bélyegkép|jobbra|250px|Wälder Gyula irodájában (1926)
Idősebb Rimanóczy Gyula (Bécs, 1903. január 19. – Budapest, 1958. december 21.) Ybl- és Kossuth-díjas építész, a magyar modernista avantgárd építészet kimagasló alkotója.
Családja Anyja a lengyel származású Markowski Zsófia, Julian Markowskinak, a neves lembergi szobrászművésznek leánya. Apja Rimanóczy Árpád mérnökkari tiszt, aki Nagyváradon vonult be katonának, majd a kötelező szolgálat letöltése után végleg katonai pályára lépett: előbb huszártiszt lett, majd Bécsben elvégezte a Technische Hochschulét, utána pedig a mérnökkarban szolgált haláláig. Nagyapja, Rimanóczy Kálmán híres nagyváradi építési vállalkozó és építész, számos ottani épület tervezője, kivitelezője. Rimanóczy Gyulának két testvére volt: János és László.
Három gyermeke közül a két fiú: ifj. Rimanóczy Gyula és Rimanóczy Jenő követte őt a pályán. Lánya, Rimanóczy Yvonne jelmeztervező lett.A leírtak az építész fia, Rimanóczy Jenő által írt Rimanóczy Gyula életrajza című tanulmány kivonatából valók.
Életpályája, munkássága Rimanóczy Gyula tanulmányait a Budapesti Királyi József nádor Műegyetemen végezte. Mint az évfolyam legjobb hallgatója, elnyerte a Hauszmann Alajosról elnevezett jutalomdíjat.
1925–28 között nyugat-európai tanulmányutakon vett részt: bejárta Ausztriát, Svájcot, Francia- és Spanyolországot, Észak-Itáliát, Angliát.
Diplomájának megszerzése után Maróthy Kálmán, Wälder Gyula, majd Dümmerling Ödön építészek irodájában dolgozott.
1933-ban önállósította magát és 1948-ig saját irodája volt. E tizenöt év során születtek legszebb alkotásai. A magánvillákat kivéve a megbízások többségét pályázatokon nyerte el, köztük a Postás Nyugdíjas Otthon, a Dob utcai Postaigazgatóság, a Budapesti Sportcsarnok és a Bosnyák téri templom tervezését.
1942-ben kezdte tervezni saját családi házát Budapest XI. kerületében, a Somorjai u. 21. sz. telekre. Az épület a főváros ostroma előtt tető alá került, de anyagiak híján befejezni már nem tudta. A háború után 50 ezer új Ft-ért eladta; a félkész épületet az új tulajdonos négylakásos társasházzá alakította át.
1948-ban magánirodáját fel kellett adnia, és az akkoriban alakult állami tervezőirodában kényszerült elhelyezkedni. 1948. novembertől az Építéstudományi Intézet, 1949. január 1-től az Ipari, majd Könnyűipari Tervező Iroda, végül 1950. szeptembertől a Középülettervező Iroda (KÖZTI) állományába került, ahol 1958. december 21-én bekövetkezett haláláig dolgozott, eleinte tervezői, később vezetői beosztásokban. Ezen tíz év alatt számos épületet tervezett, melyek többsége meg is valósult: ipari létesítményeket, bányászfürdőket, oktatási és ahhoz kapcsolódó intézményeket (iskolák, iparitanuló-otthonok, egyetemi épületek). Haláláig oktatója volt a Magyar Építőművész Szövetségen belül 1953-ban alakult MÉSZ Mesteriskolának.
