bélyegkép|263px|Bécs térképe (1770-es évek) Bécs népessége 2012 első negyedévében 1 731 236 fő volt. 2003-as adatok alapján, az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma 3853 fő.Bécs területe 414,87 km².
A népességszám alakulása növekvő tendenciát mutat, így az előzetes számítások alapján 2030 és 2050 között, 1910-hez hasonlóan, újra meghaladhatja a kétmilliós nagyságot.
A népesség alakulása Népességkutatás 1. táblázatNépességa jelenlegi területen Év Lakos 1754 175 460 1796 235 098 1810 224 548 1830 401 200 1840 469 400 1850 551 300 1857 683 000 1869 900 998 1880 1 162 591 1890 1 430 213 1900 1 769 137 1910 2 083 630 1916 2 239 000 1923 1 918 720 1934 1 935 881 1939 1 770 938 1951 1 616 125 1961 1 627 566 1971 1 619 885 1981 1 531 346 1991 1 539 848 2001 1 550 123 2011 1 726 225
thumb|200px|left|Bécs népességének alakulása 1810 óta Az első, 1754-es népszámlálás előtti időkről csak kevés adat maradt fenn. A kutatók becslése szerint Bécs és elővárosai 1600 körül nagyjából 29 000 embernek adtak otthont, majd miután a császári rezidencia Prágából visszakerült az osztrák fővárosba a lakosság száma hirtelen növekedni kezdett. A 17. század közepére már 50 000, 1670/1680-ra 80 000 körülire, 1700-ra pedig 113 000 körülire nőtt a népesség. Az 1. táblázat az Osztrák Statisztikai Hivatal adatait tartalmazza a város mai területére átszámítva. 1794/1795-ben a jelenlevő civil lakosság megszámlálása során (melyet egész Ausztriában 1857-ig alkalmaztak) első alkalommal közöltek külön Bécsre vonatkozó számadatokat. Előtte, 1810-ben és 1821-ben is Bécs népességét Alsó-Ausztriához adták hozzá. 1830 óta rendszeresek a Bécsre vonatkozó adatok, 1869 után pedig tízéves időközönként tartottak népszámlálásokat. Ezeken azonban 1923-ig továbbra is csak a jelenlevőket számolták meg, és csak 1934-től 1981-ig vették nyilvántartásba a helyben lakókat. Az 1982 és 2001 közötti adatok az évi átlag-lakosságszámot jelzik, melyet azonban visszamenőleg, 2002-ben határozták meg. 2002 óta a központi nyilvántartásban szereplő elsődleges lakcím alapján számlálják meg az állampolgárokat.
Népességtörténet 1918 előtt bélyegkép|A Naschmarkt 1900 körül Bécs már a 18. században szembesült egy nagyfokú népességáramlással, de a városba bevándorlók száma csak a 19. század közepére többszöröződött meg, amikor 1857 és 1869 között kb. 218 000 új lakó érkezett a fővárosba. A következő 11 évben a népesség több mint 261 000 fővel nőtt, melynek kb. kétharmada betelepülő volt, egyharmadát pedig a születési többletet alkotta. 1880-tól 1890-ig hasonló számú (267 000 fő) új lakóval gyarapodott a város, melynek 40%-a születési többlet volt. Az 1890 és 1900 közötti időszakban 339 000 fővel nőtt a népesség száma, melynek majdnem 49%-a tulajdonítható a természetes szaporulatnak. A rohamos növekedés hátterében a beinduló iparosítás mellett Bécsnek az Osztrák–Magyar Monarchiában betöltött császárvárosi (fővárosi) szerepe állt. A többnemzetiségű császárság minden területéről érkeztek bevándorlók, így 22%-uk Csehországból, Morvaországból, Osztrák-Sziléziából, 15%-uk Alsó-Ausztriából és külföldről, és csak 4%-uk jött a mai Ausztria többi tartományából. A maradék pedig megoszlott a monarchia többi koronatartománya között. Az első világháború kitörése előtt körülbelül 2,1 millióan népesítették be a város, így Bécs a kor 10 legnépesebb városa közé tartozott. A Habsburg Birodalom felbomlásával Bécs már nem számított letelepedési célpontnak a koronatartományok nemzetiségei számára. A háborúban bécsi katonák tízezrei vesztették életüket, és több ezren tértek vissza szülőföldjükre, illetve az egykori tartományok helyén létrejött új államokba.
