Donátnegyed

A Donátnegyed (románul: Grigorescu, régebben: Cartierul Donath néven is ismert;; román neve alapján magyar köznyelvi neve: Grigó) Kolozsvár északnyugati részén fekvő városrész Romániában. A XVIII. század elején a szőlőkkel borított Hója hegyvonulat egyik kimagasló pontjára barokk Szent Donát-szobrot állítottak (erről kapta nevét a Donát út, majd az egész negyed).Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In: Kolozsvár 1000. 324. Román nevét Eremia Grigorescu tábornokról kapta.

Földrajz Grigorescu Kolozsvár belvárosától nyugatra fekszik, a Kis-Szamos menti széles, nagyrészt sík folyóteraszra települve, a Fellegvár és a Hója dombvonulatainak lejtői által északon keretezve. A városrész nyugati pereme egy emelkedőn felfele nyúlik, amely a Hója-erdő fele vezet.

Története A folyóterasz feletti, déli kitettségű meredekebb lejtőkön egykor kiterjedt szőlők és gyümölcsösök voltak. A 18. század elején a Hója gerincének szőlővel borított déli lejtőin barokk szobrot állítottak Szent Donát tiszteletére. A döntés azzal magyarázható, hogy a szőlők és a szőlőművelők védőszentjeként tartották számon.

A városrész északi határát képező dombot hagyományosan Borjúmál néven emlegették (neve a borjú és mál szavakból ered). A 19. század végén a hivatalosabb Rákóczi-hegy elnevezés ( II. Rákóczi Ferenc után) terjedt el. Az 1880-as évektől kezdve a szőlők és gyümölcsösök helyét inkább már nyaralóházak vették át. Egy 1894-es kolozsvári útikalauz már gyorsan fejlődő nyaralóövezetként írta le a Rákóczi-hegyet, a gerinc alatt már egy szinte összefüggő villákból álló házsorral.

Ahogy a terület városiasodott, a nyugat fele vezető, a folyóval párhuzamos főút a domb nevét örökölte, és Rákóczi út néven vált ismertté. 1903-ban a kolozsvári városi közgyűlés jóváhagyta egy nagy telek megvásárlását a Rákóczi úton (12 250 m²) az állami gyermekmenhely számára. Az építkezés gyorsan haladt, és már 1904 júliusára a befejezéshez közeledett.

Ekkorra a városközponthoz közelebbi terület viszonylag jómódú negyeddé vált: lakói között nagy arányban voltak az értelmiségiek és a köztisztviselői réteg tagjai, hasonlóan a Tisztviselőtelephez.

1905-ben a régi téglagyár telkét kisebb parcellákra osztották és olcsó házhelyekként hirdették, ez a rész szerényebb házakkal lett beépítve.

Ezekben az években a várostól távolabbi területek is beépülni kezdtek; 1906-ra a főút külső szakaszát már Donáth-útnak nevezték, viszont még a „Kolozsvár senki szigete”-ként írták le.

Az első világháború és Trianoni béke után a városban az új hatóságok román utcaneveket vezettek be. 1921 decemberére az egykori Rákóczi út már Strada Gen. E. Grigorescu néven szerepelt, míg a Donáth út megtartotta régi nevét, Strada Donath lett. A két világháború közötti használatban a ma egységes városrésznek tekintett területet még két, külön negyednek tekintették: a belső, központ felőli részt Cartierul Grigorescu, a kijjebb eső területet pedig Cartierul Donath néven említették.

Az 1920-as és 1930-as években elsősorban a Donáth ît környéke bővült új épületekkel. A városháza telkeket juttatott az ide érkező román tisztviselőknek és az új értelmiségnek; ezek közül azonban sok telek később továbbértékesítés útján gazdát cserélt, ami vegyesebb demográfiai összetételhez vezetett.