Épületei és tervei Milanówek (Lengyelország): Markowski-villa (1926) Budapest XI., Somlói út 6/b.: villa (1927) Új Hatvani Római Katolikus templom tervpályázata (megvétel, 1928)Az Új Hatvani római katolikus templom homlokzata, Magyar Építőművészet, 1928, XXVIII. évf., 5-6. sz. Dandár Gyógyfürdő, 1095 Budapest Dandár u. 3. (1928–1929, Maróthy Kálmán irodájában és neve alatt),Ferkai A. Pest építészete a két világháború között, 2001. 263–264. o. Budapest XI., Szirtes út 3/a.: villa (1932) Budapest XII., Hűvösvölgyi út 50.: villa (1932) – lebontották Budapest X., Kőszeg u. 8.: villa (1933) Budapest II., Pasaréti téri templom (1933–34) – műemlék (Felújították 1981–82-ben, új liturgikus tér készült és a rendház emeletráépítést kapott Harsányi István és Vladár Ágnes munkájával) Budapest II., Pasaréti út 96.: villa (1933) – ma Inter-Európa Bank Debrecen: volt Sugárúti villa (1933) Budapest II., Pasaréti út 97.: villa (1934) – átépítve Székesfehérvár: Közvágóhíd (munkatársak: Farkas, Králik, Szabó) (1935) Budapest XII., Lejtő út 22.: villa (1936) Budapest XIV., Cházár A. u. 6.: Postás Nyugdíjas Otthon (1937) Budapest II., Pasaréti téri autóbusz-végállomás (1937)Felújítás: Építész Stúdió Kft. Sólyom Benedek DLA építész munkája Budapest VII., Dob u. 75–81.: Postaigazgatóság (1939)Postaigazgatóság, műemlékem.hu Budapest IX., Mester u. 45.: Rendelőintézet (1939) Budapest II., Battai út 12/a.: villa (1940) Battai úti villa, műemlékem.hu Budapest XIV., Istvánmezei út 1–3.: Nemzeti Sportcsarnok (munkatársak: Gerlóczy, Müller, Simkovits, Tóth) (1941); 1944-ig a Nagycsarnok kiviteli terve is elkészült, de már nem valósult meg Budapest XIV., Bosnyák tér: Szt. Antal Plébánia (1944) – befejezetlen maradt Páduai Szent Antal-plébániatemplom, templom.hu (archiválva) Gödöllő: Ganz Árammérőgyár (1949) Ajka–Csingervölgy: Vájáriskola (1949) Lyukóbánya, Tatabánya, Nagybátony, Petőfibánya: bányászfürdők (1949) Budapest XIII., Váci út 107.: Iparitanuló-iskola (1950) Győr: Iparitanuló-iskola (1950) – műemlék<ref>Zsuppán András: Amit a közelmúltból magunkkal viszünk, Építészfórum, 2009. április 1.</ref> Veszprémi Vegyipari Egyetem (1951-től) Nyíregyháza: Dohányfermentáló (1951) Gödöllői Agrártudományi Egyetem lakóépületei (1953) Szolnok: irodaház (1953) Budapest XI., Műegyetem rakpart: BME "R"-épület (1955) Budapest XIII., Váci út 183.: Bánki Donát Iparitanuló Intézethttp://epiteszforum.hu/valami-mindig-megtori-a-szurkeseget-a-nexon-belsoepiteszete1 (1958?) Tervezett, megépült és pályázati műveinek teljes száma 130 körül van.Munkáinak legrészletesebb felsorolása a KÖZTI OPEION című lapjának 1982/2. számának ifjúsági mellékletében olvasható
Publikációi A kislakáskérdés fontos problémája (Nemzeti Ujság, 1930. aug. 1.) A városmajori új templom (Tér és Forma, 1933/4–5) Új Parthenonok felé (Építészet, 1942. II/1) Hozzászólás Nagy-Budapest rendezési tervéhez (1948. aug. 31.) A jövő Budapestje (Magyar Nemzet, 1957. dec. 1.)
Díjai, kitüntetései Hauszmann Alajos-jutalomdíj (az évfolyam legjobb hallgatója) Építőművész Szövetség Mesterdíja a Pasaréti templomért (1935) Budapest Székesfőváros Művészeti Ezüstérme (1935) Ybl Miklós-díj I. fokozata a II. világháború előtti életművéért (1953) Kossuth-díj a Budapesti Műszaki Egyetem "R" épületéért (1955)
Emlékezete OPEION (KÖZTI-kiadvány ifjúsági melléklete, 1982/2) Rimanóczy Gyula halálának 25. évfordulója alkalmából a MÉSZ Kós Károly-termében rendezett kiállítás, 1984. jan. 18–31. Weichinger Károly és Rimanóczy Gyula építészek emlékkiállítása. Magyar Építészeti Múzeum, 1994. jún. 17. – aug. 28. Rimanóczy Gyula templomtervei. Budapest Galéria kiállító háza, 2004. okt. 14. – nov. 14. A szocialista realizmus maradandó épületei. HAP galéria, 2006. aug. 22. – szept. 29. Rimanóczy Gyula építész emlékkiállítása. HAP-galéria, 2010. aug. 31. – okt. 31. Hagyatékát a Magyar Építészeti Múzeum őrzi.
