Bihari Puhl Levente (Levy) (Székesfehérvár, 1957. december 29. –) Siófokon élő magyar képzőművész, festő, gondolkodó. bélyegkép|Fényképe 2005-ből
Élete Kisgyermek kora óta Siófokon él. A művészetek, különösen a képzőművészet eszmélésétől fogva érdekelték, izgatták nyiladozó értelmét. Már iskolásként, kicsit megismerve a képzőművészet nagyjait Leonardo, Rembrandt, Vermeer, valamint Csontváry és Vasarely festészetére csodálkozott rá, de Repin szuggesztív realizmusa, Siskin és Markó természetábrázolása ugyancsak lenyűgözte.
Élete egyik máig ható, meghatározó élménye volt találkozása Salvador Dalí művészetével. Harmadikos gimnazistaként művészet-történet könyvében bukkant rá A polgárháború előérzete fekete-fehér reprodukciójára. Lenyűgözte a kompozíció monumentalitása, szuggesztív hatása, amelytől nem bírt szabadulni. Naiv rácsodálkozásában, a fekete-fehér reprodukció illúziókeltő hatására, elsőre szobornak vélte a művet. Osztálytársa világosította föl, hogy amit lát, az festmény. "Ez akkor mellbe vágott – írja alább olvasható művészi credo-jában –: »ki ez a festő, aki ilyen szuper képet festett?« Előtte is vonzódtam a régi, nagy mesterek festészetéhez, de igazából egyik sem tudott lekötni, sem Rembrandt, sem Leonardo, sem Csontváry, sem Renoir. Talán még Vasarely gyakorolt rám mélyebb hatást, de ez a Dalí (akit akkor én egy rég meghalt, dél-amerikai festőnek véltem) elindított bennem valamit. Évek teltek el, mígnem 1977-ben, abban a bizonyos budapesti, Báthory utcai idegen nyelvű könyvesboltban, egy könyv címlapján megláttam egy, még ennél is hatásosabb képet, ami a kirakathoz vonzott: Dali Corpus hypercubicus-át. Ebben találtam meg a tökéletes festészetet akkor: technikai tudás és metafizikai hatás."
Magánélete Nős, felesége: Ágota. Gyermekei: Andrea (Ynda, 1985), Tamás (1989), Zaránd (nevelt fia, második házasságából, 1990), Dániel (2005).
Művészete
Felkészülés a pályára 1979-ben felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára, de nem vették fel. Ekkor azonban már tudta, hogy élethivatásként választja a képzőművészetet. Elkezdett festészetet, anatómiát, modellrajzot tanulni. Több képzőművész körben dolgozott, és otthonában rendezett be önképző műhelyt. A festészet alapjait, a modellrajzot, az anatómiát Daday Kálmán festőművésznél, Rudnay Gyula tanítványánál tanulta. Daday Muzsinszky Nagy Endrével az 1955-től működő Siófoki Képzőművészeti Szabadiskola alapítója, művésztanára volt. Mesterének tekinti Wessely Tibort művész-pedagógust, a Képcsarnok Vállalat egykori művészeti mentorát. Ő számos fiatal, pályakezdő művészt indított el a festészet útján. Maga igazából nem volt festő, de ismerte a festészet minden mesterfogását, rejtélyét, a legapróbb részletekig. És tudását, ízlését rendkívüli pedagógiai érzékkel volt képes közvetíteni tanítványainak. Igazából ő vezette be Levyt a klasszikus festészet rejtelmeibe – melyet mindig is keresett és el akart sajátítani.
Artex – megélhetési festészet 1980-tól az ARTEX-nél dolgozott. Ez jó iskola volt arra, hogy megtanulja a klasszikus festészet alapjait és mesterfogásait, amelyek mindig is vonzották. Nagy előny volt, hogy rendszeres megrendelésekhez jutott: a nagyközönség ízlését kielégítő zsánerképeket és tájképeket kellett festenie. Ezeket a képeket külföldi műkereskedők rendelték, s így festményei eljutottak az USA-ba, Kanadába, Angliába, Franciaországba, Japánba, Ausztráliába. A megrendelések révén festészetével már el tudta tartani önmagát, majd családját is. Később német, osztrák és olasz galériák megrendeléseire dolgozott, 1990-től már személyesen szállította más témájú festményeit osztrák, német, olasz, francia megrendelőknek. A bécsi Galerie Otto, valamint Georg Haas sok éven át rendszeresen rendelt tőle festményeket.
