Menyhay Imre társadalomelmélete értelmében a társadalomelmélet – az általános szociológia – a szociális (társadalmi) dimenzió általános érvényű, axiomatikus, azaz széles tapasztalatok sarkigazságain nyugvó téziseit strukturálja és szisztémába foglalja úgy, hogy a társadalom és egyáltalán a társas élet szerkezete és működése érthető legyen. A társadalomelmélet megfogalmazása során olyan mondatok születnek, amelyek mindegyikét képtelenség empirikusan bizonyítani. De erre nincs is szükség, mert olyan mondatokról van szó, amelyek minden szellemileg egészséges ember szemében bizonyított tényekként érvényesülnek. Ennek alátámasztása céljából tekintsük át a konszenzus fajtáit, amellyel Menyhay Imre társadalomelméleti szociológiáját alátámasztja.
A társadalomelmélet – az általános szociológia – a konszenzus tükrében.
Menyhay Imre a konszenzus következő fajtáit különbözteti meg:Menyhay Imre: Homo oeconomikus és a befejezetlen teremtés. Az analitikus gazdaságpszichológia alapvetése és alkalmazása. Akadémiai Kiadó, 2004. 378-379. o.http://akkrt.hu/518/gazdasag/kozgazdasagtan/homo_oeconomicus_es_a_befejezetlen_teremtes 378-379. o.
Klasszikus konszenzus.
A klasszikus konszenzus elnevezés érzékelteti, hogy a társadalmi valóság teremtése itt érhető legfrappánsabban tetten. A spontán konszenzuskészség klasszikusan – tökéletes formában – juttatja kifejezésre, hogy a társadalom akkor is valóságok teremtésére hajlamos, ha az objektív kritériumok a közös vélemény kialakításához hiányoznak. Péter R. Hofstätter Sherif nyomában empirikusan bizonyította a spontán konszenzuskészség abszurdnak nevezhető jelenségét.Hofstätter, Péter R.: Gruppendynamik, Rowohlt, 1968. 53 – 57. o.https://www.amazon.com/Gruppendynamik-Massenpsychologie-Peter-R-Hofst%C3%A4tter/dp/B0026OM97U
Ralf Dahrendorf egy „gelegentlich fast zwanghaft anmutenden Consensus”-ról (alkalomadtán egy kényszeredett, erőltetett konszenzusról) ír.Dahrendorf, Ralf: Homo Sociologicus. Köln – Opladen. 1965. 76. o.https://www.amazon.de/s/?ie=UTF8&keywords=dahrendorf+homo+sociologicus&tag=googhydr08-21&index=aps&hvadid=16019835805&hvpos=1o2&hvexid=&hvnetw=g&hvrand=2090148415414492748&hvpone=&hvptwo=&hvqmt=b&hvdev=c&ref=pd_sl_5d0hi8g05e_b Ide sorolhatjuk különösen azokat az eseteket, amikor komoly észlelési és/vagy értelmezési nehézségek a konszenzusképzés elé áthidalhatatlan akadályokat gördítenének. A spontán konszenzuskészség hatására ezekben az esetekben erős szükséglet áll fenn a megegyezést illetően. Például az emberi élet kezdetének meghatározása a rendkívül eltérő kritériumok ellenére ("organikus élet, pszichikus létezés, tudat, szociális létezés") elkerülhetetlen."Menyhay Imre: Bevezetés az általános szociológiába. A társadalomelmélet alapvető kérdései. A Nyugat-magyarországi Egyetem Phare-támogatásással kiadott tankönyve. Sopron 2001. 59-60. o.http://bookline.hu/search/oldbooks.action?_v=Menyhay_Imre_Bevezetes_az_altalanos_szociologiaba&ca=ADVANCEDSEARCH&descId=663050 59-60. o.
Formális konszenzus
Ahhoz, hogy a társadalom működni tudjon, szükség van egyértelmű társadalmi (formális) szabályokra, amelyekről a társadalom konszenzussal gondoskodik. Példa lehet a jobbkéz-szabály a közlekedésben. E szabályozás funkciója elengedhetetlen, de a tartalom cserélhető. Közömbös, hogy jobb vagy bal oldalon haladunk a közlekedésben.
Log-konszenzus
A „log”-szó a logika – az észszerű gondolkodás – és a „logo” – a szóval, beszéddel – kapcsolatos konszenzus szükségességét jelzi. Szükséges például 2 + 2 = 4 esetében a számok jeleinek meghatározása ebben az esetben a tízes számrendszeren belül, valamint a „plusz” és az „annyi mint” logikai kapcsolatok rögzítése. A szó, a beszéd, a nyelvek, a betűk és a betűk egymásutánja is konszenzus eredménye.
