból igen kedvező helyen fekszik: itt keresztezik egymást fontos észak-déli és kelet-nyugati irányú országos útvonalak. Kelet-nyugati irányban a 40-es főút szeli át Mexikót, ez az az útvonal, mely három állam fővárosával (a durangói Victoria de Durangóval, a coahuilai Saltillóval és az új-leóni Monterreyjel) valamint a két óceánnal köti össze Torreónt. Ezen a főúton található a város egyik jelképének is számító Puente Plateado nevű híd is, amely a Nazas folyó fölött átívelve kapcsolja össze Torreónt és Gómez Palaciót. A Sinaloa és Durango államok határán 2012-ben átadott Baluarte hídnak és az új 40-es út új szakaszának köszönhetően jelentősen lecsökkent a Csendes-óceán partján fekvő Mazatlánba történő eljutás ideje, ami tovább növeli a város gazdasági fejlődésének esélyeit. Victoria de Durango és Monterrey irányába vasútvonal is kiépült.
Észak-déli irányban a 49-es út és a Mexikóváros–Ciudad Juárez vasútvonal jelenti a legfontosabb közlekedési folyosót.
Torreón repülőtere a Francisco Sarabia nemzetközi repülőtér, mely egész Coahuila állam legjelentősebb légiközlekedési létesítménye. Nagy belföldi forgalma mellett több nemzetközi járatot is indít, melyek közül a legfontosabbak Houstonba és Dallasba közlekednek. A repülőtér éves forgalma 350–400 ezer fő. A városközponttól északkeletre helyezkedik el, egyre jobban körbeépül lakóterületekkel.
2016-ban jelentették be a helyi tömegközlekedés legnagyobb fejlesztését: a Metrobús Laguna nevű rendszer a belvárost és Matamorost köti majd össze sűrű buszjáratokkal. A másfélmilliárd peso értékű beruházás során 108 alacsony padlós autóbuszt állítanak forgalomba, az utakat pedig átépítik. A 25,5 kilométeres vonalon három állomás és 22 megálló lesz majd.
A városi tömegközlekedését a Santos Laguna mérkőzéseinek idején kiegészíti a városközponttól viszonylag távol fekvő Estadio TSM Corona stadionhoz közlekedő úgynevezett Santos-busz: ezek buszjáratok a mérkőzés kezdete előtt 3 órával kezdenek járni a stadion és a belváros között (városi végállomása a Feria de Torreón), és a lefújás után egy órával indul vissza az utolsó. A járat használata 12 év alattiak számára ingyenes, de felnőtteknek is csak 8 pesóba kerül (kb. 150–160 Ft, 2013-as adat), külön buszt indítanak mozgássérültek számára.
Kultúra Vallás bélyegkép|jobbra|A torreóni székesegyház belső tere Torreón lakosságának túlnyomó többsége (2010-ben 84%) római katolikus vallású, a város egyházmegyei székhely is. A torreóni székesegyházat (Catedral de Nuestra Señora del Carmen) a mexikói forradalom idején kezdték el építeni. A katolikus mellett azonban több más vallás is jelen van a településen, például régóta él itt egy kisebb iszlám közösség is: ők építették fel Torreónban 1989-ben a Suraya-mecsetet, amely egész Mexikó első mecsete.
Jellemző a városra, hogy az országban itt az egyik legmagasabb a vallási intolerancia mértéke.
Sport bélyegkép|jobbra|Az Estadio TSM Corona, a Santos Laguna otthona A Comarca Lagunera egészét képviselő, 5-szörös bajnok Club Santos Laguna labdarúgócsapat nemcsak a városban népszerű, hanem egész Mexikóban is: egy 2013-as felmérés szerint az ötödik legkedveltebb az országban. Rendkívül modern stadionja, az Estadio TSM Corona 2009-ben épült a város északnyugati részén, a Francisco I. Madero felé vezető út mellett.
Kedvelt sport még a baseball: az Algodoneros de Unión Laguna csapat jelenleg az első osztályú bajnokságban, az LMB-ben szerepel. Stadionja az Estadio Revolución, melyet Torreón várossá nyilvánításának 25. évfordulóján, 1932-ben avattak fel, 2003-ban pedig felújították. Nem csak baseballmérkőzések rendezésére alkalmas, hanem atlétikai pályával is rendelkezik.
Mexikó egyik legjelentősebb maratonfutó rendezvényét, a Lala nemzetközi maratont is részben Torreón rendezi (közösen a szomszédos városokkal) 1989 óta minden év tavaszán.
Turizmus, látnivalók bélyegkép|balra|120px|Cristo de las Noas bélyegkép|jobbra|A Puerta de Torreón, a „város kapuja”
A város nem kimondott turisztikai célpont, de néhány régi műemlék, hatalmas emlékművek és több múzeum megtekintésre érdemes.
Legismertebb látnivalója a Cristo de las Noas, a várost délről határoló Cerro de las Noas hegyen álló, egész Észak-Amerika legmagasabb Jézus-szobra, mely 21,85 méter magas. A szobor mellől kilátás nyílik a vidékre.