Időfutár

Az Időfutár egy magyar ifjúsági rádiójáték, illetve az abból készült kilencrészes regényciklus, amelynek cselekménye az időutazás körül forog. Főleg 12-18 éveseknek íródott. Főszereplői hetedikesek, illetve felnőttek. Kaland- és ifjúsági regény.

A rádiójáték Az Időfutár című rádiójátékothttps://web.archive.org/web/20150319141011/http://idofutar.radio.hu/ 2012 áprilisában kezdte el játszani a Kossuth Rádió minden hétköznap este. A rádiójáték három évadból, egy évad 70, kb. 10 perces részből áll. A bemutató óta már másodszor sugárzott ismétlést 2015-ben az első rész végénél félbeszakították.Politikai okokból nyírták ki az Időfutárt? Erősen átírt regényváltozatát, az Időfutár sorozatot 2013-2015 között jelentette meg a Pozsonyi Pagony Kiadó.

Igen jó kritikákat kapott, ez a sorozat íróin kívül a kiváló színészeknek köszönhető: többek közt Fullajtár Andrea, Scherer Péter, Hegyi Norbert, Péterfy Borbála, Molnár Piroska, Herman Flóra, Nagy Katica adták a szereplők hangjait.

A sorozatban elhangzó dalokat és a főcímzenét Tövisházi Ambrus (Erik Sumo Band, Péterfy Bori & Love Band) és Hó Márton (Hó Márton és a Jégkorszak) írták.

A forgatókönyv – majd a könyvek – írói: Tasnádi István, Gimesi Dóra, Jeli Viktória, Vészits Andrea

A regényciklus Az Időfutár kaland, sci-fi és ifjúsági történet. Hagyományos narratívában van megírva, de a rádiójáték erősen épít az egyes szereplők eltérő beszédstílusára. A történetbe szervesen beépülve használják a különböző modern kommunikációs csatornákat is. A szereplők ezeket alkalmazva, a Wikipédia és Google segítségével nyomoznak, szinte folyamatosan online van mindenki, állandóan mobiloznak, chat-elnek.

I. rész: A körző titka (A rádiójáték első évada) A cselekmény

A történet elején megismerkedünk Hannával, akinek a családja apja munkája miatt folyamatosan költözik. Zsófival, korábban Szegeden megismert barátnőjével Skype-on tartják a kapcsolatot. Budapest először unalmasnak tűnik, de a lomtalanításon talál egy rozsdás körzőt, amelyet egy furcsa, ijesztő öregember, és egy felemás szemű férfi és öltönyös társai is meg akarnak kaparintani. Azonban Hannának iskolai nehézségei is vannak: diákja lesz a „ribinek nevezett Bujdosónénak, az iskola rettegett igazgató-helyettesének, és az osztálytársai sem a legszimpatikusabbak. A padtársa, Tibi, akit az osztály mindig cikiz, mert egy konyhás néni a nagymamája, szinte egy szót sem szól Hannához, amíg egyszer az öregemberrel együtt egy balesetbe keverednek bele, és kénytelenek segíteni. Hogy hogyan utazik vissza kétszáz évet az időben Hanna és az öregember, hogy hogyan segít nekik a szegeden ücsörgö Zsófi, hogy Hanna ofője és magyartanára hogy kerülnek egy teljesen másik idősávba, és hogy miért van ennek az egésznek köze egy különös körzőhöz és sakkasztalhoz, mind kiderül a könyvből, vagy a nagyon szórakoztató rádiójátékból!