Természetes konszenzus és a társadalomelmélet
A természetes konszenzus lényege, hogy előző idők szükségéből adódó megállapodásokat ma már nem kérdőjelezi meg senki. Az emberek megközelítően egyformán észlelik és értelmezik az élettel általában összefüggő alapvető jelenségeket, mert ezek már bensőségessé – természetessé – vált, megkérdőjelezhetetlen megállapodásokként érvényesülnek. Például egy asztal az asztal (mi lehetne más?). Menyhay Imre úgy véli, hogy a természetes konszenzust a társadalomelméletre alkalmazva bizonyossággal mondhatjuk, társadalomelméletének empirikus bizonyítására nincs szükség, de ez nem azt jelenti, hogy ha van ilyen, akkor azt mellőzni kell. Ellenkezőleg. Például Sherif és Hofstätter kutatásai a konszenzuskészséget illetően, amelyek során a társadalmi valóság rögződik,Hofstätter: Gruppendynamik, Rowohlt, 1968. 53 – 57. o.https://www.amazon.de/Gruppendynamik-Kritik-Massenpsychologie-Peter-Hofst%C3%A4tter/dp/3499554305Menyhay Imre: Bevezetés az általános szociológiába. A társadalomelmélet alapvető kérdései. A Nyugat-magyarországi Egyetem Phare támogatással kiadott tankönyve. Sopron, 2001. 60-61. o.http://hunteka.lib.sote.hu/index.jsp;jsessionid=EA2F409E2BD9A7618C3B18C1CD689ABA?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=199090 60-61. o.http://akkrt.hu/518/gazdasag/kozgazdasagtan/homo_oeconomicus_es_a_befejezetlen_teremtes 379. o.Menyhay Imre: Homo oeconomikus és a befejezetlen teremtés. Az analitikus gazdaságpszichológia alapvetése és alkalmazása. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2004. 379. o. vagy Bales vizsgálatai a konfliktus kezelést illetően,Bales, Robert: Das Problem des Gleichgewichtes in kleinen Gruppen, in: Hartmann, H. (kiadó): Moderne Amerikanische Soziologie. Ferdinand Enke Verlag, Stuttgart 1967. (311–330.)Menyhay, Emmerich.: Pädagogische Auswertung der Interaktionsanalyse von Robert R. Bales. In: Menyhay, Emmerich.: Kreativ-innovatives Denken und pädagogische Einsichten. Sammelband. Frankfurt am Main – Bern – New York – Paris 1990. 159–169. o. mind társadalomelmélete, mind pszichoanalitikus gazdaságpszichológiája számára rendkívül fontos. Az orosz Nobel-díjas Pawlow nevéhez fűződő kutyákkal végzett laboratóriumi kísérlet eredményeként született kondicionálás annak a szokásképzésnek is az alapja, amely a viselkedési minták képződéséért felelős.Pawlow, I. P.: Die höchste Nerventätigkeit von Tieren. München 1926http://akkrt.hu/518/gazdasag/kozgazdasagtan/homo_oeconomicus_es_a_befejezetlen_teremtes 384-385. o. A viselkedési minták Menyhay Imre társadalomelméletében a bázisdualizmusban (a szociokulturális alappárban) szerepelnek és kulcspozíciót töltenek be az elmélet levezetésében.
A szociológiától a társadalomelméleti szociológiáig
Szociológia az egyöntetű társadalmi viselkedés tudománya
A szociológia a legtágabb értelemben a társas élet – egy egész egyedei közötti kapcsolatok és viszonyok – tudománya. Ebből a szempontból nézve illetékessége igen tág határok között mozog, mert az élő anyag szerveződései többnyire társas kapcsolatokra illetve viszonyokra vannak utalva.
A társas létnek megvannak a szabályai. Egyedei – szubjektumai – nem rapszodikusan valahogyan, hanem bizonyos körülmények között meghatározott időben és térben ingerekre egyöntetűen, azaz minták alapján – paradigmatikusan – viselkednek. A viselkedési minták egymást kölcsönösen kiegészítik. A viselkedési minták normákra utalnak, amelyek az emberi társadalomban a kultúra alapjait képezik; vagy fordítva: a normákat viselkedési minták juttatják kifejezésre és ezek – a viselkedési minták – a társadalmi viselkedés alapjai. A viselkedők szervezett összessége adja a társadalmat. A szociológia tehát az egyöntetű társadalmi viselkedés tudománya, amely kiterjed a viselkedőkre (a szubjektumokra), ezek viselkedési mintáira – a viselkedés hogyanjára – és a mögöttük meghúzódó normatív szabályozásra valamint a viselkedések indítékaira – miértjére.”Menyhay Imre: Bevezetés az általános szociológiába. A társadalomelmélet alapvető kérdései. A Nyugat-magyarországi Egyetem Phare-támogatással kiadott tankönyve. Sopron 2001. 15. o.http://bookline.hu/search/oldbooks.action?_v=Menyhay_Imre_Bevezetes_az_altalanos_szociologiaba&ca=ADVANCEDSEARCH&descId=663050 15. o. A szerző ezzel a definícióval körvonalazza komplex társadalmi modelljének alapelvét, amelyre egy további könyvében a társadalomelméleti gazdaságszociológia alapjait rakja le.Menyhay Imre: Gazdálkodás, Vállalkozás, Etika – A társadalomelméleti gazdaságszociológia alapvetése és alkalmazása. Akadémiai Kiadó, 2002http://www.libri.hu/konyv/menyhay_imre.gazdalkodas-vallalkozas-etika.html Erről Menyhay Imre társadalomelméleti gazdaságszociológiája cikk tájékoztat. Menyhay Imre további kritikáját a „modern szociológiai divattal" szemben az alábbi gondolatmenete illusztrálja.