Messenger Művészeti Alkotóközösség 1990-ben társaival megalapította a MESSENGER Művészeti Alkotóközösséget. Tagjai: Bihari Csongor, Karácsony Attila, Mónos Jenő, és később Bihari Andrea. 1990-től kezdett el több társával csoportos kiállításokat is rendezni. Napjainkig több mint száz egyéni és csoportos tárlata volt itthon és külföldön egyaránt. Ez idő tájban indult el a hazai képkereskedőkkel való szoros kapcsolata is, számos és folyamatos megrendelést eredményezve. Ekkortól fogott hozzá azokhoz a témákhoz, melyeket az ihlet jellemzett: magyar tájak, portrék, csendéletek és főleg a transzcendens témák.
Artlevy Az 1990-től 2008-ig terjedő időszakot a teljes mesterség elsajátítása jellemezte az olajfestészet terén. Művészi témái egyre gazdagodtak: magyar várak, borvidékek, vadászat, horgászat, Balaton, Őrség, népi, keresztény és szürreális témák, az avantgárd kortárs lehetőségei. Rengeteg megrendelés jellemezte ezt az időszakot. Behatóan kezdett foglalkozni a különféle stílusoknak, modoroknak, irányzatoknak a jelenben mutatkozó művészi problematikájával. Különféle anyagokra kezdett el festeni, a témához és ihlethez illően: fatáblák, réz- és vaslemezek, bőr, vászon, kerámia, kő, gránit, márvány, cserép stb. A keret is szerves része lett a műnek, kapcsolódva a témához, így a keretezést is egyre egyedibbé tette, sokféle fát és egyéb anyagokat felhasználva. Több alkalommal fafaragó, népművész, lakatos, asztalos készítette tervei alapján ezeket a kereteket. 1992-ben részt vett a Független Magyar Szalon alapító ülésein. A művészeti egyesület alapelvei, törekvései nagyon közel álltak a Levyéhez. Az önkifejezés lényegét ő is az alkotások létrehozásában látta – függetlenül művészeti szervezeti tagságtól, képzettségtől, végzettségtől. Vallotta és vallja az alkotó munka mindenek felettiségét. „Nincs zsűrizés és nincs díjazás” – lett az egyesület jelmondata, a híres párizsi Független Szalon elveit tisztelettel követve, és ez nagyon is egyezett Levy felfogásával. Autonóm személyisége azonban nem engedte, hogy a mégoly rokonszenves egyesületben taggá váljék.
Galéria
Kiállítások (válogatás) 1990. Siófok, Dél-Balatoni Kulturális Központ
1991. Siófok, GALERIE MESSENGER
1992. Siófok, Beszédes József Múzeum Balatonalmádi, Városháza Galéria Budaörs, Jókai Mór Kulturális Központ. Várpalota, Nagy Gyula Galéria
1993. Budaörs, Jókai Mór Kulturális Központ. Szolnok, Hotel Pelikán Siófok, Hotel Janus Pápa, Jókai Mór Művelődési Központ Pétfürdő, Művelődési Központ Debrecen, DOTE
1994. Baja, József Attila Művelődési Központ Mohács, Bartók Béla Művelődési Központ Sopron, Hotel Sopron Balatonszemes, Művelődési Központ
1995. Budapest, SISSI Palota Kecskemét, Megyei Kórház Galériája Baja, József Attila Művelődési Központ Szolnok, Helyőrségi Művelődési Központ Bicske, Petőfi Sándor Művelődési Központ Keszthely, Goldmark Károly Művelődési Központ Törökszentmiklós, Városi Művelődési Központ Gyula, Erkel Ferenc Művelődési Központ Pécs, Gyöngyszem Galéria Budapest, Vöröskereszt Központi Galériája Székesfehérvár, Szent István Művelődési Központ
1996. Budapest, Stefánia Palota Budapest, Ericsson Galéria Szirák, Hotel Kastély Budapest, Hotel Gellért Budaörs, Jókai Mór Művelődési Központ
1997. Előszállás, Művelődési Központ Ausztria, Neufeld, Bank Burgenland Budapest, Café Miró
1998. Szirák, Hotel Kastély Dunaföldvár, Vár Galéria
1999. Kisbér, Városháza Galériája
2000. Noszvaj, Panoráma Hotel Noszvaj, De la Motte Kastély Dusnok, Művelődési Központ Siófok, Dél-Balatoni Kulturális Központ2001. Balatonakarattya, AHA Stúdió
2002. Szekszárd, MC Galéria Csopak, Művelődési Központ Szolnok, HOZAM Klub Szombathely, Isis Galéria
2003. Jánosháza, Művelődési Központ Keszthely, Helyőrségi Művelődési Központ Tolna, Városi Művelődési Központ Pápa, Tükörkép Galéria
2004. Marcali, Bernáth Aurél Terem Szolnok, HOZAM Klub
2005. Siófok, D.B.K.K. 1. LEVYNTGARD Dusnok, Művelődési Központ Balatonföldvár, Bajor Gizi Művelődési Központ Szolnok, HOZAM Klub Szombathely, Helyőrségi Klub
2006. Debrecen, Misztika Galéria Szántódpuszta, Kulturális Központ Szalafő, Kultúrház Balatonföldvár, Bajor Gizi Művelődési Központ Baja, József Attila Művelődési Központ Budapest, Rátkay Klub Debrecen, DOTE Siófok, Dél-Balatoni Kulturális Központ
2007. Balatonszárszó, Soli Deo Gloria Konferencia Központ
2008. Művészetek Völgye, Monostorapáti: 2. LEVYNTGARD Szolnok, HOZAM Klub
2009. Pilisvörösvár, Műhely Galéria Szolnok, Városi Képtár Jánosháza, Művelődési Központ
2010. Körmend, Cavallo Galéria Budapest, Deák Ferenc Kollégium
2011. Balatonfűzfő, Művelődési Központ, Yndával közösen Szombathely, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ
2012. Szolnok, Kaid Art Shop,
2013. „ARTEX-től a levyntgard-ig”. Kálmán Imre Múzeum, Siófok „Magyar táj magyar ecsettel”. Idegenforgalmi és Kulturális Központ, Szántódpuszta csoportos
Korszakok és stílusok
1. Kezdeti, intenzív önképző és tanulási időszak (Daday Kálmán műhelyében, nagyatádi alkotótábor Leitner Sándorral), 1977-1980.