Képgaléria
Jegyzetek
Források MAGYAR ÉPÍTÉSZET 1945-1955 (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat. 1955) Major Máté: Tíz esztendő magyar építészete. (Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve. 1955/56 tanév). Merényi: 1867-1965 CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHERESE. (Római Magyar Akadémia 1965. szeptember 1.). Rados Jenő: Magyar építészettörténet. 1971 Művészeti kislexikon (Akadémiai Kiadó, 1973)
Jékely Zsolt-Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században. 1980 OPEION ifjusági melléklete. 1982/2. szám. (KÖZTI saját kiadvány. Szerzők: Dévényi T. és Ferkai A.) Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között. 87, 88, 89, 137, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 147, 157, 158, 159, 165, 187, 188. (Műszaki Könyvkiadó, 1986) Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1956. (OMH. Magyar Építészeti Múzeum kiadványa, 1992). Rimanóczy Gyula, 1903–1958, a katalógust szerk. és a kiállítást rend. Hadik András et al. Budapest: OMvH Magyar Építészeti Múzeum, 1994 Modern és szocreál. Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1959 (Magyar Építészeti Múzeum kiadványa, 2006).
Folyóiratokban megjelent munkái Tér és Forma: 1929/8, 1930/4-5, 1934/2, 1934/12, 1935/10-12, 1938/3, 1941/4-10, 1942/3, 1943/1 számok. Magyar Művészet: 1934/9 szám. A Pesti Városháza: 1934/4 szám. ÉPÍTÉSZET: 1942/1-3-4 FÜZET. MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET: 1941/június, 1942/október és december. Új Építészet: 1948/10 szám. Magyar Építőművészet: 1955/3-5 és 11-12, 1984/3 szám. Bauwelt 1987. július. 26. szám. Számos külföldi építész szaklap, többek között a Casabella közölte műveit. Külföldi kiadvány NUOVA ARCHITECTTURA NEL MONDO (Milánói kiadvány a világ építészetéről. 1938. február) Szöveges ismertető: 145-147. oldal. Fotók: 363-365 oldal. (Munkásságáról még számos kiadvány jelent meg, ami nem áll rendelkezésünkre.)
További információk
Rimanóczy Gyula, 1903–1958; szerk., kiállításrend. Hadik András et al.; Országos Műemlékvédelmi Hivatal Magyar Építészeti Múzeuma, Budapest, 1994 Fehérvári Zoltán–Prakfalvi Endre: Rimanóczy Gyula; Holnap, Budapest, 2019 (Az építészet mesterei'') [ Magyar életrajzi lexikon] Nádor Jenő: Templom a Pasaréten. (A Pesti Városháza II. évf. 4. sz. 1934. április 15./15. old.) Vándoriskola Magyar csodák Pasaréti Ferences templom Ferkai A. Buda építészete a két világháború között.(71, 155, 228, 229, 231, 236, 313, 375, 459, 520) Ferkai A. Pest építészete a két világháború között.(133, 225, 259, 303, 490, 494, 529, 539). ArtPortal Architeca Hungarica HIK Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv és Szakkönyvtár Photos by GRics > Pasaréti templom Rimanóczy Gyula, a templomépítő(Új Ember 2004. október 31.) Építészetünk a két világháború között Answers.com Postaigazgatóság Székháza a Dob utcában (Erzsébetváros Polgármesteri Hivatal) Budapest-Zugló. Páduai Szent Antal templom Páduai Szent Antal A torony még hiányzik a Bosnyákon Ipari tanulóiskola és otthon. Győr, Mártírok u. 13-15. (Győr Gyárváros helyi védelme) ICOMOS nyilatkozata a Millenáris, a Puskás Ferenc Stadion, a Dromosz és a Nemzeti Sportcsarnok védelme ügyében A magyar tervezőirodák története. ÉTK Kft. 2001. (főszerkesztő: Schéry Gábor) A 20. századi irányzatok (PONT UTAZÁS. Városképi útirajzok.) 2005. február 19. Archaizáló időszak építészete. 2006. augusztus 25. Építészet Magyarországon a két világháború között. Magyarság évforduló naptára. 2008 (helyes dátum: 2008. december 21.) A modern magyar építészet bölcsője. Rimanóczy Gyula kiállításához. ÉPÍTÉSZFÓRUM 2010-09-02
Kategória:Magyar építészek Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Ybl Miklós-díjasok Kategória:Bécsiek Kategória:1903-ban született személyek Kategória:1958-ban elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Rimanóczy család