Szociológia, társadalomelmélet, szociológiaelméletek, speciális szociológiák
Ha az elnevezésből a szociológia behatárolása nem tűnik ki, akkor gondolhatjuk, hogy az emberre vonatkoztatott általános szociológiáról van szó. Ha erről van szó, akkor társadalomelméletről van szó. Ebben az esetben nem feltétlen szükséges az általános jelzőt feltüntetni, mert a szociológia a társadalomelmélet, a társadalomtudományok esszenciája. Hogy az általános jelleget mégis hangsúlyozzuk, annak oka az, hogy a szociológia helyét a szociológiaelméletek sora – az úgynevezett speciális szociológiák – a tradicionális alkalmazott szociológiákon túl – a szekunder alkalmazott szociológiák vették át sokszor azzal a látszattal, mintha ezek lennének a szociológia.
Ha a szociológia a társadalom bizonyos területeinek kérdéseivel úgy foglalkozik, hogy az általános szociológiát – a társadalomelméletet – alkalmazza, akkor alkalmazott szociológiáról beszélünk. Ha nem alkalmazza, hanem sokkal inkább a szociológiaelméletek gyarapítását tűzi ki célul, akkor a társadalomnál jóval kisebb vizsgálati alanyok kutatásába bocsátkozik, amelynek eredménye emberközi kapcsolatokat írhat le, ezért tágabb értelemben köze lehet a szociológiához, sőt, egyes esetekben a szociológiát gazdagíthatja. Ilyen vizsgálati alanyok lehetnek informális organizációk (csoportok, primer vagy saját organizációk) formális organizációk (szekunder organizációk, asszociálódások), társadalmi kategóriák, társadalmi aggregátumok, valamint egyéb lehetséges vizsgálati alanyok. A szociológiaelméletek az általános társadalom elmélettől – a szociológiától – függetlenül fejlődnek – gyarapodnak. Míg az általános szociológia – a társadalomelmélet – a történelem- és a társadalomfilozófia konszenzussal alátámasztott tapasztalatai alapján a társadalom egészéről nyilatkozik, addig a szociológiaelmélet behatárolt társadalmi állapotokról/folyamatokról fogalmaz meg feltételezett törvényszerűségeket, állapotokat, folyamatokat, vagy empirikus felmérésekből származó adatokat ismertet, amelyek nem összegezhetők, ezért a teóriaképzés szempontjából jelentéktelenek.
Primer és szekunder alkalmazott szociológia
A primer alkalmazott szociológiát tradicionális alkalmazott szociológiának is nevezzük, de nevezhetjük ágazati szociológiának is, mert ez a szociológia legfontosabb területeit – tradicionális ágazatait – érinti. Visszás helyzet állhat elő, amennyiben egy oktatási intézmény ezt a fajta szociológiát, mint a szociológiát, mint a társadalomelméletet oktatja. A tradicionális alkalmazott szociológia témái a család, a falu, a község, a város és ezek közötti kulturális és demográfia kölcsönhatások, a hatalom, a szervezet, a gazdaság, a vállalat és üzem, a kultúra, a művészet, a tömeg, a tömegkommunikáció, a jog, a vallás, előítéletek és kisebbségek, alulfejlett társadalmak, a tudomány és az egészségügy.
A szekunder alkalmazott szociológia elnevezés jelzi, hogy az ilyen jellegű szociológiák csak másodsorban – fenntartásokkal – tekinthetők annak, tehát semmilyen elnevezéssel sem sorolhatók a szoros értelemben vett szociológia köréhez, még ágazati szociológia elnevezéssel sem. A szekunder alkalmazott szociológiát speciális szociológiának is nevezzük. A speciális szociológia lehet egy szociológiaelmélet alapja. A szociológiaelmélet azonban nem szükségszerűen támaszkodik a speciális szociológiára. Szociológiaelméletről akkor beszélünk, ha ez