1918–1945 Az első világháború után kb. 200 000 fővel kevesebb lakója lett a városnak. A két háború közötti időszakban mintegy 104 000 személy telepedett le a városban, ami az 1923 és 1934 közötti születési deficitet (87 000 fő) is kiegyenlítette. 1934-ben a város 1 935 881 lakóval rendelkezett. Az ezt követően csökkenő népességet 1938-ban, az Anschluss idején létrehozott Nagy-Béccsel (Gross-Wien) kompenzálták. Azonban 140 000 bécsi zsidó személynek el kellett hagynia az országot, illetve 60 000 személy pedig a háború alatti deportálások és zsidóüldözések során életét vesztette. Az egykor, főleg Leopoldstadt kerületben virágzó zsidó életből nem maradt semmi.
1945 óta A második világháború után újra lecsökkent a népesség (1 616 125 fő). Sok bécsi katona vesztette életét a harctéren, illetve nem tért vissza a hadifogságból. A város egyötöde a harcok alatt megsemmisült, és Bécs a szövetséges csapatok megszállása alá került. 1987-ig a népesség száma 1 484 885 főre csökkent, mely 1890 óta a legalacsonyabbnak számít. 1987 óta újra növekedés tapasztalható, mely nem az amúgy alacsony népességszaporulatnak, hanem a külföldről bevándorlóknak köszönhető. Az 1990-es években sok menekült érkezett az egykori Jugoszláviából, illetve a törökországi vendégmunkások száma is nőtt (a törökök mellett számos kurd telepedett le Bécsben). 1987-től 1994-ig 61 000 bevándorló érkezett a városba. Miután 1994 és 1998 között a népesség kis mértékben (5-6000 fővel) csökkent, 1998 és 2005 között újra gyarapodott (kb. 85 000 beköltöző).
A többnemzetiségű monarchia évei rányomták bélyegüket a városra, mely továbbra is olvasztótégelye a különböző származású, vallású és kultúrájú embereknek. Annak ellenére, hogy a városba érkezők leszármazottai mára asszimilálódtak, a szláv és magyar családnevek fennmaradtak. Olyan családneveket mint a Nowak, Dolezal, Navratil, Wewerka stb. mára tipikusan bécsinek tartanak, akárcsak a német Hofbauer, Maier, Haider stb. családneveket. Ezen családnevek viselői mára már ősbécsinek számítanak, és még a bécsi dialektust (Wienerisch) beszélik, mely több ófelnémet és középfelnémet, illetve jiddis kifejezésből áll. Ezt a fiatalabb generáció tagjai közül egyre kevesebben értik és használják. A 20. század végétől az eredeti bécsi dialektus mellett egyre nagyobb számban egy emeltebb bécsi nyelvjárást beszélnek. bélyegkép|Az Ausztriai Török Nap felvonulói Bécsben 2009 elején kb. 1,69 millióan laktak Bécsben. A 2001-es népszámláláskor 1,55 millió lakosa volt a városnak, melyből 23,63% nem Ausztriában született, és 19,6%-a a lakosságnak nem osztrák állampolgár volt. Közel 48 000 személy török származású és 120 000-an származnak az egykori Jugoszlávia tagállamaiból. A horvátországi, boszniai, szerbiai és szlovéniai személyek a bevándorló népcsoportok 50%-át teszik ki, így a legnagyobb csoportnak számítanak az állampolgárságot és a születési országot tekintve is. Sokan származnak az egykori keleti blokk országaiból is: Lengyelország (kb. 25 000), Csehország (kb. 21 000), Magyarország (kb. 12 000), Románia (kb. 10 000). Ezen kívül kb. 26 000 német, 4000 olasz, 3000 amerikai, 2500 svájci és 12 000 más Európai Uniós országból származó személyt számoltak össze.
1990 óta, a közép-európai fővárosokat tekintve az élve születési arányszám Bécsben alakult a legkiegyenlítettebben. A mutató értéke 9,7 és 11,4 között volt. Ennek ellenére összességében a itt is mérséklődött a szülési hajlandóság. 2003-ban az 1000 lakosra jutó élve születések száma alig haladta meg a 10 főt.
Előrejelzés 2. táblázatFejlődés2001 óta Év Lakos 2001 1 550 123 2002 1 588 822 2003 1 605 725 2004 1 626 384 2005 1 646 934 2006 1 658 479 2007 1 671 011 2008 1 683 473 2009 1 697 982 2010 1 709 143 2011 1 726 225 2000 óta közel 20 000 fővel nő évente Bécs lakossága. Az Osztrák Statisztikai Hivatal 2005 októberi jelentése alapján 2045-re Bécs népessége újra átlépi a kétmilliós határt. Ez a külföldről származók folyamatos beköltözésével és a születések számának növekedésével magyarázható. Előrejelzések szerint a kétmilliós határt akár 2030-ban is elérheti a város.