2. ARTEX időszak 1980-1990 A kereskedelmi megrendelésre történő festészet kitűnő iskolája volt a technikai tudás, a mesterségbeli ismeretek és jártasságok elsajátításának, a munkában való pontosság és az időre való elkészülés belsővé válásának. Nem utolsósorban biztos egzisztenciát teremtett.
3. MESSENGER időszak 1990-1998. Irodalmi idézetekkel próbáljuk megvilágítani a művészlét sajátos paradoxonát.. „Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló.” (Kosztolányi Dezső) versus „Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másban moshatod meg arcodat.” (József Attila) és „De jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak.” (Ady Endre)
Levy öntörvényű, autonóm művész, aki fiatal korától megalkuvás nélkül járja saját útját, építi alkotói œuvre-jét. De mindig is vágyott a hozzá hasonló gondolkodású, művészi szemléletű alkotók szeretetére, közösségére. A MESSENGER mindennek korai objektiválódása.
4. Artlevy korszak 1998-2007. Az Artlevyvel új, nagyon fontos korszaka kezdődött Levy művészetének. A mesterség teljes technikai tudásával felvértezve kezdett hozzá saját művészeti filozófiájának vizuális kibontásához.
Témák
Tájfestészet A tájfestészet művelői – zsenik és kismesterek –, különböző korstílusok és izmusok követői egyaránt arra az alapvető filozófiai, művészetfilozófiai kérdésre reflektáltak mindig is művészetük esztétikai fegyvertárával, hogy miként válik az ember ottlétével a természet tájjá – bármit is jelentsen ez a fogalom. Ezt a dilemmát Levy sem tudta, és nem is akarta sohasem kikerülni.
Levy festészetének mindig is egyik meghatározó része volt a tájfestészet. A táj mint művészi téma a nemzetközi és hazai picturában egyaránt nagy hagyományokkal rendelkezik. Csodálatos mesterek remekművei fémjelzik a történetét. Levy sokat tanult a nagy elődöktől. Tájfestészetében ott van előképként id. Markó Károly, Mészöly Géza (festő) és Egry József egyaránt. De Levy nem epigon. A XX. század végén, a XXI. század hajnalán összetéveszthetetlen, egyéni és egyedi tájfestészetet volt képes létrehozni.
Mi jellemzi Levy tájképeit? Az alap természetesen a mesterség, a technika, az olajfestés műhelytitkainak fölényesen biztos ismerete és gyakorlata. A lenyűgöző mesterségbeli tudás azonban még nem feltétlenül teremt művészetet is. Levy tájfestészete viszont valóban magasrendű művészet. Művészet, mert Levy nemcsak szemlélője a tájnak, nemcsak vizuális leképzője, de valódi köze is van megfestett tájaihoz. Levy tájai mindig lelki tájak is. Képei a művész szemérmes vallomásai is a hazáról.
Vár témák Bár a Habsburgok a Rákóczi-szabadságharc után lerombolták híres várainkat, mégsem csak vár állott ott, most kőhalom. Levy vár témájú képei nemcsak kitűnő képzőművészeti alkotások, de a magyar történelem, művelődés- és építészettörténet dokumentumértékű művei is.
Bor témák „Végül is ketten maradnak, Isten és a bor.” (Hamvas Béla) A magyar ember borivó. Sajátos kultúrája van a bornak, számos remek borvidékünk van országszerte, amelyeknek Levy remek ismerője. Tudását vizuálisan is képes számunkra megragadó módon közvetíteni.
Vadászati, állat-témák