Az Időfutár sorozat fő alakjai Hanna, egy hetedikes diák (a rádiójátékban fiatalabb), osztálytársa, Tibi, aki az osztály legmarginálisabb tagjából a kalandok során kulcsfigurává válik, Hanna barátnője, Zsófi, aki Hannáék előző lakhelyén, Szegeden él. A lányok folyamatos Skype-kapcsolatban vannak, ahol Zsófinak csak a hangját halljuk, illetve chat-üzeneteit olvassuk. Ő az ész, az egy helyben álló tanácsadója a mozgó, kalandozó társaságnak. A felnőtt szereplők közül Sándor játssza a kulcsszerepet: a fura, régiséggyűjtő öregúrral a lomtalanításkor találkozik Hanna, aki megtalálja azt a régi körzőt, amit Sándor is keres. Hannáék állandóan költöznek Hanna apjának munkája miatt. Legújabb lakhelyük Budapest, egy gangos ház. Hannának ezért nincsenek barátai, kivéve Zsófit, Szegedről, előző iskolájából. Az új iskolában zordan fogadják. Ám hazafelé a lomtalanításban talál egy fura, régi körzőt. A körzőre azonban meglepő módon többen áhítoznak: egy ijesztően vén öregember és egy csapat öltönyös fickó. Hanna elmenekül, a körzőt rejtegeti, de hamarosan a nyomában vannak. Először a számítógépébe jutnak be, majd a lakásba is. A pénz- és hataloméhes felemásszemű üldözi hőseinket végig, mert ő is a körzőt akarja megszerezni, amely állítólag elvezet a jakobinusok kincséhez. A gonoszok megszerzik a körzőt, s a történetben a jók csapata (Hanna, Tibi, Zsófi, Sándor) ezt próbálja visszaszerezni. A nyomozás kalandjai során Tibi és Zsófi szép lassan egymásba szeretnek a Skype-on keresztül – a személyes találkozás a folytatásra marad... A történet főszála mellett megismerkedünk Hanna életének mindennapjaival a gangos házban és az iskolájával, ahol éppen a Varázsfuvolát tanulják be modern átiratban év végi bemutatóra a diákok. A Varázsfuvolával kapcsolatos információk is a jakobinusok összeesküvőkhöz és a hipotetikus kincshez vezetnek a szabadkőműves szimbolika segítségével. A történet utolsó harmadában megjelenik a múltbéli szál is, amely a második részben nyer majd különös jelentőséget. Megismerkedünk a magyar felvilágosodás fontos alakjával, a sokoldalú feltaláló Kempelen Farkassal, aki majd a második részben központi szerepet fog játszani. Az iskolai történelem órai jelenetekből is fontos, a regény cselekményéhez szükséges információkat kapunk a magyar felvilágosodás koráról, Mária Terézia bécsi udvaráról és a jakobinus mozgalomról. Ezt egészíti ki a gyerekek internetes nyomozása a kor, a kincs és a titokzatos térkép kapcsán.

Helyszínek Budapest – Budapest belvárosa a könyv legfőbb helyszíne. A Körút környékén lakik Hanna, Sándor és Tibi is, valamint az iskola, a Sigray Jakab Gimnázium is errefelé található. A gonoszok főhadiszállása a Svábhegy egyik villájában van. A szerzők kihasználják, hogy a budapesti helyszíneknek mind sűrű atmoszférája, sokrétű jelentése van. Tibi a Lujza utcában lakik, a nyolcadik kerület mélyén, Hanna egy átlagos hetedik kerületi gangos házban él a családjával, ahol a hangos szomszédok, a tiltó falragaszok és a nyilvánosan élt magánélet ismerős és vicces jeleneteibe keveredik. Sándor a Mozsár utcában él a kis régiségboltja felett, mint azok az idős emberek, akiket szinte itt felejtett az idő kisiparos boltjaikban egy elmúlt korból. A budai helyszíneknél a Buda alatt húzódó csatorna- és labirintushálózat játszik nagy szerepet, és ennek kivezető nyílásai, a Türbe, az Apostol utca, és a Lukács fürdő. Minden helyszínen megjelenik az ismerős kolorlokál: a Lukács kabinosa Sándor bácsi fecskenadrágjával fűszerezve igazi kabaréjelenet.

Bécs – a nyomozás fontos helyszíne Bécs, és a bécsi Természettudományi Múzeum. Bécsben számos olyan épület van, többek közt ez is, ami a Habsburgok fénykorában, a felvilágosult abszolutizmusban épült, és egy akkori tudományszemléletet tükröz: ásványgyűjtemény, formalinban eltett állatok, óriási levéltár – a világ valamikor még listázhatónak, felmérhetőnek tűnt. Bécs Mozart városa is, akinek a Varázsfuvoláját a gyerekek az iskolában próbálják, és Hanna bécsi útja során vissza-visszaköszönnek a Varázsfuvola alakjai is. A bécsi helyszínek megismerése azért is fontos, mert a második részben kiemelt jelentősége lesz a városnak.

Pozsony és Selmecbánya – a múltbéli szál két legfontosabb helyszíne ez a két felvidéki város, amelyek ma Szlovákia területén találhatók meg. Az első rész Selmecbányán ér véget.

Főbb szereplők Kalász Hanna – okos, kissé flegma, visszahúzódó, magának való 13 éves lány. Csípős megjegyzései mindig találnak, de többnyire nem mondja ki őket, csak legjobb barátnőjének, Zsófinak.

Zsófi – érzékeny, magányos, szobájába zárt lány, tolószékes, gyakran jár orvoshoz. Ragaszkodik Hannához, lobbanékony, aggódó természet. Távolról kevésbé tud közreműködni, de éles esze és ötletei a csapat teljes értékű tagjává teszik.

Arató Tibi – szegény körülmények között élő gyerek, aki csak az iskolában tűnik butának lassúsága, szégyenlőssége miatt. Valójában a medvekülső mögött nagyon érző szív lakik, megvédi a barátait, hűséges hozzájuk, erejével segíti őket. Éles helyzetben sokszor ösztönösen jól dönt. Szülei nincsenek, nagyanyjával él. Egyes tanárok meg akarnak szabadulni tőle, lopásokkal gyanúsítják, és egyszer-kétszer indulatai miatt valóban bajba is keveredik. Gúnyolódások céltáblája, de Hanna és az osztályfőnöke kiáll mellette.