Az 1930-as években két nagy intézmény építése indult: egy tervezett balneológiai és fizioterápiás intézet a Rákoczi út elején, valamint egy rákkutató intézet épülete a Dónát út végén. A Második bécsi döntés után mindkét épület befejezését tervezték. 1949-ben a rákkutató intézet épülete még nem volt elkészülve, míg a Rákóczi utca elején a balneológiai intézet építkezése elhagyatottan állt. A rákkutató intézet épületét végül befejezték és rövid ideig eredeti rendeltetése szerint használták, majd az 1950-es évek legelején a Román Akadémia kolozsvári tagozata vette át. Az épületben többek között atomkutatás és radioaktív izotópok vizsgálata is folyt.

1961 szeptemberére adták át a negyed első középiskolájának új épületét. Az 1925-ben elemi iskolaként alapított intézmény neve 1995 óta Onisifor Ghibu Elméleti Líceum, és magyar tagozattal is rendelkezik.Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In: Kolozsvár 1000. 361.http://www.liceul-onisifor-ghibu.ro Az iskola honlapja (románul)

A Román Népköztársaság késői időszakában Kolozsvár első nagy, tömbházas lakónegyede a Dónát út környékén kezdett kialakulni. Az első építési szakasz 1961–1965 között fejeződött be, tágas zöldfelületekkel, bevásárlókomplexummal, iskolával és óvodával. 1967-ben az új negyed végében megnyílt a Kolozsvári Rádió székháza.

1974-től kezdődött a tömbházépítés második szakasza, amely az 1970-es évek végére fejeződött be. A harmadik szakasz – az 1980-as évek elejére – jelentősen sűrűbbé tette a beépítést: a korábbi terv által kivitelezett több zöldfelületét és több megmaradt régi családi házat is további tömbházak váltottak fel, jelentősen eltérve az eredeti koncepciótól.

1989 után a negyed tovább növekedett új lakóépületekkel, főként a Hója-domb lejtőin. Több felekezetet szolgáló templom is épűlt, többetk között egy Makovecz Imre által tervezett református templom.

A Donát-legenda A Donáth névhez helyi legenda kapcsolódik. A legismertebb változat szerint egy Donáth nevű pásztor észrevette, hogy az oszmán csapatok a Hója-dombon – a ma Törökvágás néven ismert helyen – átvágást próbálnak létrehozni, hogy a Kis-Szamost a Nádas völgye fele terelve megfosszák a várost ivóvizétől; miután figyelmeztette a városi hatóságokat, összeesik és meghal, majd hálából kőszobrot állítanak a Hója oldalában. A történetet a 19. század végén jegyezték fel, és több változatban maradt fenn. A Donáth név feltehetően aDónát-szoborhoz kapcsolódó asszociáció révén került a mondába, míg a „török vágás” inkább a terep és az instabil agyagrétegek által keletkezett természetes hádó, nem pedig oszmán mérnöki vállalkozás eredménye.

Leírás Grigorescu ma a Kis-Szamos északi partjának széles, többnyire sík folyóteraszán fekszik, a Borjúmál és a Hója lejtői alatt. Régebbi beépítése a terület korábbi „kettős” jellegét tükrözi: a belső, központ felőli részben többnyire a késő osztrák–magyar korszakból származó villák találhatók, amelyek az eklektika és a szecesszió stílusjegyeit mutatják. A külső, Donáth út körüli rész lassabban fejlődött; itt máig megmaradt néhány régi családi ház, ugyanakkor a látképet a későbbi tömbházas beépítések és ráépítések határozzák meg. A Hója lejtőin újabb, többnyire családi házas beépítések is megjelentek. A Dónátnegyed alapvetően lakóövezet, több iskola és templom található benne, és itt működik a Kolozsvári Radio és a TVR helyi szerkesztősége is. Egyik látványos épülete a Grand Hotel Napoca.

Jegyzetek

Kategória:Kolozsvár városrészei Kategória:Lakótelepek