Tüdős S. Kinga (Tüdősné Simon Kinga, Sepsiszentgyörgy, 1948. június 25.– Sepsiszentgyörgy, 2019. szeptember 6.) erdélyi magyar történész, művészettörténész.

Életpályája

Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Budapesten az ELTE-n szerzett pszichológiai és művészettörténeti diplomát 1976-ban. A Magyar Nemzeti Galériában dolgozott művészettörténészként 1976–80 között, 1980-ban a bukaresti Nicolae Iorga Történettudományi Intézet Nemzetiségtörténeti Osztályának tudományos munkatársa lett.

Szakterülete a 15–18. századi Erdély története. Doktori értekezésében az 1635. évi székelyföldi katonai összeírásokat dolgozta fel (1995; könyv alakban Erdélyi hétköznapok címmel. Budapest, 2001). Első nagyobb terjedelmű dolgozata a Reflectarea istoriei uni­versale în istoriografia româ­nească c. tanulmánykötetben jelent meg 1986-ban. Forráskutatásai során a 15–18. századi Erdély hétköznapjairól szóló okiratokat tárt fel. Tanulmányozta a 15–18. századi erdélyi védőrendszereket, templomerődöket és műemlék templomokat. Első monográfiáját a nagyajtai templomerődről írta (1992). Részt vett a Székely Oklevéltár új sorozata kiadásának munkálataiban (az 1994-ben megjelent III. és a 2006-ban megjelent VIII. kötet társszerkesztőjeként). Külön érdeklődési területe a levéltárakban fennmaradt erdélyi végrendeletek kutatása: ebből a tárgykörből Erdélyi testamentumok címmel sorozatot is indított, melynek megjelent kötete az Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei (Marosvásárhely, 2005), előkészületben van az erdélyi fejedelmek végrendeleteit tartalmazó kötet.

Társszerkesztője volt a Scripta manent c., Demény Lajos 75. születésnapja alkalmából kiadott emlékkönyvnek (Bukarest, 2001), szerkesztője P. Benedek Fidél Esztelnek műemlékei (Kézdivásárhely, 2005) c. könyvének. Tagja a Studii şi Materiale de Istorie c. akadémiai folyóirat szerkesztőbizottságának. Tanulmányai, szakdolgozatai hazai és külföldi szakkiadványokban jelennek meg. A Duna Televízióban sorozatban mutatja be Erdély műemlék templomait.

Kötetei

Nagyajta. Unitárius templomerőd. (Bukarest, 1994. Erdélyi műemlékek, 6.) Erdélyi védőrendszerek a XV–XVIII. században (Budapest, 1995; bővített változata Marosvásárhely, 2002) Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán (Bukarest–Kolozsvár, 1999) Egy székely nemesasszony élete és személyisége Apafi korában [szárhegyi gróf Lázár Erzsébet] (in: Erdély és Patak fejedelemasszonya, Lorántffy Zsuzsanna. Sárospatak, 2000) Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben. Jövevényjobbágyok Háromszéken 1635–1653 között (Marosvásárhely, 2001) Erdélyi hétköznapok (Budapest, 2001) Háromszéki templomvárak (Marosvásárhely, 2002) Kézdiszentlélek templomai (Kovács Andrással, Kézdi­vásárhely, 2003) Hadviselő székelyek végrendeletei (válogatás, bevezető és jegyzetek. 2003. Erdélyi testamentumok, I.) Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei; (Erdélyi testamentumok. II–III., 2006–2008) A régi gernyeszegi várkastély; Mentor, Marosvásárhely, 2009 Kastélyok, udvarházak és lakóik a régi Székelyföldön. In memoriam Demény Lajos, 1926–2010; szerk. Tüdős S. Kinga; Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2013 "Szolgáltam én fejedelmet". Hodor Máté címeres levele; Tinta, Sepsiszentgyörgy–Kédziszentlélek, 2013

Források

Jegyzetek

További információk „A múltat nem siratni kell, hanem tudomásul venni”. Barabás István interjúja Tüdős S. Kingával. A Hét, 2003/6. Nekrológ: http://www.ecbaratikor.hu/elhunyt-tudos-s-kinga/

Kategória:Romániai magyar történészek Kategória:Romániai magyar művészettörténészek Kategória:Sepsiszentgyörgyiek Kategória:1948-ban született személyek Kategória:2019-ben elhunyt személyek