Felemásszemű – gonosz gazember, aki pénzhez akar jutni az időutazás révén. Mindenkin átgázol, gyilkolni is képes, saját szövetségesére sem lesz a későbbiekben tekintettel. Két szeme különböző színű.

Sándor – hajléktalannak tűnő, kedves, összezavarodott öreg ember.

Osztálytársak és tanárok Bulcsú – Egy „földönkívüli”, azaz egy dalek. Mindent tud, de gyakran megkérdőjelezi a tudomány állításait, mindig közbeszól, hogy mit hogy kéne, a matematikát Géza bá'-nál is jobban tudja.

Szabika – tipikus minden lében kanál srác. Mindig közbeszól, mindig van egy vicces megjegyzése, mégis bírják a tanárok. Idegesítő, de szórakoztató, és pont buzgalma miatt időnként hasznos. Levakarhatatlan.

Ervin – az okos stréber, nyalizós nyolcadikos. Mindenkit lenéz, és nem képes kapcsolatokat teremteni, ezért inkább a tanárok körül lebzsel. Mindig mindent tud, nem azért, hogy nyalizzon, hanem mert érdekli. Ő érezné rosszul magát, ha nem tudná. Sokat segít Hannáéknak a tudása. Mindeközben Edina pasija, akivel nagyon különbözőek. A szülei elváltak.

Siklósi Edina – szintén prototípus. A köröm- és hajfesték, smink és a nagy szerelem körül forog az élete, rettentő jómódban él, csakis csapatban jár és visítozva beszél. Önző, de ha valakit a barátjának tud, azért kiáll és segít rajta a maga módszereivel.

Rogyák Mari – magyartanár, lelkesedik az irodalomért, a gyerekek sokszor csúfolják, de alapvetően kedvelik. Szenvedélye a Varázsfuvola, és a költemények. Gyengéd szálak fűzik Géza bá'-hoz.

Géza bá’ – osztályfőnök, tesi–matek szakos tanár. Nagyon szereti a gyerekeket, felelősséget érez irántuk, laza, humoros, igazi jó tanár. A gyerekek is szeretik, és tudják, hogy mit engedhetnek meg maguknak vele szemben. Segít Mária néninek a Varázsfuvola próbáit koordinálni. Megvédi a gyerekeket tűzön-vízen át, szembe mer szállni a dementorral is.

Dr. Bujdosóné, Dr. Bakonyi Edit – a dementor, az iskola réme, ha belép a terembe, megfagy a levegő. Történelem szakos, szenvedélye a történelem, de a gyerekeket látni sem bírja. Igazgatóhelyettesként elitista, mindenkit lenéz, aki nem hozzá hasonló. Ki akarja rúgatni Tibit.

Vali néni – tipikus konyhás néni, Tibi nagymamája, mindent megtesz a boldogulásáért. Kedves, egyszerű asszony, akit a gyerekek sokat csúfolnak a leveseibe esett hajszálak miatt. Sokat aggódik Tibiért.

Szomszédok és család András – irtózatosan helyes huszonéves „szembeszomszéd”, aki állandóan bulizik és csajozik. Megszereli Hanna számítógépet, segít technikailag a nyomozócsapatnak, távsúgót szerel Tibi fülébe a feleléshez. Cserébe, Hanna „kis tanítványokat” (magát is) szerez neki, hogy az anyja azt higgye, van tisztes keresete.

Joli néni – minden lében kanál pletykás szomszédasszony.

Bubkóék – szembe lakó házaspár. A férj igazi bunkó, állandóan ideges, éjszaka dolgozik. A kis felesége meg igazi áldozattípus, aki szívesen hallgat bárkit panaszkodni, és ő is szívesen panaszkodik. Az ikreik állandóan bömbölnek.

Csongi bácsi – félig süket, mogorva házmester, szenvedélye a szabályokat kiragasztgatni a lépcsőházban. A macskákat szereti.

Anya (Niki) – ezoterikus, kissé idegesítő és túlgondoskodó anyuka, aki néha a saját problémái mögül nem lát rá a gyereke gondjaira. Sokszor nem érti Hanna kiskamasz problémáit, de nagyon szereti őt és sokszor jogos az aggodalma. Állandó humorforrás kettejük konfliktusa és az anya különcségei.

Apa (Csaba) – Hanna nagyon szereti lazasága és talpraesettsége miatt, de ő sem érti igazán kamaszodó gyerekét. Nem tud lelki életet élni sem Hannával, sem a feleségével, de kedvessége és jóindulata minden konfliktust felold.

II. rész: A királynő palástja és a III. rész: A próbák palotája (A rádiójáték második évada) A királynő palástja cselekménye