Bécs lakossága gyorsabban nő az ország egészéhez viszonyítva, mely leginkább a bevándorlásnak köszönhető: az országba letelepülő külföldiek 29%-a Bécset választja új otthonául.
Népességszerkezet Nemi eloszlás 2012-es adatok szerint Bécs 1 731 236 lakosából 830 937 férfi és 900 299 nő.
A népesség korösszetétele 1991-ben és 2004-ben a népesség korösszetétele a következőképpen oszlott meg: + Népesség korbeli megoszlása(1991, 2004) Korosztály 1991 2004 60 év fölött 22,9 22,1 45-60 év 18,4 19,3 30-45 év 22,2 25,5 15-29 év 22,6 18,3 0-14 év 13,9 14,7
2012-ben így alakult a népesség korösszetétele: + Népesség korbeli megoszlása(2012) Korosztály Férfiak Nők 65 év fölött 116 649 174 354 40-64 év 289 716 302 428 19-39 év 263 661 270 680 0-18 év 160 911 152 837
Nyelv Bécsben több nyelvcsoportot is őshonosként ismernek el, így az osztrák a cseh, magyar, szlovák, szintó és cigány anyanyelvű bécsieket is. Ezeknek a nyelveknek a jogi státuszuk hasonlóan szabályozott, mint Burgenlandban, ahol ugyancsak őshonosként vannak elkönyvelve.
Nemzetiség és állampolgárság bélyegkép|középre|350px|Külföldiek aránya Bécsben kerületenként (1997) A 2001-es adatok szerint 1,55 millió lakosból 23,63% nem ausztriai születésű volt. Ugyanakkor 19,6%-a a lakosságnak nem osztrák állampolgár volt.
Bécsben 48 000 személy vallotta magát török származásúnak, 120 000-an pedig az egykori Jugoszlávia tagállamaiból származtak. A „jugoszlávok” (horvátországi, boszniai, szerbiai és szlovéniai betelepülők) a bevándorló népcsoportok 50%-át tették ki.
A többi etnikum létszáma: egykori keleti blokk országaiból származók: lengyelek (kb. 25 000), csehek (kb. 21 000), magyarok (kb. 12 000), románok (kb. 10 000) németek: kb. 26 000; olaszok: kb. 4000; amerikaiak: kb. 3000; svájciak: kb. 2500; más uniós országbeliek: kb. 12 000
2012-ben az 1 731 236 bécsi lakosból 1 344 860 osztrák, 73 231 szerb és montenegrói 44 256 török 34 285 német 29 573 lengyel 18 280 bosnyák 16 994 román 16 684 horvát 9577 magyar 3049 cseh
állampolgár volt. A népesség többi része más európai országokból, Afrikából (12 302), Ázsiából (37 603), Észak- és Dél-Amerikából (8307), illetve a Csendes-óceáni térségből (617) származik. Rajtuk kívül 1734 állampolgárság nélküli, 859 konfliktusövezetekből érkező és 8076 tisztázatlan eredetű személyt vettek nyilvántartásba.
Vallás Felekezeti hovatartozás Ausztriában (1910–1934) (százalékban)Bécs Statisztikai Évkönyve (1937) alapján Az 1910-es számok összesítése során 77-el kisebb szám jön ki, így 2 031 498 helyett csak 2 031 421 fő szerepel ebben a táblázatban. Ez a hiba az eredeti statisztikában is megtalálható. Év Felekezet Róm. kat. Gör. kat. és Örm. kat. Ev. Ref. Ókat. Egyéb keresztény Izr. Más Felekezet nélküli 1910 2 031 498 1 763 471 (86,8%) 3723 (0,2%) 64 709 (3,2%) 11 122 (0,5%) 1959 (0,1%) 5572 (0,3%) 175 294 (8,6%) 806 (< 0,1%) 4765 (0,2%) 1923 1 865 780 1 518 330 (81,4%) 2402 (0,1%) 79 843 (4,3%) 8665 (0,5%) 14 911 (0,8%) 5955 (0,3%) 201 513 (10,8%) 1074 (0,1%) 33 087 (1,8%) 1934 1 874 130 1 475 744 (78,7%) 2395 (0,1%) 99 792 (5,3%) 10 629 (0,6%) 27 786 (1,5%) 4277 (0,2%) 176 034 (9,4%) 1567 (0,1%) 75 906 (4,1%) thumb|Rudolf von Alt: Stephansdom thumb|A Vienna Islamic Centre nevű mecset thumb|A Stadttempel, a legrégebbi bécsi zsinagóga